Sziasztok!
Ezt a bejegyzést már tervezgetem egy ideje. Most kicsit betekintést nyújtok nektek abba, hogy a geológusok mennyi szempontot vesznek figyelembe egy-egy kőzet/ásvány/képződmény meghatározásához. Vegyesen fogjuk érinteni a dolgokat, de végül is a kőzetek is ásványokból állnak. Hogy erre miért van szükség? A szakmában töltött éveim alatt sokszor tapasztaltam, hogy az emberek magától értetődőnek veszik, hogy egy geológus mindent meg tud határozni a legkisebb bizonytalanság nélkül, még akkor is, ha az adott dolgot csak fotón mutatták meg neki, vagy rosszabb esetben csak szóban írták körbe. Biztosan kifelejtek majd szempontokat, nem is lesz túlságosan rendszerbe szedve, de így majd ti is beláthattok a munkánkba.
A legfontosabb dolog, hogy az esetek túlnyomó részében kézi nagyítót (lupét) is kell használnunk, hogy láthassuk az apró részleteket. Ezzel vizsgáljuk a szemcséket, a szemcsék alakját, törését, hasadását, stb. Ez már ugye eleve nem teljesülhet egy fotó alapján.
Az ásványoknál az alak után határozójelleg a fény, fényvisszaverő képesség, hogy csillog,ha forgatod a napfényben. Fontos a keménység, erre van egy tapasztalati skála az ún. Mohs-skála. Bizonyos ásványok karcolhatóak körömmel (pl. gipsz), de vannak olyan ásványok, amik még a fémet is karistolják (pl. kvarc). Ugyanígy bélyeg az is, hogy milyen színű az ásvány/kőzet karca például egy fehér csempén. Meg lehet vizsgálni, hogy a képződmény reagál-e a mágnesre, melyik része reagál a mágnesre. Előfordul, hogy meg kell nyalnunk a követ. Bármennyire is vicces ez, de a bauxit, vagy bizonyos agyagok tapadnak a nyelvhez, a kősó értelemszerűen sós, míg a szilvin pl. keserű. A szaglást (bitumen, fokhagyma szag), de még a tapintást is segítségül hívjuk, bizonyos kőzetek ugyanis selymesek, puhák, míg mások érdesek. Megnézzük, hogy egy kőzet kézzel morzsolható-e és ha igen, ha lefújjuk a port az ujjunkról, az megragad-e a barázdákban, vagy nem. Minden geológus hord magánál 20%-os sósavat is. Miért? Mert pl. a mészkő és a kalcit ezzel megcseppentve pezseg, de a dolomit nem. Ugyanakkor, ha ennél erősebb savat használunk már más karbonátok is pezsgésre bírhatóak. Azt már ti is tudjátok, hogy a tűzkő kalapácsütésre szikrázik, de kellő tapasztalattal az is sokat mond el, ha csak szimplán megütjük kalapáccsal a követ. A kő hangja, keménysége, törése, hogy milyen nehezen adja magát, nekünk mind-mind információ.
Bizonyára feltűnt nektek, hogy nem említettem a színt. Ahogy egy kedves tanárom mondta egyszer: “Felejtsd el a színt! Egyszer olyan színe van, máskor meg más, az az utolsó kapaszkodód!” Ezzel félig egyetértek, mert mindig figyelembe kell venni, hogy egy adott kődarab bármikor megváltoztathatja a színét az őt érintő behatásokra, de tapasztalattal és kellő óvatossággal, azért a szín igenis határozóbélyeg lehet. Ugyanakkor fontos, hogy mindig egy friss törési felületet vizsgálunk, egy darab kő külsejét bármi IS érhette.
Sokat beszéltem a tapasztalatról. Ez függ a geológus eddigi munkáitól, ma már sokan ülnek csak számítógép előtt és figyelik az adatokat, ők a számokhoz értenek, nem csoda hát, ha idővel felejtenek. Ugyanakkor fontos, hogy például egy paleontológus nem fog ugyanolyan részletes tudással rendelkezni mondjuk az ásványokról, mint egy ásványtanos és vica versa. Bár érdemes megemlíteni, hogy még az ősmaradványok esetében a leghálásabb feladat fotóról határozni, mert amennyiben a fotón jól látszik az adott csoportra jellemző határozási rész, úgy ez megoldható. Ehhez azonban tudni kell, hogy melyik élőlénycsoportnál mit kell fotózni.
És mi van, ha még ez után sem tudjuk? Mert bizony ilyen is van! Sokszor csinálunk vékonycsiszolatokat. Ez azt jelenti, hogy a követ felragasztjuk egy üveglapra és pár 10 mikrométeresre vékonyítjuk, majd az eredményt mikroszkópon keresztül vizsgáljuk. Van, hogy ez sem elég, akkor jön a legózás és szétszedjük a dolgot atomjaira.
Ez egy nagyon hosszú bejegyzés lett, úgyhogy most itt egy huszárvágással véget is vetek neki. Elnézést a hosszú sorokért, de köszönöm, ha végigolvastad! Ha végigolvastad ugyanis, akkor most már te is érted, hogy mivel ezek közül a határozóbélyegek közül szóban vagy fotón csak nagyon kevés áll rendelkezésre, miért nem tudunk, illetve nem szeretünk biztosat mondani, ha nem foghatjuk kézbe a kérdéses dolgot.
Rezső
Még annyit fűznék hozzá, hogy erről lehetne nagyon sokáig és nagyon részletesen beszélni, mi viszont most épphogy csak megkaristoljuk majd a felszínt, úgyhogy aki maximalista, most forduljon el.
Rezső a geológus sün 