Sziasztok!
Ha már volt szó a Kozári Mészkőről, beszélek nektek kicsit a Kozári-kőfejtőről is, ugyanis még mi, akik készültünk, is meglepődtünk, mi mindent találtunk ott!
A kőfejtőről nem sok infót találni és geológiailag az információk nagy része téves is. Lássuk, mi az, ami biztos: itt eredetileg a híres Zsolnay kerámiához bányásztak agyagot a miocén, azon belül kárpáti korú (16-17 millió éves) Budafai Formációból. Biztosan használták a bányát kőfejtőnek is, ugyanis másképp nem kőfejtő lenne a neve, hanem bánya, másodszor pedig láttunk a helyszínen vágott köveket és minek vágná az ember a követ, ha nem akarja elvinni. Talán miután kibányászták az agyagot, a hátramaradó katlan falából kezdtek el követ fejteni. Ki tudja? Arról nem találtam infót, mióta nem működik, de az biztos, hogy ma már védett. A közepére egy kis fenyvest ültettek, a hangulatnak jót tesz, de rekultiváció szempontjából kevés, a geológus szempontjából meg zavaró.
Milyen kőzetek vannak itt? Hát Kozári Mészkő. Persze. Azt hittük mi is, hogy csak ennyi, minden leírás azt mondta, középső triász szürke mészkő… Azonban három középső triász szürke mészkő van itt! A Zuhányai Mészkő érintkezése természetes a Kozári Mészkővel, egymásból fejlődnek ki, azonban ők ketten már tektonikusan érintkeznek a Lapisi Mészkővel. A kőfejtőt egy ÉNy-DK irányú vető szeli át, amelytől északkeletre található a Lapisi Mészkő. Az agyagbányászat fő színtere is itt, a vetőtől északkeletre volt, ugyanis az itteni terület alacsonyabban helyezkedett el és így a fiatalabb üledék kitölthette. Ugyanakkor homokkő darabok és az, hogy a talaj vizenyős (az agyag nem engedi beszivárogni a vizet), arra enged következtetni, hogy a Budafai Formáció némileg átnyúlt a vető túloldalára is. Mit jelenthet ez? A vető valószínűleg öregebb a Budafai Formációnál és emiatt némileg lepusztult a környék a köztes időszakban.
Azonban miért igazán nagy szám a kőfejtő? Mi is azért indultunk, mert hírét vettük, hogy itt azurit és malachit található (na meg mert marhára hiányzott a Kozári Mészkő a gyűjteményemből). A leírások, amelyek kitérnek az ásványok létrejöttére, azt mondják, itt breccsás a mészkő. Azonban ez nem teljesen igaz. A vetők mentén valóban breccsa, úgynevezett vetőbreccsa jön létre. Az egymás mellett elmozduló kőzetek törik, csiszolják egymást, így egyrészt agyag (vetőagyag), másrészt különböző méretű kőzettörmelék keletkezik, ezek töltik ki együttesen a törészónát. Ez azonban nem elsődleges, üledékes bélyeg! A vetők mentén a törésekben gyakran mozognak oldatok, amik ásványkiválásokat okoznak. Így történt ez itt is, ahol rézásványok (kalkopirit, azurit, malachit), illetve kvarc, kalcit, aragonit, pirit, valamint galenit és egyéb kevésbé jelentős ásványok jöttek létre.
Igazán sajnálom, hogy nem úgy készültünk, hogy megvizsgáljuk rendesen a kőfejtőt. Nem számítottunk négy képződményre, sem egy ilyen jól térképezhető vetőre. Idő híján sajnos nem kerülhetett sor alaposabb térképezésre, de belenyugodtam, mondván egy ilyen jó helynek biztos van valami jó leírása. Hát, eddig úgy látom, nincs. Sajnos én sem nevezném ezt alapos, inkább csak elnagyolt, emlékezetből felskiccelt leírásnak.
R.
A módosított kép forrása:
https://turistautak.hu/routes.php
A sárga anyag vetőagyag, míg a szürke, különböző méretű, koptatottságú és kerekítettségű darabok Kozári Mészkőből vannak.
Az alakját megőrizte, de kalcittá alakult. Ezt nevezzük pszeudomorfózának, álalaknak.
Rezső a geológus sün 