Mecseki Kőszén

Sziasztok!

Mióta bejött ez a rossz idő Jónást nem lehet kirobbantani az ágyikójából, úgyhogy ma már át kellett mennem megnézni, mi van vele. Útközben pedig ezt találtam az erdőben. Ez egy darabka fekete kőszén, méghozzá a Mecseki Kőszénből. Fontos róla tudni, hogy Magyarországon egyedül a Mecsekben található fekete kőszén, de már egy jó ideje nem bányásszák. Sok, a Karolina-külfejtéshez hasonló bánya működött a hegységben, de ez olyan érdekes, hogy órákig lehetne róla mesélni. Majd egy másik alkalommal meg is teszem. Sziasztok!

R.

Eocén csiga

Sziasztok!

Ma megmutatom nektek a gyűjteményem legelső darabját. Ezt a csiga kőbelet még malac koromban túrtam ki, akkoriban szerettem jó nagy krátereket magam után hagyni…

Nagy valószínűséggel ő is eocén korú, talán olyan 40 millió éves lehet.

R.

Tatai Kálvária-domb

Sziasztok!

Ha már Pisznicei Mészkő, mutatok egy helyet, ahol elég könnyű megcsodálni ezt a képződményt. Ez a hely a tatai Kálvária-domb. Bár a fotó sokszor nem igen adja vissza, de itt szürkés fehér, késő triász korú Dachsteini Mészkő érintkezik a halvány rózsaszín, kora jura korú Pisznicei Mészkővel. Ideális esetben a pirossal meghúzott határon rátehetnénk a kezünk a triász-jura határra, ám itt valószínűleg pont a határ körüli időszak hiányzik, nem maradt meg ebből az időből üledék.

Érdekes jelenség az is, hogy a Dachsteini Mészkő jellegzetes kagylói, a Megalodusok héjai (zölddel bekarikázva) a kontaktus közelében kioldódtak, lukat hagytak hátra, amelybe aztán a fiatalabb Pisznicei Mészkő még meg nem kövült üledéke szépen belefolyt, így rózsaszínnel kirajzolva a sokszor sünnyi, vagy nagyobb kagylókat!

Számos érdekesebbnél érdekesebb dolog jut eszembe ezekről. Például tudtátok, hogy a triász-jura határon következett be az egyik legnagyobb kihalási esemény a földtörténet során? Vagy hogy ennek oka valószínűleg az volt, hogy elkezdett megszületni az Atlanti-óceán?

Na de nem akarom nagyon hosszúra nyújtani a posztot, úgyis nagyon sok infót lehet találni a Kálvária-dombról az interneten. Vagy például, ha gondoljátok, a Tatai Geológus Kert is ennek az egykori bányafalnak a tőszomszédságában van, ahol még sok-sok más képződménnyel és az ő sztorijukkal is megismerkedhettek.

R.

Pisznicei Mészkő

Sziasztok!

Hallottatok már a Piszkei vagy Tardosi vörösmárványról? Vagy esetleg Mátyás király visegrádi vörösmárvány kútjáról? Nos, el kell szomorítanom titeket, valójában egyik sem márvány. Helyette viszont ismerjük meg jobban azt a kőzetet, amit ezzel a névvel illetnek!

Tehát a “vörösmárvány” valójában csak mészkő, pontosabban a Pisznicei Mészkő. Márvány és mészkő között az a különbség, hogy a márvány olyan mészkő, ami különféle (főképp hő-) hatásokra átalakult. Ez az átalakulás fakadhat abból, hogy sok-sok másik képződmény betemette és ezért mélyre süllyedt, vagy mondjuk létrejöhet úgy is, hogy egy magma megsüti a mészkövet.

De most térjünk vissza a Pisznicei Mészkőhöz! Amit tényleg állíthatunk róla, hogy vörös. Vagyis inkább halvány rózsaszín. Színét a vas-oxidnak köszönheti. Jellemzőek rá az intraklasztok. Ezt láthatjátok az alábbi képen is, a kőben “úszó” sötétebb “mazsolákról”, foltokról beszélek. Ezek úgy jönnek létre, hogy a már félig kőzetté szilárdult üledékből fel-felszakadnak apró darabok, amik aztán belekeverednek a friss üledékbe. Ó, igen, merthogy a Pisznicei Mészkő is tengerben rakódott le. Méghozzá a jura időszaki tengerben, kb. 200-190 millió évvel ezelőtt!

A Dunántúli-középhegységben található meg. Előfordul a Bakonyban is, de kétségkívül a “típus-lelőhelye” a Gerecse. Itt aztán bőven fejtik/fejtették rengeteg kőfejtőben, így pl. Tardos környékén is. Innen a “tardosi” jelző.

Na jó, kicsit hosszúra nyújtottam ezt a posztot, úgyhogy most már lassan megyek, még annyi, hogy tartsátok nyitva a szemeteket, hiszen rengeteg építő és burkoló kő is csodákat és millió évek történetét rejtegeti! Ha például találtok Pisznicei Mészkövet, könnyen lehet, hogy láthattok benne “csigákat” is. Jó… ti már felismeritek az ammoniteszt, ugye?

R.

Mézopál

Sziasztok!

Emlékeztek még a jáspisra és a kalcedonra? Most egy másik kvarc (SiO2) módosulatot mutatok nektek, ez pedig az opál. Az opál a kvarc amorf, vagyis nem kristályos változata. Nagyon sok fajtáját ismerjük, általában a színük alapján csoportosítjuk őket. Amit én hoztam, az egy sárga színű változat, a mézopál. Nevét értelemszerűen a színéről kapta. Megyek, csinálok is magamnak egy mézes kenyeret reggelire. Sziasztok!

R.

(gyűjtés helye: Polgárdi, Szár-hegy, mészkőbánya)

Sorrento sziklák

Sziasztok!

Ma megmutatom nektek, hogy hol van a magyar Sorrento!

A Budai-hegység déli részén található budaörsi Csíki-hegyek egészen különleges táj. Ennek északi részén, egy fenyőerdős csúcson találhatók a 237-229 millió éves Budaörsi Dolomitból álló Sorrento sziklák (első kép).

Sok helyen leírják, hogy ez a képződmény onnan kapta a nevét, hogy hasonlít az olaszországi Sorrento város tengerpartjának szikláira (második kép), de azt is hozzáteszik, hogy nem tudják ez igaz-e, hiszen még sosem jártak ott. Nos, én jártam! Ezért, mint felelősségteljes sün kötelességemnek látom, hogy eloszlassam a kételyeket, és kijelentsem, hogy szerintem határozottan hasonlít.  Na jó, persze ez csak az én véleményem, mindenki döntse el maga. Szép vasárnap estét!

R.

Írásgránit

Sziasztok!

Ezt ma hozta a postás. Egyenlőre hiába próbálkozom, nem tudom elolvasni. Valaki esetleg ért ezen a nyelven?

Ez a kőzet egy mélységi magmás kőzet, a gránit egy változata. Írásgránitnak nevezik, gondolom egyértelmű, miért. A “papír”, a sárgás fehér rész földpát ásvány, míg a betűk “kvarccal vannak írva”.

Na de most komolyan! Valaki le tudja fordítani?!

R.

Hullámfodrok

Hát most nézzétek meg… Tegnap az özönvíz, ma meg hét ágra süt a nap… Csak ez maradt a nagy esőzések után…

Na jó, valójában ezek réges-régi hullámfodrok. Az egykori tenger hullámzása hozta létre ezeket a formákat a part közeli homokban, majd kis szerencsével megőrződtek az utókor számára.

R.

Korund

Sziasztok!

Ma egy olyan ásványt mutatok nektek, amit biztosan sokan ismertek, csak még nem tudtok róla. Ez a korund. A korund a gyémánt mögött az egyik legkeményebb ásvány! Alumíniumból és oxigénből áll, a képlete Al2O3.

Normál esetben Al2O3. Ugyanis szennyeződésként kis mértékben az alumínium helyére beépülhet titán, vas vagy például króm is. Ha titán és vas épül be, a korundnak jellegzetes kék színe lesz és a továbbiakban zafírnak nevezzük. Ha króm épül be, akkor rózsaszín-vörös színt ölt és onnantól rubinnak hívjuk. Ezek már ismerősek? Na ugye! Ez is bizonyítja, hogy a hibáink tesznek minket egyedülállóvá!

A képen bal oldalon egy zafír látható, még a jobb oldali kőzetben a rózsaszínes foltok a rubinok. A maradék zöld ásvány epidot és zoisit.

R.

Párnalávák a Mecsekben

Sziasztok!

Nincs is jobb ilyen esős és szeles időben, mint visszabújni az ágyba, igaz? Hoztam hát nektek pár párnalávát!

A párnaláva az óceánok alján születik, elsősorban bazaltos magmából. Úgy jön létre, hogy a felszínre törő láva külső burka megszilárdul a hideg vízzel való érintkezés miatt, de belül még mindig izzik az olvadék. Itt-ott aztán a megszilárdult burok átrepedhet, újra kibuggyanhat rajta a láva, aminek aztán megint hirtelen megszilárdul a külső felszíne. A végeredmény? Egymásra hányt párnákra hasonlító kőformák!

Ilyen, az óceán alján “készült” kőzetek azonban meglepő módon, ma messze a szárazföld belsejében is előfordulhatnak, persze hosszú millió évek hányadtatása során kerültek oda. Hazánkban is tudok két helyet, ahol láthattok ilyet! Az egyik, messze a leghíresebb, Szarvaskő környékén található, azonban én most a Mecsekből mutatok egyet nektek. A Márévári-völgyben ti is megcsodálhatjátok!

A képződmény a Mecsekjánosi Bazalt Formációba tartozik és kb. 145-130 millió éves lehet.

R.