Sziasztok!
Hallottatok már a Piszkei vagy Tardosi vörösmárványról? Vagy esetleg Mátyás király visegrádi vörösmárvány kútjáról? Nos, el kell szomorítanom titeket, valójában egyik sem márvány. Helyette viszont ismerjük meg jobban azt a kőzetet, amit ezzel a névvel illetnek!
Tehát a “vörösmárvány” valójában csak mészkő, pontosabban a Pisznicei Mészkő. Márvány és mészkő között az a különbség, hogy a márvány olyan mészkő, ami különféle (főképp hő-) hatásokra átalakult. Ez az átalakulás fakadhat abból, hogy sok-sok másik képződmény betemette és ezért mélyre süllyedt, vagy mondjuk létrejöhet úgy is, hogy egy magma megsüti a mészkövet.
De most térjünk vissza a Pisznicei Mészkőhöz! Amit tényleg állíthatunk róla, hogy vörös. Vagyis inkább halvány rózsaszín. Színét a vas-oxidnak köszönheti. Jellemzőek rá az intraklasztok. Ezt láthatjátok az alábbi képen is, a kőben “úszó” sötétebb “mazsolákról”, foltokról beszélek. Ezek úgy jönnek létre, hogy a már félig kőzetté szilárdult üledékből fel-felszakadnak apró darabok, amik aztán belekeverednek a friss üledékbe. Ó, igen, merthogy a Pisznicei Mészkő is tengerben rakódott le. Méghozzá a jura időszaki tengerben, kb. 200-190 millió évvel ezelőtt!
A Dunántúli-középhegységben található meg. Előfordul a Bakonyban is, de kétségkívül a “típus-lelőhelye” a Gerecse. Itt aztán bőven fejtik/fejtették rengeteg kőfejtőben, így pl. Tardos környékén is. Innen a “tardosi” jelző.
Na jó, kicsit hosszúra nyújtottam ezt a posztot, úgyhogy most már lassan megyek, még annyi, hogy tartsátok nyitva a szemeteket, hiszen rengeteg építő és burkoló kő is csodákat és millió évek történetét rejtegeti! Ha például találtok Pisznicei Mészkövet, könnyen lehet, hogy láthattok benne “csigákat” is. Jó… ti már felismeritek az ammoniteszt, ugye?
R.
Na jó, persze ez csak az én véleményem, mindenki döntse el maga. Szép vasárnap estét!
Rezső a geológus sün 