Szilveszteri köszöntés

Sziasztok!

Készültök már az éjszakára? Itt Betyár majdnem minden virslit megevett, úgyhogy Jónás kicsapta a hisztit. Most indulunk Józsival a boltba némi utánpótlásért. Gondoltam, közben lepötyögök pár sort.

Előszöris köszönetet szeretnék mondani a többiek nevében is, hogy ennyien követitek a munkánkat és értelmet adtok annak, amit csinálunk! Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, amelyekért szintén nagyon hálásak vagyunk! Emlékszem, mikor az oldal majd egy éves vívódás után szeptember 15-én elindult. Egy jó hónapig csak 10-en, 15-en voltunk, ami kicsit el is vette a kedvemet, kb. egy hétre abba is hagytam az oldalt valamikor októberben. Nagy köszönet annak a 10-15 embernek, aki a kezdetektől fogva, ennek ellenére is kitartott az oldal mellett, a nagy részetek, ahogy nézem, még mindig itt van! Ez után következett az újrakezdés és pár nappal később Fitos Attila megosztotta az oldalt (ezért óriási köszönettel tartozunk neki továbbra is!), aminek következtében a követők száma 1-2 nap alatt közel 150-re ugrott. Rengeteg pozitív megerősítést kaptunk ekkor, így az oldal továbbra is dübörög és szerintem egyre fejlődik. Túl vagyunk már pár túrán, pár sorozaton és van néhány érdekes tervem a jövőre nézve is, de erről majd később.

Ma már több mint 350-en vagyunk, de volt olyan bejegyzés, ami több mint 9300 embert ért el. Ez a ti érdemetek is, együtt hoztuk össze, ugyanis a sok-sok megosztás és aktivitás nélkül ez sem sikerült volna. A továbbiakban viszont továbbra is bíztatlak titeket, nyugodtan kérdezzetek, ha valami nem tiszta, javasoljatok témát, amiről szívesen olvasnátok, nem harapunk. Vagyis… Betyár de, de csak játékból!

Nem maradt más hátra, minthogy jó Szilvesztert és boldog, mindenképpen boldogABB új évet kívánjak mindannyiótok számára, a többiek nevében is! Maradjatok velünk jövőre is és vigyázzatok magatokra úgy az év utolsó napján, mint eddig is!

Rezső

Veszélyes ásványok – Cinnabarit

Nem csak az eldurvult szilveszteri partik, hanem az ásványok is veszélyesek, következzen a cinnabarit!

A cinnabarit (HgS) egy higany-szulfid és ezzel mindent el is mondtam, vissza a lencse főzéshez! Jó, jó, vegyük komolyan. Az, hogy a cinnabarit nevében szerepel a barit, nem sokat jelent, igazából egy görög szó torzult/hasonult a már ismert barit nevéhez. Magyarul cinóbernek is hívjuk, ugyanis az ókorban alkalmazták festékként, méghozzá cinóbervörös festékként.

Azt gondolom, nem kell bemutatnom, hogy a higany miért veszélyes, bár az ókorban-középkorban ezt is (mint a legtöbb toxikus fémet) alkalmazták gyógyszerként. Inkább kevesebb sikerrel… A jó hír azonban, hogy a cinnabarit szulfid létére egész stabil.

HOGYAN KEZELJÜK?
Ugyanúgy mint az eddigieket. Szulfid, úgyhogy kell alá a tálca és ne tartsuk nedves helyen. Nem szabad porrá törni, hőhatásnak kitenni (ez talán a legfontosabb!), szopogatni, megcsócsálni és a kézmosás is erősen ajánlott, miután megtapiztuk. Ha egy szép ásványunk van, az valószínűleg nem fog porlani, de a cinnabarit szeret lisztszerű finom hintésként is megjelenni, ilyenkor lehet, hogy érdemesebb valami kis saját skatulyában tartani. Ma már sok átlátszó kis tárolót lehet venni ásványok számára. Ez tökéletesen megteszi, pótolja alóla a tálcát és igényes is, arról már nem is beszélve, hogy egy szulfid minél kevesebb szabad levegővel érintkezik, annál jobban megőrzi szépségét. Összességében tehát, bár a higany jóval veszélyesebb mint például a réz a kalkantitban, itt az ásvány tulajdonságai miatt jóval kevesebb esély van a mérgezésre, ha odafigyelünk.

Ezúttal is felhívom azonban a figyelmeteket: a legjobb tudásom igyekszem átadni, de ha érintettek vagytok egy veszélyes ásvánnyal kapcsolatban, olvasatok utána a dolgoknak ne is egy, hanem inkább 3-4 helyről. Akkor is, ha úgy gondoljátok, értetek hozzá. Engem is érnek minden nap meglepetések, új infók, így okosodunk, inkább olvasson valaki feleslegesen, minthogy ne tudjon többet olvasni.
Vigyázzatok magatokra!

UPDATE: Miközben képet kerestem, mert saját, kincstári cinnabaritom sincsen, arra döbbentem rá, hogy elsősorban külföldön, de sokan árulják ékszerként a cinnabaritot. Remélem sejtitek, hogy ez nem túl jó ötlet. Elég csak egy cinnabaritos gyűrűvel benyúlni a sütőbe, vagy megázni és máris higanyt juttathattok a szervezetetekbe.

R.

A vörös, rózsaszínes ásványra kell fókuszálni.
A kép forrása: https://www.sciencephoto.com/…/view/cinnabar-mercury-ore
Néhol csak így, lisztszerű hintésként jelenik meg.
A kép forrása:
https://hu.museum-digital.org/index.php?t=objekt&oges=232811
Herman Ottó Múzeum, Miskolc

A horvátországi földrengés geológiai háttere

Hoztam gyorsan egy geológiai térképet Horvátországról. Előrebocsájtom, hogy most nagy probléma, hogy Rezső a geológus sün hülye Horvátország geológiájához, nem sok előzetes tudásom van. 

Tehát ezen a képen a nyíllal jelölt bekarikázott részen láthatjátok, hogy Zágráb alatt két piros vonal találkozik. Ez a két piros vonal mind nagy törészóna. Hát, ha anno lettek volna geológusok abban az időben, akkor alighanem nem ide teszik a fővárost. 

A DNy-ÉK irányú vonalat egyébként Zágráb-Hernád-vonalnak is hívják, átnyúlik Magyarországra is, sőt mi több, gyakorlatilag kettészeli az országot (Közép-magyarországi-vonal néven is fut). Ezt ismerem, ez egy nagy eltolódási zóna, ami azt jelenti, hogy a lemezek nem függőlegesen, hanem vízszintesen mozdulnak el egymáshoz képest e mentén. Mintha leraknánk két lapot egymás mellé az asztalra és az egyiket felfelé tolnánk, a másikat meg lefelé húznánk. A másik, ÉNy-DK irányú vonalat nem ismerem és egyelőre nem is találtam infót róla, milyen jellegű elmozdulás zajlik e mentén. Az eddigi tudásomra hagyatkozva, mivel a horvát térséget összenyomó erőre merőleges az iránya, valószínűleg feltolódásról van szó, ami azt jelenti, hogy az erős összenyomás hatására az egyik kőzettest tolódik fel a másik hátára. Egyébként a mai rengés helye, Petrinja is kb. ezen a vonalon fekszik, így könnyen lehet, hogy ő lehet a ludas.

Mivel az Adria-tüske DNy-ról nyomja a horvát partvidéket, ezért a partvidék folyamatosan rövidül pl. ilyen feltolódások hatására. Az Adria-tüske jelenleg is szeretne egyre jobban közeledni Európa felé, így nem lenne meglepő, ha az ebből a nyomásból eredő törésvonalak mentén történt volna elmozdulás.

R.

Vasérc – Limonit

Sziasztok!

Egy újabb tolódás a menetrendben, a második vágányra soron kívüli vasérc érkezik, a vágány mellett kérjük vigyázzanak!

A mai témánk a limonit, vagyis a barnavasérc. A limonit igazából csak egy gyűjtőnév, valójában goethit és lepidokrokit keverékéről van szó, melyek mindegyike vas-oxi-hidroxid [FeO(OH)*nH2O].

Neve jól leírja, ugyanis általában barna, rozsdabarna, ritkán vöröses színű, esetleg irizáló is lehet. Alakja legtöbbször amorf, földes, mikrokristályos, vagy megőrizheti annak az ásványnak az alakját, amiből átalakult (pszeudomorfóza). Igen, merthogy a limonit gyakorlatilag rozsdásodás során jön létre, más vastartalmú ásványok, vasércek oxidálódásakor. A pirit és a markazit pl. előszeretettel “rozsdásodik” felszíni körülmények között és az így létrejövő limonit megőrizheti például a pirit szép kocka alakját.

Mint mondtam, elsősorban más vasércek, vas tartalmú ásványok oxidálódásakor (vaskalap) jön létre, de gyakori lehet homokkövek cementjeként (a Kállai Kavicsnál már láthattátok!), vagy az ún. gyepvasérc is ebből áll.

Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem, a gyepvasércnek nem szentelek külön posztot, ha már úgyis limonit. Ejtsünk róla pár szót itt. Tehát mocsaras környezetekben gyakran előfordul, hogy a víz alatti környezet oxigénban szegény, reduktív lesz, ilyenkor pedig gyakori, hogy szivacsos, rögös szerkezetű vasásvány csoportok válnak ki baktériumok tevékenységének köszönhetően. A gyepvasérc gyenge minősége ellenére mindig is nagy szerepet töltött be a lakossági bányászatban, hogy mást ne is említsek Vas-megye és Vasvár is a rengeteg gyepvasércének köszönheti a nevét, melyet a római időktől eredeztetnek.

A gyepvasérchez hasonlóan a limonit is mindig erősen szennyezett, magas víztartalmú, gyenge minőségű vasérc, de könnyű elérhetősége miatt mégis talán a legnépszerűbb vasérc volt még a középkorban is, sőt talán még az után is.

R.

Irizáló limonit a Velencei-hegységből, kvarcteléren.
Markazit utáni álalak (pszeudomorfóza) limonitból. A limonit a markazit “megrozsdásodásával” jött létre.

Zsámbék, Csillag-hegy

Rendkívüli 2.0

Sziasztok!

Többen is kérdeztétek, hogy mi a helyzet a mai rengéssel. Egy gyors bejegyzést írok, de jelzem, hogy még nem igen találtam hiteles forrást és perpillanat egyelőre én is csak tájékozódni próbálok.

Tehát, ha minden igaz, újra Horvátországban, Zágrábtól (a tegnapi rengés helyszínétől) durván 50 km-re Petrinja közelében következett be egy újabb 6.3-as erősségű rengés. A tegnapi 5.4-es még közepesnek, ez viszont már erősnek számít a Richter-skála szerint.

Én nem éreztem, lehet a sünök immunisak rá, de a környékemen mindenki esküszik rá, hogy összedőlt a háza. Ebből is látjátok, hogy sokan csak azért mondják, mert ha a szomszéd azt állítja, akkor én se maradjak ki belőle, de ha csak az észlelések fele is igaz, akkor is majdnem az egész országban lehetett észlelni.

Amit tudni kell. A kőzetlemezek elmozdulása (ami nagy általánosságban a rengéseket okozza) nem folyamatos, hanem epizodikus. Évtizedekig, sokszor évszázadokig, vagy évezredekig gyűlik a stressz, míg végül bekövetkezik az elmozdulás és az addig gyűjtött energia hirtelen felszabadul. Normális az is, ha egyszer megmozdul a föld, kicsit átrendeződnek a kőzettestek, új, számukra kényelmetlen helyzetek jönnek létre, ami újabb elmozduláshoz fog vezetni rövid időn belül. Pl. a könyvespolcon, ha egy könyv rádől egy másikra, idővel megdönti azt is. Valószínűleg a tegnapi rengés után rendezkednek még a kőzettestek, ezek alapján teljesen laikusként úgy gondolom, lehet, hogy lesz még a napokban ott a környéken, mielőtt megnyugodunk.

UPDATE: annyit sikerült még megtudnom, hogy a rengés epicentruma 3 km-re volt Petrinja-tól. Az erősségére vonatkozó adatok szórnak 6.2 és 6.4 között, Richter skála szerint, de úgy gondolom az a két tized nem oszt, nem szoroz. A 12:20 körül bekövetkező rengést érezték Bosznia Hercegovinában, Csehországban, Németországban, Olaszországban, Montenegróban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában és Ausztriában. Sajnos a rengés okozott károkat és ha jók a források, amiket olvastam, áldozatokat is követelt Horvátországban. 
UPDATE 2.0: A rengés sekély volt, mindössze 10 km-es mélységben keletkezett. Az ilyen kis mélységben kipattanó rengések jóval veszélyesebbek, rendre nagyobb pusztítást végeznek. Értelemszerűen az energiának ilyenkor kisebb utat kell megtennie a felszínig. Az illetékes szervek arra figyelmeztetnek, hogy hetekig, akár még hónapokig előfordulhatnak utórengések, amik között lehet hasonló erősségű is!

Ha gondoljátok, nyugodtan írjátok le a tapasztalataitokat kommentben, hogy észleltétek-e és hol. Viszont ez nem verseny! Nem kell felülígérni a másikakat! Ja és igen, az olyan megnyilvánulásokat, hogy az “5 balatonnyi olajat bányászták ki és most beszakad az egész föld és kiesünk a laposföld túloldalán” könyörtelenül kiirtom, ilyenekkel légyszi ne próbálkozzatok!

R.

Nyersanyag hétfő – Perlit

Sziasztok!!

Itt is vagyok a mai ásványkinccsel! Maradunk északon, csak egy kicsit keletebbre megyünk, a Tokaji-hegységbe. Én még nem voltam itt, de alig várom, hogy végre eljussak, mert nagyon sokat hallottam a szépségéről és a különlegességeiről.

A hegység területén viszonylag sok ásványkincs fordul elő a késő miocénben (pannóniai) zajló riolitos vulkáni működés miatt. A perlit is ennek következtében jött létre. Ki tudja, mi a perlit? A perlit vízbe nyomult, folyt vagy víztartalmú üledékeken áttört savanyú, riolitos láva üvegszerű megdermedésével keletkezik. Ez a kőzet pedig gyakran apró gömbökben szétesik, innen származik a neve is, amely „gyöngykövet” jelent. A perlitet nagyon sok mindenhez használják, előtte viszont 950-1100 C°-ra felhevítik, így távozik belőle a vízgőz és pattogatott kukorica-szerű anyag lesz belőle. Megduzzad, lyukacsos szerkezetű, könnyű, de mégis nagy szilárdságú lesz. Mondjuk kíváncsi lennék, erre hogy jöttek rá, de mosómedveként nem kell mindent értenem… Szóval mivel ilyen jó kis anyag nyerhető ki belőle, azért ebben a duzzasztott formában használja az építőipar hő- és hangszigetelésre. Nagy porozitása miatt használják vegyi szűrőként és vízfelületeken úszó olajszennyezések összegyűjtésére. És persze nem utolsó sorban talajjavításra is, virágföldbe keverve.

Milyen különleges képződményeket hoz létre egy vulkáni működés, amikről sokszor nem is tudunk! És meglátjátok majd, hogy mennyi sok más ásványkincs kapcsolódik még ezen a területen a vulkanizmushoz. Remélem, nem unalmas ez a sorozat és tudtok belőle hasznos dolgokat tanulni!

J.

Ezen a képen a perlitet, mint kőzetet láthatjátok, Pálházáról.

A kép forrása: http://diak.budai-rfg.sulinet.hu/~havassy/dream/kozet/05.htm
Itt pedig virágföld közé keverve, a már duzzasztott perlitet láthatjátok.

A kép forrása: http://www.anzokft.hu/kertkep.html

Rendkívüli bejegyzés

Sziasztok!

Nemrég ébredtem és olvastam, hogy ma hajnalban Horvátországban, Zágrábban 4,9 és 5,4-es magnitúdójú földrengések voltak. Talán sokan éreztétek is. No, nem ez lesz ennek a rövid bejegyzésnek a lényege, hanem az, amit az ehhez kapcsolódó kommentekben olvastam.

Sokan jöttek azzal, hogy érezték még Magyarországtól sokkal északabbra is. Ez gyakorlatilag lehetetlen, nem kell mindenből versenyt csinálni. Egyesek szerint az Etna okozta. Nem, a kettő között azért van egy távolság… Megint mások szerint ez annak a jele, hogy az Etna Magyarországon fog kitörni. MI?!! Na de a kedvencem: Ez annak a jele, hogy egy szupervulkán fog kitörni a Földközi-tenger alatt és égbe röpíti egész Európát. Komolyan? 😃 Szupervulkán amúgy sem létezik, ez a kifejezés inkább a médiában, mint a geológiában használatos. Egyébként minden vulkán képes “szupervulkáni” kitörésre és ami egyszer “szupervulkáni” kitörést produkált, az  könnyen lehet, hogy soha többé nem produkál ilyet, csak “normálisat”.

Azt is olvastam, hogy Pápa mellett két picike (maximum 2-es) rengés volt karácsonykor. Máshol ezt már 12-13 rengésnek hozzák le, nem tudom, nem néztem utána, de eddig ahol 12-13 rengéssel találkoztam, azokat nem tartom megbízható forrásnak. Na, ezt meg sokan azzal kötik össze, hogy vulkán fog kitörni Magyarországon. Nos, megnyugtathatlak titeket, van az országban egy nagyon jó kutatócsoport, aki szerintem kicsit örülne is, ha még az életükben működésbe lépne egy vulkán a Kárpát-medencében. A “szomorú” valóság azonban, hogy bár van rá esély (esély mindig van), jelenleg semmi nem mutat arra, hogy kitörés lenne várható bárhol a Kárpát-medencében.

Hogy akkor mégis mi okozta ezeket a rengéseket? Újra előrebocsájtom, még nem volt időm utánaolvasni, csak ideültem a kávémmal a laptop elé. Másrészt sokszor eleve megmondhatatlan pontosan ki lehetett a tettes. A saját tudásomra hagyatkozva azonban a Pápa melletti Döbröntét két komolyabb törésvonal fogja közre. Ha ezek valamelyike mentén egy minimális elmozdulás történt az simán okozhatott ilyen kis mikrorengést (igen, mert a 2-est csak a műszer észleli!). Zágráb környékén úgyszintén még nagyobb, ma is aktív törésvonalak húzódnak, ráadásul a közelben továbbra is birkózik az Afrikai és Európai lemez, az Adria-tüske folyamatosan tolná ÉK-re a nyugat-balkáni partvidéket.

Újfent megjegyzem, közel sem biztos, hogy ezekhez kapcsolódnak a rengések, még nem volt időm utánaolvasni, de nem kell azonnal szupervulkánt kiáltani és nevetségessé tenni magát az embernek.

Na, most hogy ezt kiírtam magamból, folytatódhat a nap! 😃 Remélem, közületek senki sem vizionált a rengéshez kapcsolódó apokalipszist, de ha mégis, nyugodjatok meg és nyugtassátok meg, ha valaki pánikol a környezetetekben. A magyar geofizikusok és vulkanológusok nagyon jó és aktív munkát végeznek. Mivel ez az életük, kissé ambivalens módon, de ők “várják”, hogy tényleg történjen valami igazán érdekes. Higgyétek el, ha valamitől félni kell, azt ők tudni fogják és nem fogják elhallgatni, nem kell összeesküvés elméleteket gyártani. 😃

Rezső

Üledékszerkezetek – Síklemezesség

Sziasztok!!

Remélem, békésen telt a karácsony! Én most már a szilvesztert várom, mert akkor megint lehet legálisan eszegetni egész éjszaka. Na, ma viszont megint megismerkedhettek egy üledékszerkezettel, de mivel így a két ünnep között az ember pihenni szeretne, egy nagyon egyszerűt mutatok nektek.

Ez pedig a síklemezesség lesz. Tényleg nagyon egyszerű! A képen láthatjátok, hogy igazából sok, vékony rétegről beszélünk, ezek a lemezek, amelyeket a sebesen áramló víz hoz létre. Ebben az esetben az áramló víz sebessége olyan nagy, hogy nem tud kialakulni semmilyen szerkezet, mintha egy seprűvel lesöpörnénk mindent, ami az útjába áll. Hol lehet szerintetek ilyen nagy sebességű vízmozgás? Hát pl. egy tengerparton! Amikor a hullámok kifutnak a partra és nagy erővel előregurítják a homokszemcséket, aztán kicsit vissza. Persze más körülmények között is keletkezhet ilyen síklemezesség, de most mi csak a legfontosabbal ismerkedünk meg.

Nos, ennyi is a lényeg. Milyen egyszerű kis képződményről beszélünk, mégis milyen sok mindent elárul nekünk! Ezért szeretem a geológiát… meg még sok másért! Holnap találkozunk!


J.

Ezen a képen egy pannóniai korú homokfal síklemezes részletét láthatjátok.

Katasztrófa szombat – Perm végi kihalás

Sziasztok!

Karácsony másnapján már azért itt vagyok, remélem mindenkinek jól teltek az ünnepek! Megérdemeljük ez után az év után. Hogy mégse essünk azonban túlzásba, jöjjön egy tanmese, miért illik vigyázni a “tűzzel”. A katasztrófa szombat folytatódik, következő megálló a perm végi kihalás, vagyis a földtörténet valaha volt legnagyobb kihalása! (Előrebocsájtom, hosszú bejegyzés jön.)

Ez az esemény a perm-triász határon, kb. 250 millió évvel ezelőtt következett be, olyannyira jelentős, hogy ehhez kötjük az ősidő (paleozoikum) és a középidő (mezozoikum) határát is. Mi történt ekkor? Hát, kezdésképpen a tengeri fajok (!) 96%-a (!) kihalt, míg a szárazföldi gerinces fajoknak is csak kb. 30%-a élte túl a katasztrófát. Azt ugye már meséltem nektek, hogy a kagylók ekkor vették át a szerepet a brachiopodáktól, de kihaltak az addig domináns korallcsoportok (a középső triász végéig gyakorlatilag nincs újra korallzátony), végleg bevégezték a trilobiták és egy hajszálon múlt, hogy nem maradtak a paleozoikumban az ammoniteszek is. Csak néhány szám: a radiolaria nemzetségek 99%-a, a csiga és crinoidea (tengeri liliom) nemzetségek 98%-a, a foraminifera és ammonitesz nemzetségek 97%-a, a korall és brachiopoda nemzetségek 96% fejezte itt be földi pályafutását. Érdekesség, hogy ez az egyetlen tömeges kihalás, ami a rovarokat és talán a növényvilágot is komolyan megrázta.

Az esemény ökológiai jelentősége, hogy a hüllők között átrendeződés következik be az uralkodó csoportok tekintetében, a kagylók elveszik a brachiopodák szerepét, illetve rengeteg geológiailag fontos információval bíró ősmaradvány csoport eltűnik a földtani rekordból. Emellett az élet akkora károkat szenvedett, hogy majd csak a triász közepének vége felé kezd el magához térni, a határ után közvetlenül olyan ősmaradvány közösségekkel, elsősorban sztromatolitokkal és ooidokat készítő bacikkal találkozunk, akik utoljára még a kambrium előtt voltak jelentősek.

Mi okozhatta?

Erről már egész konkrét elképzeléseink vannak.  Először is fontos, hogy megemlítsük a minden kontinenst magába tömörítő Pangea ekkor, a permben állt össze. Nem nehéz elképzelni, ha sok helyett csak egy kontinensünk van, akkor csökken a part menti sekélytengerek területe, pedig a sekélytengerek az egyik legdiverzebb életközösségek. Emellett a hatalmas kontinens átformálta a klímát is. A kontinens belseje extrém szárazzá vált, míg például a Tethys öböl környékén rendkívül erős monszun hatás érvényesült.

Azonban ez nem a valódi ok, hanem csupán egy stresszfaktor, ami még elviselhetetlenebbé tette a közeledő katasztrófát. Gondold el, hogy új lakásba költözöl, épp csak kezded kiismerni, alkalmazkodni hozzá, erre nyakonburítanak 4 millió köbkilométer (!) lávával… Merthogy megint jöttek a LIP-ek, ezúttal is kettő. Az első, kínai emeishani kisebb volt (“csupán” 300 ezer köbkilométer), de sekélytengerbe nyomult így rengeteg szulfátot és szén-dioxidot szabadított fel. Őt követte a még pusztítóbb Szibériai LIP. Ez esetében a magma régebbi vastag kőszén-, valamint evaporit/só telepeken jött keresztül felfelé vezető útján. A kőszénből szén-dioxidot, a sókból szulfátot volt kedves magával hozni (ha már karácsony ugye). Miért baj ez? A szulfát hatása érvényesül mindig először. Lehűlést okoz, amellett, hogy a vulkáni törmelék amúgy is eltakarja a napot. Idővel aztán savas esőként, kénsavként hullik vissza a földre és a talaj, valamint az óceánok elsavasodását okozza. Ekkor pedig teret nyit a szén-dioxidnak, aki eddig türelmesen várt és jóval tovább marad a légkörben. Tudjuk ugye, hogy felmelegedést hoz, ami amikor épp szoknál hozzá a lehűléshez, nem olyan kellemes, illetve szintén hozzájárul az óceánsavasodáshoz. A rendkívüli mennyiségű szén-dioxid (és talán egyéb faktorok) hatására az amúgy is meleg klíma nagyon felmelegedett, minek következtében leálltak az óceáni áramlások és oxigénmentessé váltak az óceáni aljzatok. Elég csapást mértünk már az élővilágra? Nem egészen, de nagyjából megvagyunk. Nem akarom túlnyújtani a bejegyzést, de ha érdekel titeket a téma, kérdezzetek, vagy olvassatok utána! Maradt még bőven infó.

BÓNUSZ: a perm-triász határesemény már kis hazánkban is tanulmányozható a bükki Bálványon. Ennek is nyugodtan olvassatok utána!

Végezetül pedig nem maradt más, mint hogy további nagyon boldog Karácsonyt kívánjak nektek!

R.