Geocaching

Sziasztok!!

Először is tisztázni szeretném, hogy nem reklámnak szántam ezt a bejegyzést, csak a túrázási élmény fokozása érdekében, gondoltam írok erről is, hátha valaki nem ismeri.

Nem tudom, emlékeztek-e, de Rezső már említette a hárs-hegyi túra kapcsán, hogy kerestünk geoládát a hegyen. Az igazság az, hogy ennél sokkal gyakrabban, kb. minden túránál keresünk egy-két ládát, csak nem mindig találjuk meg, vagy szorít az idő és ezért hamarabb továbbállunk, mint hogy sikerrel járnánk. Izgalmas dolog olyasvalamit keresgélni, amit mások nem is tudnak, hogy ott van, sokszor emiatt kicsit furán is néznek ránk az emberek. Viszont az alkalmazást nagyon sokszor használjuk arra is, hogy plusz információt megtudjunk egy adott helyről, mivel egy-egy ládánál olyan részletes és érdekes leírások vannak, amiket máshol nem is nagyon talál a mosómedve vagy a sün (általában én kezelem ezt a dolgot, mert Rezső mancsai túl kicsik, hogy egy telefont vagy GPS-t elbírjanak).

Így történt, hogy a múltkor elmentem egy rövid sétára a közeli erdőbe. Igazából úgy indultam, hogy csak sétálok kicsit egy olyan helyen, ahol nem kell maszkot hordani, de aztán beszippantott a természet és csak vitt a lábam előre. Aztán eszembe jutott, hogy ha már itt járok, keresek egy ládát és megmutatom nektek is. Elég sokáig keresgéltem a GPS pontatlansága miatt, de végül egy fa tövében lévő hasadékba benyúlva megtaláltam, amit kerestem. Mellesleg nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem szívesen nyúlkálok az erdőben olyan helyekre, ahova nem látok be, de hát a kincsért mindent meg kell tenni. 😃

Javaslom mindenkinek, aki szeret kirándulni és még nem próbálta ki a geocachinget, hogy tegye meg. Egy teljesen új világba fog csöppenni az, aki letölti az alkalmazást! Aki pedig szokott és itt van, jelentkezzen kézfeltartással (vagy kommenttel)! Ja, és nagyon fontos! Majdnem elfelejtettem mondani, hogy mielőtt belekezdtek, olvassátok el a szabályokat, mert mint minden a világban, ez a dolog is csak a szabályok betartásával működőképes. Jó keresést!

Józsi

Egy kis geológus bónusz: Hazafelé menet találtam pár mini brachiopoda kőbelet és lenyomatot, mutatok róla képet is.

Itt tudjátok elolvasni a szabályzatot: https://www.geocaching.hu/documents.geo?htmldoc=ladakereses

Itt egy kép a ládáról (inkább dobozka). 😃 Kicsit életlen lett, mert szemerkélt az eső.

Messinai sókrízis

Avagy amikor (majdnem teljesen) kiszáradt a Földközi-tenger.

A Földközi-tenger vízmérlege ma is negatív, vagyis több víz párolog el belőle, mint amennyit a belé ömlő folyók pótolni tudnak. A hiányt csak az Atlanti-óceánból való beáramlás egyenlíti ki. Ennek tekintetében nem furcsa, hogy a Földközi-tengerben bepárlódás során sókőzetek, evaporitok keletkeznek. Na de 3 km vastagságban?!

Bizony, a geológusokat is alaposan meglepte, mikor ennyi késő miocén korú sót találtak. Nyilvánvaló volt, hogy a Gibraltári-szorosnak kellett elzáródnia, de vajon hogyan? Egyesek szerint eljegesedés történt és a tengerszint leesett, de később bebizonyosodott, hogy semmiféle lehűlésről nem volt szó ekkor. Maradt tehát egy opció: Gibraltár emelkedett ki.

Hamar rájöttek, hogy bizonyos tektonikai események, amik a térségben játszódtak ekkor, úgy tűnik tényleg kiemelhették a Gibraltári-szoros térségét egy időre, majd újra és újra és újra… Bizony, ugyanis ez az esemény sokszor bekövetkezett. Erre szükség is volt, hiszen a teljes Földközi-tenger elpárologtatásával sem rakódhatna le ennyi só, tehát időnként sósvíz utánpótlásnak kellett érkeznie. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tengerszintnek folyamatosan változnia kellett és tényleg, látjuk is ennek nyomait a geológiai rekordban. A legalacsonyabb vízszint kb. 5,6 millió évvel ezelőtt volt, mikor már a tengerszint több száz métert esett, Olaszország szárazföldi összeköttetésbe került Afrikával és a Földközi-tenger szigetei (pl. Málta, Szicília, Szardínia, Korzika, Mallorca) is kapcsolatba kerültek egymással, illetve a két part menti kontinenssel.

Az újonnan létesült földhidak a szárazföldi állatok tömeges vándorlásához vezettek. Vízilovak és elefántok érkeztek ekkor Észak-Afrikából és sok faj is ekkor jutott el a Földközi-tenger szigeteire. Ez viszont az érme fényes oldala, ugyanis a Földközi-tengerben meg kihalt minden. Majdnem… A betöményedett, rendkívül sós tavakban szinte semmi sem bírt megélni, a Földközi-tengerbe az élet csak a vízzel együtt tért vissza.

Mert értelemszerűen visszatért a víz! Kb. 600 ezer év után ugyanazok a tektonikai folyamatok, amelyek korábban kiemelték Gibraltár térségét, most újra elsüllyesztették a tengerszorost és az özönvíz zúdulni kezdett. Az Atlanti-óceán hatalmas folyó módjára tört be a száraz, sósivatagszerű medencébe és csupán két év alatt visszaállította az eredeti állapotokat. Happy end? Mondjátok ezt azoknak a testes elefántoknak, akik rövid időn belül egy apró szigeten találták magukat…

ÉRDEKESSÉG: Az első világháború után felmerült az ötlet, hogy a növekvő területi igényeket kielégítve kiszárítsák a Földközi-tenger medencéjének nagy részét. A Gibraltárhoz tervezett gátrendszer egész Európa akkori áramigényének több mint felét fedezte volna. Ezt nevezték Antlatropa tervnek.

R.

Bauxit

Betyár volt olyan rendes és mélyített nekem egy bauxitkutató fúrást a Bakonyban. Térjünk hát rá a következő ércünkre, a bauxitra, ami az alumínium érce.

A bauxit valójában szilikátos kőzetek nedves trópusi mállásterméke, gyakorlatilag jól átmosott talaj. Uralkodóan Al-, Fe- és Ti-oxidokból/hidroxidokból, valamint agyagásványokból (pl. kaolinit) és ellenálló nehézásványokból áll, de az alumínium ércásványai (gibbsit, diaszpor, böhmit) vannak túlsúlyban. Színe jellemzően sötétvörös.

Hol képződik? Mint mondtam, trópusi klímán, ahol sokat esik az eső és így jól átmossa a mállásterméket. Gyakran elszállítódik eredeti képződési területéről, áthalmozódik, majd szintén trópusi klímán létrejövő karsztos üregekben csapdázódik. Ezt nevezzük karsztbauxitnak, de a karsztbauxit létrejöhet helyben is, elszállítódás nélkül. A másik típust, mikor a bauxit nem karbonátos kőzeten települ, lateritbauxitnak nevezzük.

Magyarországon is karsztbauxitokról van szó. Ezek nagy része a krétában jött létre, két fázisban, amikor a térség sokkal délebbre helyezkedett el. Ide tartozik pl. az alsóperei, olaszfalui, tési és iharkúti bauxit, valamint a halimbai bauxittelep egy része. Ezt követte az eocén bauxitképződés, ami még szintén délebbre és szintén egy jóval melegebb klímán ment végbe. Ide tartozik pl. a nyirádi, fenyőfői, iszkaszentgyörgyi, csordakúti, pilisszántó, vagy nézsai telep, valamint a halimbai telep másik fele. A bauxitképződés talán átcsúszik az eocént követő oligocénre is (Óbarok térsége), azonban az oligocén és eocén bauxitok esetében felmerül a lehetősége annak is, hogy valójában csak a kréta korú bauxit halmozódott át újra.

Mennyire jó alumíniumérc a bauxit? Elég jó. Vagyis… Nincs más opció. Akkor miért zártak be hazánkban a bauxitbányák? Kiürültek a készletek? Korántsem, csupán a globalizáció eredménye az, hogy olcsóbb megvenni a Brazíliában lekapart talajt, mint itthon szivattyúzni a karsztvizet, veszélyeztetni a vízbetörést, a Hévízi-tavat és egyéb karsztforrásokat a Dunántúli-középhegység térségében. Bármennyire fáj a szívem minden bányászatért, ami megszűnt, a bauxitbányászat beszüntetése kétségkívül jót tett a környezetnek. Már csak a hatalmas tájsebeket kéne eltüntetni, de hát pl. az iharkúti dinoszauruszlelőhelyet is a bauxitbányászat tárta fel!

Na, de most már megyek, új fúrásokat kell kijelölnöm Betyárnak.
Sziasztok!

R.

Mohs-skála – Korund

Sziasztok!

Az utolsó előtti, avagy a 9. fokozat következik, melynek típusásványa a korund (Al2O3). A korund általában színtelen, gyakran (ál)hatszög keresztmetszetű nyúlt, vagy alak nélküli, a rendelkezésére álló helyet kitöltő ásvány.

Előfordul magmás, valamint kontakt metamorf környezetekben, de sokkal gyakoribb a nagyon metamorf, “mélyre került” kőzetekben, emellett pedig előfordul pl. a földköpenyben is.

Mivel mind fizikailag, mind kémiailag igen ellenálló és gyakorlatilag csak a jóval ritkább gyémánt és néhány szintetikus anyag keményebb nála, eléggé széleskörű a felhasználása. Ezt még jobban elősegíti az a tény, hogy ma már nagyrészt mesterségesen előállított korundot használnak, ami a bauxit hevítésével hozható létre.

Mire jó még egy ásvány, ami ennyire elpusztíthatatlan? Hát drágakőnek! Valójában a zafír és a rubin is korund, de erről egyszer az oldal hajnalán már írtam: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=113795613812186&id=102913271567087

Na látjátok, egész sokan ismeritek a korundot! 

R.

Miért legyél geológus és mire számíts?

Sziasztok!

Remélem, még nem késtem el és tudok adni pár érintettnek egy kis pályaválasztási segédletet. Fogalmam sincs, hogy csináljam ezt röviden, hogy el is olvassátok, de igyekezni fogok.

Szóval miért jó geológusnak lenni? Mert egyszerre lehetsz laboros, detektív, ásvány és ősmaradvány gyűjtő, bányász, túrázó, hegymászó, extrém sportoló, vagy akár irodai emberke. Soha nincs két ugyanolyan feladat, két ugyanolyan meló, mindegyik egy teljesen új kihívást nyújt. Gondolom ezenkívül majdnem mindenki gyűjtögetett legalább gyerekkorában szép köveket, ásványokat, esetleg fosszíliákat. Valahogy ezek a dolgok mindig vonzzák az embert, hát most akár professzionális szintre is emelheted ezt a hobbit! Arról már nem is beszélve, hogy megértheted az egész bolygó működését a hatalmas erőktől a legapróbb részletekig. A legnagyobb előny viszont szerintem, ha egy valamit ki kéne emelni, az a geológus gondolkodásmód. Megtanulsz időben, folyamatokban gondolkozni. Megtanulod megfigyelni a részleteket, következtetéseket levonni, mindent összekapcsolni mindennel és megérted, hogy ez milyen hatással lesz minden másra ezer, tízezer, vagy tízmillió év múlva. Sajnos az a tapasztalatom, hogy az átlagember sokszor a jövő hétig sem gondolkodik folyamatokban, nemhogy belegondoljon, milyen hatása lesz bizonyos tetteinek mondjuk öt év alatt. Emellett az élet minden terén fontos, hogy időben felismerjünk trendeket, folyamatokat: pl. kezdek egyre depressziósabb lenni, drágul a kenyér stb. A geológiában nem működik a Carpe diem. Na meg az sem mellékes, ha képesek vagyunk visszatekinteni a történelem előtti időkre is, pl. ne költözz vulkánra, ami pár ezer éve még működött, ne építs házat a tenger- vagy a folyópartra, mert az geológiailag csak egy pillanatra marad helyben stb.

Ez tök király! De… Mi a hátulütő? Nem fogok hazudni, nehéz elhelyezkedni. Ennek az elsődleges oka, hogy a globalizáció miatt megszűntek hazánkban az igazi nyersanyag bányák. Tény, olcsóbb külföldről behozni, de ez nem csak a szakma ütőerét, hanem a forrásait is elvágta. Emellett értelemszerűen csökkent a szakemberek iránti kereslet, viszont az egyetemek fejpénzt kapnak, úgyhogy túltermelnek. A szénhidrogén-bányászat még működik, de ezt itthon is külföldi és multinacionális törekvésekkel rendelkező cégek uralják. Az építőanyag-bányászathoz nem igen van szükség geológusokra. Mi marad? A víz és a környezetvédelem, kármentesítés egyre nagyobb szerepet kap, további sok korábbi ipari szektor alakul át szolgáltató szektorrá: kérésre szakvéleményt adnak, felméréseket végeznek stb. Nem akarom lebecsülni a munkájukat, sőt, jelenleg itthon rájuk van a leginkább szükség a geológusok közül és ők szolgálják leginkább a közjót közülünk, de az én fejemben ez soha nem volt úgy igazán geológia, én egy begyöpösödött „hard rocker” vagyok. 😃

Mi marad, ha te is „hard rocker” szeretnél inkább lenni és nem akarsz külföldre se menni? Jóformán csak kutató lehetsz, máshova nehéz bekerülni, sok a zárt kör. Én magam is kutató vagyok, így erről tudok a leginkább nyilatkozni. A kutatólét együtt jár mindazzal a pozitívummal, amit a második bekezdésben leírtam, de a megélhetés nem feltétlenül leányálom. A források végesek és szakaszosak, az alapjövedelmed nem annyi, amennyit két diploma után várnál és ki tudja, mikor épp mennyivel tudod kiegészíteni. Arról nem is beszélve, hogy a véges források miatt nem kerülhet ide sem mindenki.

Na most már végleg elvettem a kedved? 😃 Ne keseredj el! Csupán ha emellett a szakma mellett tetted le a voksodat, előbb-utóbb döntened kell. Ha biztosabb pozíciót és megélhetést szeretnél, esetleg eleve jobban vonz az iroda, a hidrogeológia és a környezetföldtan a te irányod. Ha viszont ez annyira nem vonz és tényleg azzal szeretnél foglalkozni, ami az embereknek eszébe jut a geológia szó hallatán, akkor tudnod kell, hogy bárki bármit mond, van rá lehetőség, de csak rengeteg szorgalom, elhivatottság és kitartás árán. Ez az ág inkább egy hivatás! Aki nem akar az előbbiekkel foglalkozni és fontos neki a biztos egzisztencia és pozíció (ezzel az ég világon semmi baj nincs!), az gondolja meg jól! Ha te elhivatott vagy és kitartasz amellett, hogy ezt szeretnéd, előbb-utóbb, így vagy úgy megtalálod a számításodat, de ha gyakran feladod egy-két kudarc után, nem biztos, hogy neked való ez az út.

Felét sem mondtam el annak, amit akartam, vagy amit tudnék, de kezd túl hosszúra nyúlni, azt pedig nem szeretitek. Itt most ezzel lezárom, de ha bárkinek bármi kérdése van, írjatok nyugodtan, akár itt, akár privát üzenetben! Szerintem nagyon fontos, hogy kellőképp belelássatok egy-egy szakmába, mielőtt döntenétek és mindezt úgy tehessétek meg, hogy ne csak a cukormázat kapjátok.

R.

Veszélyes ásványok – Antimonit

Sziasztok!

Ma jön az utolsó igazán veszélyes ásvány amiről beszélni fogunk, a továbbiakban azonban még bemutatok pár ásványt, ami különleges tárolást igényel a szépsége megőrzése érdekében. Most viszont ismerjük meg az antimonitot!

Az antimonit egy antimon-szulfid (Sb2S3). Jellemző megjelenése a fenyőfaág.  Magyarán tüske csoportokban jelenik meg, melyek színe sötétszürke, fémes, néha egy kis kékes-zöldes beütéssel.

Azon kívül, hogy szulfid és kénsavat eregethet, az antimonmérgezés hasonló tünetekkel és hasonlóan halálos végkimenetellel járhat, mint az arzénmérgezés.

HOGYAN KEZELJÜK? Nagyjából ugyanúgy, mint az arzén-szulfidokat, bár ő az arzén-szulfidoknál egy fokkal stabilabb és nem hat rá a fény változás sem. Ha már szulfid, kell alá a tálca, valamint az antimonitot se hevítsük. Fontos, hogy ne törjük össze és igyekezzünk nem belélegezni a porát. Lehet, hogy célravezetőbb őt is teljesen bezárni. Mivel szulfid ez a szépségét is szolgálja! Ami azonban nagyon fontos, hogy mindig mossunk alaposan kezet miután megtapiztuk!

BÓNUSZ: Azt hittétek, ha az antimonit csak egyszerű szürke színű, ezt nem használták kozmetikumnak, ugye? Hát pedig de! Az ókori egyiptomiak összetört antimonitport is kevertek a festékbe, amit a szemük köré kentek. Esküszöm, ezeknek az ókoriaknak valami fétisük volt a mérgező ásványokhoz kapcsolódóan…

Vigyázzatok magatokra!

R.

Úrkúti Csárda-hegy, Őskarszt

Sziasztok!

Ha már nemrég befejeztük a mangánérceket, bemutatom a mangánbányászat egyik kultikus és igen különleges helyszínét. A Csárda-hegyen 1917-ben szén után kutatva fedezték fel az oxidos mangántelepeket. A fejtés nem sokkal később meg is indult és egészen az 1950-es évekig tartott, mikorra a karsztos formákból, töbrökből végleg kikaparták az összes ércet. Mivel a bányászat kézi erővel történt az egykori karsztos terület teljes pompájában maradt fenn, csupán töltelékét vesztette. Később emiatt egy tudtommal máig működő tanösvény is létesült a helyszínen.

Na de nézzük a hely geológiáját, ami roppant ellentmondásos. Két elméletet fogok nektek bemutatni, először a jobban elfogadottat, majd a kevésbé ismert, de annál elgondolkodtatóbbat.

1.) Eszerint az elmélet szerint a Bakony a triásztól fogva egészen a krétáig a tenger alatt maradt és a karsztos felszín a krétában, esetleg az eocénbe is átnyúlva jött létre. Ez nem lenne meglepő, ugyanis az eddig ismert karsztterületeinket ezekre az időszakokra datáljuk. Maga a mangánérc viszont ennél jóval idősebb, kora jura korú. Mindezt csakúgy tudjuk összehozni, ha az érc a karsztos töbrök létrejötte után, a krétában vagy az eocénben áthalmozódott ezekbe a mélyedésekbe máshonnan.

2.) A Dunántúli-középhegységben több helyen megfigyelhető, hogy a triász-jura határon van egy pár százezer éves üledékhiány, nem képződött üledék ekkor. Egyesek szerint ezt akár egy rövid szárazra kerülés is okozhatta, mielőtt a terület újra visszasüllyedt és folytatódott a tengeri mészkő képződés. Azonban azt is látjuk a Dunántúli-középhegységben, hogy vannak helyek, ahol csak a jura közepén jelenik meg újra üledék, így, amennyiben szárazra kerülésről van szó, elképzelhető, hogy ez bizonyos helyeken nem a triász-jura határon, hanem később következett be. A karsztosodott kőzet a hettangiban képződő Kardosréti Mészkőből és a szinemuri, valamint a pliensbachi elején jellemző Hierlatz Mészkőből áll. Mivel a mangánérc csak később, a toarciban kezdett képződni, így elképzelhető az is, hogy ez a terület a pliensbachi során szárazra került rövid időre, létrejött a karsztos terület, majd újra visszasüllyedt és már tenger alatt, eredetileg is ezekbe az üregekbe rakódott a mangán. (A kora jura emeletei a legidősebbtől a legfiatalabb felé: hettangi, szinemuri, pliensbachi, toarci. A pliensbachi ezek közül kb. 8 millió év hosszú, így volt idő kiemelkedni és visszasüllyedni. – szerk.)

BÓNUSZ: A Hierlatz Mészkő egy ősmaradványokban rendkívül gazdag, különleges kőzet, amiről egyszer majd írok bővebben is. Rengeteg brachiopoda, ammonitesz, csiga, kagyló és tengeri liliom (crinoidea) vázelem alkotja, de itt a szigorú védettség miatt nem lehetséges a gyűjtés!

Látjátok? Nem kell a trópusokra utazni, hogy méretes karsztformákat láthassunk! 

R.

A fotókon szereplő emberkéket személyiségi jogokból karácsonyról maradt mézeskalács emberkékkel helyettesítettem. 😃

Nyersanyag-hétfő – Zeolit

Sziasztok!!

Újra hétfő van! Szóljatok, ha unjátok a Tokaji-hegységet és akkor helyszínt változtatunk. De ma nem csak ott leszünk, hanem képzeletben ellátogatunk a Visegrádi-hegységbe is, mert ott is előfordul az a nyersanyag, amiről szó lesz. Rövid leszek, ígérem, de remélem, érdekes is!

A mai nyersanyagunk a zeolit. Zeolit, mint nyersanyag alatt igazából az olyan zeolitos riolittufát értjük, amiben a zeolittartalom meghaladja a 40 %-ot. Na, de mi a zeolit igazából? Az egy hidrotermás ásványcsoport, amelybe főleg Na-Ca-aluminoszilikátok tartoznak, mint a kabazit, a sztilbit és az analcim. A hidrotermás azt jelenti, hogy ezek az ásványok forróvizes oldatokból válnak ki a kőzetben (általában savanyú piroklasztikus) lévő üregekben és repedésekben. Amit még fontos róluk tudni, hogy üreges kristályszerkezettel rendelkeznek, ez adja adszorpciós (megkötő) képességüket. Szóval röviden üregekben keletkező üreges ásványok! Kezdek belegabalyodni…

Még egy kicsit tartsatok ki, most jön a lényeg. Merthogy ezekben a kristályrácsban lévő üregekben eredetileg „zeolitos víz” van, ami hevítés hatására távozik belőlük. A hiányzó folyadék helyére az ásvány értelemszerűen mást köt meg, ha újra folyadékba kerül, így a hőkezelt zeolitok nagyon jól megkötik a szennyező anyagokat, tápanyagokat. A másik nagyon hasznos tulajdonsága a kationcserélő-képesség. Ez azt jelenti, hogy az ásvány az eredeti kationjait (pozitív töltésű ion) más, szennyező kationokra tudja cserélni. Mondanom sem kell, milyen hatékony így szennyeződések, környezeti károk kezelésére. Továbbá használják még takarmányadalékként és növények számára tápanyagadalékként, mivel megköti a tápanyagokat és a szerves gázokat, ezek mellett pedig még talajjavításra, szagtalanításra és víztisztításra is alkalmas.

Mégse lett olyan rövid, de csak így tudtam érthetően megfogalmazni mindent. Remélem, érthető! Ha nem, kérdezzetek!

J.

Mivel nincs olyan szép sztilbitem, amit úgy le tudok fotózni, hogy látsszon is belőle valami, ezért kerestem inkább egy szép darabot az interneten. A sárgás színű ásvány a sztilbit, a fehér kalcit.
A kép forrása: https://ucminerals.com/product/calcite-and-stilbite/
A következő képeken a Visegrádi-hegységben lévő Csódi-hegyről származó zeolitokat mutatom meg. Itt a miocénban történt szubvulkáni tevékenység eredményeképpen alakultak ki a hidrotermás ásványok a hűlési repedésekben. Ha emlékeztek, Rezső már egyszer mutatott nektek gránátokat, amiket a Csódi-hegyen gyűjtött.
Ezen a képen kabazitot láthattok, aminek enyhe rózsaszín színe van.
Ebben a kis repedésben analcim kristályosodott ki.
Ezen a képen pedig kabazitot és kalcitot láthattok.

A fülöpházi homokbuckák

Sziasztok!!

Ma a sivatagba megyünk! Na jó, nem, csak sivatagi formákat fogunk megnézni, de mindezt Magyarországon. Ehhez pedig a Duna-Tisza közére kell utaznunk képzeletben, mégpedig a fülöpházi homokbuckákhoz.

A Duna nem mindig ott folyt ám, ahol ma, hanem volt, hogy azon a területen, amit ma Duna-Tisza közének nevezünk. Itt tekintélyes mennyiségű hordalékot rakott le, majd később a meder áthelyeződött mai helyére, de az üledék, amelyet a folyó hátrahagyott, helyben maradt. Ezt az üledéket aztán a jégkorszak alatt uralkodó erős szél áthalmozta, és a nagy mennyiségű homokból különféle formákat hozott létre. Amikor vége lett a jégkorszaknak, és teret hódított a füves növényzet, ezen a tájon „félig kötött homokfelszín” alakult ki. A füves növényzet miatt ez a homok nem tudott többé szabadon mozogni, és megőrizte azt az alakot, amelyet a felhalmozódása során felvett.
A XVII. század után a legeltető állattenyésztés térhódítása, valamint egy kisebb lehűlési esemény miatt a növényzet jelentősen lepusztult. Ezzel újra mozgásba hozva a homokfelszínt, amely a mai napig is szabadon mozog a szél hatására. Találhatók itt garmadák, amelyek a szélbarázdákból kifújt homokból épültek fel és parabolabuckák, aminek a neve árulkodik az alakjukról. A kisebb formák közé tartoznak a homokfodrok, amelyek a szél irányára merőlegesek és a szélzászlók, amik kisebb akadályok (pl. fűcsomók) mögött alakulnak ki.

Plusz érdekesség még, hogy nem csak a legeltetés okozta, hogy a gyepréteg nem tudott megfelelően záródni, hanem a múltban itt gyakorlatozó szovjet harckocsik is nagyban hozzájárultak a fű pusztulásához. Kérdezzetek nyugodtan, ha valami nem érthető! Rezső nem fog tudni válaszolni ezekre a kérdésekre, mert ő nem él meg ilyen kopár vidéken, de a mosómedvék mindig feltalálják magukat!

J.

Ezen a képen homokfodrokat láthattok egy homokbucka felszínén Fülöpháza közelében.
A kép forrása: https://www.origo.hu/…/20180108-a-fulophazi-buckavidek…
Itt pedig egy szélzászlót láthattok egy fűcsomó mögött.
A kép forrása: http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz1/www/ch02.html

Hógolyóföld

Avagy, amikor az egész világ megfagyott. Kétszer!

El tudjátok képzelni, hogy az átlaghőmérséklet a sarkokon -130 °C-ig süllyed és az Egyenlítőn sem megy 0 °C fölé? Hogy minden(?) vízfelület befagy és minden szárazföldet vastag jégtakaró borít? Úgy néz ki, mindez a kriogénban, vagyis a „Jég korában” (716-635 M évvel ezelőtt) megtörtént, méghozzá kétszer is, egymás után. 716-680 M évvel ezelőtt a sturti, míg 650-635 millió évvel ezelőtt a marinoi eljegesedés következett be.

A kutatóknak először az lett furcsa, hogy gleccser üledékeket: tilliteket és ejtett köveket, valamint jégkarcokat találtak ebből az időből minden kontinensen. A zavar még tovább nőtt, mikor az egykori üledékek által megőrzött mágnesesség alapján rekonstruálni tudták, hogy ezek közül sok közvetlenül az Egyenlítőn keletkezett! További furcsaság, hogy az eljegesedések idején a karbonátok gyakorlatilag eltűntek, amint azonban a jég felolvadt, hirtelen nagy tömegben jelentek meg. Nézzük, mi történt!

Tudtátok, hogy nem Pangea volt az első szuperkontinens? Több is létezett előtte, de minket most Pangea „legközelebbi” testvére, Rodinia érdekel. Rodinia kb. 750 millió évvel ezelőtt elkezdett feldarabolódni. Ennek két következménye volt. Egyrészt a feldarabolódást LIP-ek, intenzív bazaltos vulkanizmus előzte meg, másrészt a Rodiniáról leszakadó kontinensek mind az Egyenlítő körül kötöttek ki, ami meggyorsította a mállásukat. A mállás CO2-t von el a légkörből, ami értelemszerűen lehűléshez vezet. Tovább fokozta a bajt, hogy a LIP-ek közül az egyik, a kanadai Franklin LIP túllőtt a célon és egyenesen a sztratoszférába lövellt kén-dioxidot évezredeken át. Mi ezzel a baj? Az, hogy minél magasabbra lövöd a ként, az annál lassabban ürül ki a légkörből és annál tovább okoz globális lehűlést. Tehát ezen a ponton már van két lehűlést okozó faktorunk. Mi kell még? Ó, igen, ekkor még a Nap is 7%-kal kevesebb hőt juttatott a Földre, így… BÁMM! Megindult az eljegesedés. Na mármost valamit tudni kell az eljegesedésről. A jég több hősugárzást ver vissza, mint a víz, így minél több a jég, annál hidegebb lesz, és minél hidegebb van, annál több a jég. Ezt nevezzük albedo visszacsatolásnak. A csavar a történetben az, hogy amennyiben a sarkok felől terjeszkedő jég eléri a 30. szélességi fokot úgy a teljes Föld befagyása már megállíthatatlan. Nos, elérte…

Tehát itt ülünk, felettünk pedig befagyott minden. De hát miért nem képződnek ekkor karbonátok? Mindenki kihalt? Nos, nem egészen. Sőt, a többsejtű élet már ezelőtt 50 millió éve kialakult és ahogy majd látjátok, sértetlenül vészeli át ezt az időszakot. Az ok valójában abban keresendő, hogy a karbonátokhoz kalcium és magnézium kell, de ezek a fémek nem jutottak be a tengerekbe, hisz minden jég alatt volt. Szívás…

Azonban Rodinia felszakadása és a vulkánok nem álltak meg a jég alatt sem! A kipöfögött CO2 lassan felgyűlt és mivel nem volt szárazföldi mállás, ami megkötötte volna, idővel elértük a küszöbértéket és a Föld olvadásnak indult. A magnézium és a kalcium újra eljutott a tengerekbe, így újra megindulhatott a karbonátképződés, sőt mivel hirtelen rendkívül meleg lett, nagy vastagságban jöttek létre az ún. „fedő karbonátok”. Rendkívül meleg lett? Ó, igen, mert ezúttal meg a másik irányba lőttünk túl a célon és hirtelen túl sok CO2 szabadult fel… Mit von maga után egy ilyen erős kilengés? Persze, egy újabb kilengést a másik irányba! Bámm, marinoi eljegesedés, megint befagyott az egész bolygó tetőtől talpig … Ezúttal azonban szerencsére jóval kevesebb időre volt szükség a kiolvadáshoz és bár újra elég meleg klíma köszöntött be globálisan, most már nem estünk át a ló túloldalára.

Akár hiszitek, akár nem, azonban pozitív hozadéka is volt ennek a dupla globális fridzsidernek. A második felolvadás után ugyanis megjelent az Ediacara fauna, az első igazán komplex életformákat tömörítő diverz ökoszisztéma, mely már kiterítette a vörös szőnyeget a kambriumi diverzitásrobbanás előtt.

Nos, röviden ennyi. Így lett a Földből egy méretes hógolyó kétszer is.

Ellenőrizzétek a fagyasztók ajtajait!

R.