Hópehely obszidián

Sziasztok!

Jó, jó, tudom, az obszidián nem ásvány, igen. Azonban a hópehely obszidiánban már van ásvány!

Majdnem pontosan fél éve írtunk már egy bejegyzést az obszidiánról:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=137627968095617&id=102913271567087

Itt elmondtuk, hogy az obszidián olyan gyorsan hűl ki, hogy benne nem tudnak létrejönni kristályok. Azonban ez nem teljesen igaz! Bizonyos körülmények között kis krisztobalit csírák kezdhetnek el nőni (ez az SiO2 magas hőmérsékletű változata), melyek aztán hópehelyszerűnek látszanak a fekete obszidiánban. Mint egy téli este!

U.I.: Ez a darab azért van átfúrva, mert ékszerboltban olcsóbb volt, mint más helyen. Igen, tudom, hogy ez árulás, de na… Drága a süneledel.

R.

Madagaszkári Ammoniteszek

Ősmaradvány csütörtök!

Madagaszkár híres az ammoniteszeiről, ugyanis itt a dögök megőrizték eredeti, gyöngyházfényű, irizáló aragonitvázukat. Ezekből mutatok nektek most kettőt, amit régen még egy Ásványbörzén szereztem be.

Egyébként ilyen megtartás nem csak Madagaszkáron jellemző. Sokan azt hiszik, ha gyöngyházfényű, akkor azonnal Madagaszkár, de nem. Van ilyen Ukrajnában, az USA-ban, de még ha nem teljesen ugyanilyen, itthon, Magyarországon is. Két hete láthattátok őket!

R.

Rezső Híradó

Sziasztok!

Nézzük, mi történt az elmúlt 10 napban!

A vulkánok tekintetében nincs sok új, az a kb. 30, aki eddig is működött, működik továbbra is, új pedig, ha jól tudom, nem csatlakozott hozzájuk. Na jó, azért néhány szám Izlandról: már 18,5 millió köbméter láva jött fel, helyenként a lávakőzet vastagsága eléri a 40 métert!

Földrengésből volt pár, ami elérte az ingerküszöbünket (6-os magnitúdó):
– Asszám (India) – 04. 28. – 6-os erősségű
– Fidzsi környéke – 04. 25. – 6,5-ös erősségű
És volt pár, ami megközelítette azt:
– Pápua Új-Guinea északi partja – 04. 27. – 5,9-es erősségű
– Andok (argentin-chilei határ) – 04. 29. – 5,7-es erősségű

Nézzük, miért nem meglepőek ezek a rengések.
Pápua Új-Guineánál és Fidzsinél az Indo-Ausztráliai-lemez ütközik a Csendes-óceáni-lemezzel. Az Andokról ugye tudjuk, hogy a Nazca-lemez Dél-amerikai-lemez alá való bukása hozta/hozza létre, így ez sem meglepő. Már csak India maradt, ahol India (az Indo-Ausztráliai-lemez részeként) szeretne minél inkább belemászni Eurázsia arcába, ebből lett ugye a Himalája is… 

Még egy rengéses téma. Az ápr. 20-i bécsújhelyi 4,3-as rengés óta több 3-asnál erősebb rengés volt a térségben, de a 4-est egy sem érte el. Itthon ezek nem voltak érzékelhetőek (nagyon maximum a soproni csücsökben). Valószínűleg, a nagyobb rengés utórengéseiről van szó, de ahogy egyikőtök is jelezte, nem zárható ki, hogy az egyik utórengés erősebbre sikeredjen az “eredetinél”.

R.

Magyar dinoszauruszok

Sziasztok!

Nem tudom, hogy feltűnt-e nektek, de nem szeretek olyan dolgokról írni, amiknek megvan a saját asztala. Például nem írok sokat a vulkánokról mert több magyar vulkános oldal, csoport is van, ahol a téma szakértői publikálnak. Ugyanígy az iharkúti dinokról sem szeretnék sokat írni, mert egyrészt megvan a saját oldaluk, másrészt nem akarok más tollával ékeskedni. Abban azonban biztosan egyetértünk, ha mást nem, egy pár mondatot ejthetünk róluk.

Szóval pár éve, mikor vendégórát tartottam egy gimnáziumban és geológiai érdekességekről meséltem nekik, a diákok úgy 90%-a nem tudta, hogy Magyarországon is találtak dinoszauruszokat. Remélem ez az arány azóta jobb, hiszen ez órási felfedezés mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben. Rendkívül büszke vagyok arra, hogy önkéntesként én is részt vehettem két ásatáson, még ha egy sün nem is tud sokat segíteni.

Röviden arról van szó, hogy az egykori iharkúti bauxitbánya feltárt egy olyan, késő kréta (~ 85 millió éves) folyóvízi képződményt, mely dinoszaurusz csontokat tartalmaz. A csontok sokszor áradások üledékeihez kapcsolódnak és már több különböző és néhány igazán egyedülálló példány is felfedezésre került. A dinoszauruszok mellett előfordulnak még halak, teknősök, gyíkok, békák, illetve repülő és tengeri hüllők is.

Na de nem is szaporítom tovább a szót, megosztom inkább az ő oldalaik linkjét, inkább náluk olvassatok a témáról, hisz egyrészt megérdemlik, másrészt náluk jobban nem ért hozzá senki:
https://magyardinoszaurusz.hu/

https://www.facebook.com/magyardino/

R.

Eklogit

Ma a Föld egyik legkülönlegesebb kőzetéről, az eklogitról fogunk beszélni. Az eklogit óriási nyomáson (10 kbar +) és hőmérsékleten (500 °C +) képződik. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy eklogit nem képződhet a földkéregben, csupán extrém kivastagodott kéreg alján (hegységek alatt), vagy a földköpenyben. Általában bázikus magmás kőzetekből (bazalt, gabbró) jön létre szubdukció során.

Egy uralkodóan zöld kőről van szó, mely vörös-rózsaszín gránátokat tartalmaz. A gránátok általában pirop, ritkábban almandin, vagy spessartin gránátok, a zöld színt pedig az omfacit nevű piroxén adja. Tehát az eklogit 75% plusszban omfacit és gránát, azonban lehet ott más hatalmas nyomást is bíró ásvány, mégpedig a gyémánt! Megyek is, bevizsgáltatom ezt a darabot!

R.

Eklogit kavics a városligeti Vajdahunyad vára udvaráról.
A rákötött cement alapján valamikor már betonban is volt. Pedig ha tudnák, mit kevertek bele… Valakivel, aki a földköpenyben is járt, nem illik így bánni!
Egy üdébb példány Norvégiából.
A kép forrása: https://www.mindat.org/min-48628.html

A Visegrádi-hegység és a Börzsöny gránátjai

Sziasztok!!

Hétfőn a Visegrádi-hegység vulkáni működésébe tekintettünk bele, most átmegyünk képzeletben a Börzsöny területére.

Amúgy is tanácsos ezt a két hegységet egymás mellett bemutatni, hiszen vulkáni működésüket tekintve nagyon hasonlóak. Működési idejükben is van átfedés, mivel a Visegrádi-hegység kb. 16,5-15 millió évvel ezelőtt, a Börzsöny pedig kb. 16-13 millió évvel ezelőtt működött. Vagyis a Börzsöny dupla annyi ideig volt aktív. Szintén andezites, dácitos magma nyomult a mélyből, de mint Rezső már egy korábbi bejegyzésében említette (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=104275501430864&id=102913271567087), a Börzsöny szigetként emelkedett a tengerszint fölé, és a vulkáni működés következtében egyre magasodott. Ugyanaz a folyamat zajlott le itt is, mint a Visegrádi-hg.-nél, vagyis a meredek oldalban völgyeket mélyített az esővíz, ahol blokk-és hamuár üledékek rakodtak le. Ennek nyomait őrzik ma a Csóványos délnyugati oldalában álló Szabó-sziklák.

Viszont van egy másik érdekessége is ezeknek a hegységeknek, ami egészen ritka a világon. Ez pedig az itt előforduló kőzetek gránáttartalma. A gránát ásványoknak több fajátja ismert, a két hegység területén az almandin jelenik meg nagy mennyiségben. Különlegessége abban rejlik, hogy leginkább metamorf kőzetekben szeret kristályosodni, a vulkáni kőzetekben inkább csak amolyan járulékos elegyrész. Lássuk, mi az oka annak, hogy a Visegrádi-hg.-ben és a Börzsönyben mégis tucatjával gyűjthető ez az ásvány!

Az almandin kristályosodásához nagy nyomásra van szükség. Ez a nyomás kb. 20+ km mélységben adott, valamint az is fontos, hogy az anyagnak, amiből a kristályosodás történik, nagy legyen az alumínium- és a víztartalma. Ennél sekélyebb mélységben az almandin instabillá válik és más ásványokká alakul. Az ideális eset tehát, hogy a magma mélyről (az alsó kéreg mélységéből) érkezzen és hirtelen, vagyis ne álljon meg útközben pihenni, ne adjon időt az almandinnak átalakulni. Nagy szerencséje volt a gránátos magmának, hiszen 15-16 millió éve a Pannon-medence megnyúlása miatt hasadékok, repedések keletkeztek a földkéregben. Így tehát a Visegrádi-hg. és a Börzsöny területén egy-egy nagy szerkezeti vonal mentén utat találhatott felfelé a kőzetolvadék. Újabb példája ez annak, hogy mindig minden összefügg mindennel. 😃

Próbáltam tömören, de azért érthetően összefoglalni, ennek ellenére ha valami mégsem világos, kérdezzetek! Jó gránát gyűjtést mindenkinek! 😉

J.

Túrasegédlet

Sziasztok!

Gondoltam összeszedek egy amolyan túrasegédletet, dolgokat, amire érdemes figyelni. Fontos, hogy nem térek ki jogszabályokra stb., azoknak utána lehet nézni, én a saját tapasztalataimat szeretném megosztani. Emellett fontos, hogy van különbség túra és túra, túrázó és túrázó közt. Én is képes vagyok gyalogolni megállás nélkül tizenX órát, mégsem vagyok teljesítménytúrázó. Nem érdekel a sebesség, a kalóriaégetés, a szintidő, én az a fajta túrázó vagyok, aki meglát egy követ és eldob fél órát… Ki gondolta volna… 😃 No, félre ne értsetek, minden tiszteletem a teljesítménytúrázóké, csak én nem tudok olyan tanácsot adni, milyen cipőt vegyél, hogy javíts a szintidődön. 😃

Megpróbálok a legfontosabbtól a legkevésbé fontos felé haladni, aztán majd úgyis felborul a rend. VÍZ! A legalapvetőbb tanács, hogy soha ne becsüld alá a vízmennyiséget, amire szükséged lehet. Kaja nélkül annyira sok bajod nem lehet, de pláne egy jó meleg nyári napon egy meredek emelkedőn meglehetősen gyorsan veszted a vizet, amit ha nem tudsz pótolni, az legjobb esetben is fejfájáshoz, szédüléshez fog vezetni. Egy plusz palack víz mindig belefér, arról már ne is beszéljünk, hogy sok más haszna is lehet: pl. seb kimosás.

Az azonban FONTOS, hogy tiszta, esetleg kissé ízesített vízről beszélek! Az édes üdítők 10-15 perc után csak még szomjasabbá tesznek, minek következtében idő előtt feléled a folyadékkészleted. Még rosszabb, ha koffeint is tartalmaznak (kóla, kávé, a tea annyira nem gond), ugyanis ezek bizonyos mértékben vízhajtó hatásúak, vagyis megint: még több folyadékra lesz szükséged.

A legjobb talán a savanyított, mondjuk citromos ásványvíz.

CIPŐ

A víz után a legfontosabb! Ha van elég vized és egy jó cipőd, szinte mindened megvan. Sok geológus három cipőt használ. Egyet sziklás terepre, egyet egyszerűre és van egy mindenes. Aztán a jó részünk az esetek 90%-ban a mindenest használja, mert lusta utánajárni előre, milyen terepre számíthat. 😃 A legfontosabb, hogy a cipő legyen zárt, kényelmes és a talpa rendelkezzen mély barázdákkal. Láttam én már ˝tangapapucsban˝ és szandálban embereket hegyet mászni… Ennél nagyobb veszélybe viszont aligha sodorhatod magad! Beleáll valami a lábadba, a legközelebbi segítségnyújtó hely is 10 km-re van, mit csinálsz? Nem zárt cipőben még tisztán se tudod tartani a sebet. Mellesleg az ilyen lábbeliknek általában tükörsima a talpuk, így gyakorlatilag nulla tapadást generálnak, egy fél méteres dombra is kínszenvedés lesz felmászni bennük.

Milyen cipőt használok én?

Egy öreg márka nélküli bakancsot. Nem az ár számít, hanem az, hogy ne törje a lábad. Ennek megfelelően vastag a talpa, ezért nem érzem a köveket, ha sziklás terepen megyek. A mély barázdák miatt a legtöbb helyen betapad. Magas szárú, ezért nem megy bele kavics és rögzíti a bokát is. Az orra némileg merevített, ezért ellenáll, ha ráesik egy kődarab. Kétszer védett már meg potenciális csonttöréstől… Fontos még továbbá, hogy vízhatlan, hiszen soha nem tudhatod, mikor jön szembe egy patak, vagy vízmosás, sár. Tök jó, cserébe a vastag talpért és a merevítésért viszont dögnehéz, valamint a vastag, merev talp miatt nem érzékelem olyan jól a felszínt, amin járok, ez pedig néha vezet kellemetlen helyzetekhez. Magyarán, nincs tökéletes cipő, csak olyan, ami a te stílusodhoz és céljaidhoz inkább megfelel. Ja és legyen kényelmes is, hisz nyilván, három vízhólyag/500 m eléggé elveszi az ember kedvét… Továbbá azt, hogy kényelmes-e, soha ne úgy próbáld ki, hogy egyből beveted a mélyébe, szívás lesz, ha egy szakadék peremén jössz rá, hogy mégse jó…

KÖTSZER

Mindig (!) legyen nálad valami, amivel egy esetleges sebet be tudsz kötni, még jobb, ha fertőtleníteni is tudod. Még ha azt hiszed, ismered is a szakaszt, ki tudja, mikor esel bele egy vadrózsába, vagy megy beléd egy kullancs.

ALMA&CSOKI

Két nem sok helyet foglaló élelmiszer, ami néha kihúzhat a csávából. Az alma savanyú, így rövid időre csökkenti a szomjúságérzetet. Ha elszámoltad magad vízzel, egy olyan fél-3/4 órára fel tud menteni a szenvedés alól. A csoki akkor jöhet jól, ha leesik a vércukrod. Különösen nyári, kánikulás napokon szokott velem megesni és ilyenkor jól jön, ha ki tudod ütni a szédülést. Pláne, ha hegyet mászol… Még jobbnak tartom a müzliszeleteket, mert azok 1) nem olvadnak meg, 2) valamivel lassabban és hosszabban ˝hatnak˝.

ESŐ

Nem, nem esőre lesz szükséged, hanem valamire, ami megvéd tőle. Eső gyakorlatilag bárhol és bármikor érhet a természetben. Aki gyakran megy, annak megéri beszerezni ilyen kis kompakt, kicsire összehajtható vékony esődzsekit. Ezek amúgy arra is jók, hogy a sűrűn szőtt műanyag nem engedi át a szelet és sokkal kevésbé engedi ki a saját testhődet. Következésképp, ha elszámoltad magad és hidegebb van, mint gondoltad, akkor sem árt felvenni.

HIDEG&SZÉL

Ugyanaz, nincs annál rosszabb, mikor eltervezel egy túrát és végigdiderged. Nagyon hamar el tudja venni az ember kedvét. Ezért tanuljuk meg már általános elsőben is, hogy fontos a réteges öltözködés és jól jön, ha van valami olyanod, ami ki tudja szűrni az esetleges nem várt hideg szelet (lásd eggyel feljebb). Továbbá, ha még nincs olyan meleg (max. 10-15 °C), de túlöltöztél és kiizzadsz, ne állj neki azonnal vetkőzni. Először csökkentsd a tempót addig, amíg már nem izzadsz, hanem száradsz. Ha kell állj meg. Akkor kezdj csak vetkőzni, ha már megszáradtál! Továbbá a sűrűbb érhálózat miatt vannak ˝csodapontok˝ a testen, ilyen pl. a boka, a csukló, a tenyér és a nyak. Ha elfeded ezeket, kevesebb hőt veszítesz, melegedsz, ha pedig szabaddá teszed őket, több hő távozik, jobban lehűlsz. Csodálatosan lehet vele szabályozni a hőérzetet! A bokát egyébként amúgy is megéri zártan tartani a kullancsok miatt, akármennyire tróger, én terepen mindig betűröm a nadrágom szárát a zoknimba.

ZÁRT ÖLTÖZKÖDÉS

Ha tényleg nagyon ismered a terepet, nem muszáj követni, de ha ismeretlen helyre mész mindig érdemes hosszú nadrágban menni és legalább egy vékony hosszú ujjú inget is becsomagolni, súlya nem sok van. Igen, nyáron is, sőt, pláne nyáron! A hosszú nadrág megvéd (persze, ha megfelelő az anyaga) a végtelen vadrózsa és csalán mezőktől, az ing pedig meg tud védeni ugyanettől, illetve a leégéstől. Továbbá, minél zártabb az öltözködésed, annál kevesebb esélyt adsz a kullancsoknak és szúnyogoknak. Ha nagyon tűz a nap, még egy simléderes sapka sem jön rosszul, véd a napszúrástól, a simlédert hátra fordítva pedig a nyakad védheti a leégéstől.

ZOKNI

Ez csak kényelmi szempont. Mindenkinek ki kell tapasztalnia, mi illik az ő lábához. Én azokat a zoknikat szeretem, ami jól szellőzik, de a talpa és a sarka vastagabb, jobban viseli a súrlódást és nem utolsó sorban, elég erős a gumija. Komolyan, marha idegesítő, ha három lépésenként lecsúszkál a lábujjaidig… Továbbá, ha sík, kiépített úton mész oké, de hegyet mászni, vagy bozótharcolni lehetetlen, ha vagy a zoknid, vagy a cipőd nem fedi a bokád. Komolyan sérüléseket kockáztat, aki tornacipőben, bokazoknival vág neki ilyen szakaszoknak!

Térjünk rá magára a túrázásra, pár rövid észrevétel. Mindenek előtt, újra elmondom, a jogszabályokat itt nem tárgyaljuk, azoknak utána lehet nézni, illetve, hogy néhány vitatémát pár szóban kikerüljek: nem, a kutyával túrázásra nem csak heccből vonatkoznak szigorú szabályok, az erdészeti út nem a túrázó tulajdona, sőt a túrázónak kevesebb joga van használni, mint az erdésznek és a vadásznak, ezt sokan félreértik és fordítva ülnek a lovon, végül pedig az erdőgazdálkodás nem egyenlő az erdőirtással, ha az erdészet kivág egy fát, nem kell azonnal posztolni mindenhol. Ja és igen, a biciklisek és a motorosok. Rájuk sem véletlenül vonatkoznak szabályok. Ha egy tíz centis sünre rá kell csengetned, hogy álljon félre az úton, mert a szakadék miatt nincs helyed kikerülni, akkor nem biztos, hogy azon az úton kéne bringázni… Ezekről ennyit, nézzünk pár kevésbé lerágott csontot.

Volt már szó a vaddisznókról, a többi vadon élő állatra és növényre is ugyanaz vonatkozik, minél kevesebb hatást gyakorolsz rájuk, annál jobb. Tudom, hogy mi az, hogy minden egyes virágra üvegbúrát teszünk és még ránézni se szabad, de sajnos a többség generációkkal ezelőtt elvesztette már a természetközeli énjét, amíg ezt az emberek vissza nem szerzik, szükség van a szabályok betartására. Már csak azért is, mert az emberek 95%-a már nem tudja pl. melyik növény mérgező, ezzel pedig elértünk következő témánkhoz, ne igen legelj le semmit az erdőben! Ha te szakértő vagy és biztosan tudod, mi az a növény, akkor persze oké, de még akkor is érdemes betartani, hogy csak azt együk meg nyersen, ami durván 1 m felett van. Erre azért van szükség, mert bár szerencsére itthon már a vadvilágban is ˝kihalófélben˝ van a veszettség, ökölszabály, hogy amit a róka elérhet, azt meg is fertőzhet.

Feleslegesen ne ütögesd a fákat, mert ha a fában nem is teszel kárt, nem tudhatod, melyik darázslak. Láttam már ebből csúnya esetet… Fontos, hogy sokan heccből rálépnek egy kidőlt fára, kiálló kőre, pedig ezeket jobb átlépni, ugyanis nagyon jól hátra lehet rajtuk vágódni… 😃 Végül pedig, ha te is olyan úttalan utakon jársz, mint én szoktam, és egyedül indulsz útnak, mindig legyen legalább egy ember, aki tud róla, merre indultál. Erre azért van szükség, mert ha bajba kerülsz és ilyen-olyan okból nem tudsz telefonálni se, akkor is tudni fogják, hol kell keresni. Sok helyen nincs térerő, mobilinternet, GPS, ha tervezel letérni a kijelölt utakról akkor amúgy is jó előre megtervezni az útvonalat, térképet nyomtatni, mert könnyen hagyhat cserben a technika. Még a legvégére egy praktikai tanács: a túrázók általában köszönnek egymásnak. Tudom, van, aki hülyének néz, ha ráköszönsz, de ja… Ez nehéz kérdés. 😃

Kicsit térjünk rá arra, ha te is szeretnél földtani megfigyeléseket tenni, esetleg ősmaradványokat, ásványokat gyűjteni. Fontos tudni, hogy sok lelőhely ilyen-olyan védelem alatt áll, engedélyköteles stb. Tudom, hogy az adott helyszíneknél ezekre nem igen térünk ki, de ha kedvet kaptok, érdemes előtte utánajárni. Sokszor olyan kőről is készítünk képet, ami valamilyen kutatás során, speciális engedéllyel került hozzánk. Bár jóval nagyobb szabadságunk van szakemberként, mint egy ˝civilnek˝, ránk is szigorú szabályok vonatkoznak és mint tudjátok, amit szabad Jupiternek… Ettől függetlenül tudjátok, hogy nem ellenzem, sőt támogatom a magángyűjtőket, de ha valaki új a körükben, előbb csatlakozzon egy-egy közösséghez, tanulja meg, mit szabad és mit nem. A bányászat bedőltével eleve kevés a természetes feltárások száma és ez a szám évről évre egyre fogy. Ha még ezeket is szétbombázzuk, a végén komoly károkat okozunk a geológiának és megnehezítjük hazánk földtani folyamatainak megértését. Summa summárum, nem szabad akárkinek akárhol kalapálni, de adok egy tuti tippet: a legjobb darabok mindig a törmelékben vannak, ami senkit sem érdekel! 😉

Mit érdemes magaddal vinni, ha ilyen célú útra indulsz? Kalapács, aminek nem repül le a feje (!) és nagyító. Ezzel kb. meg is vagy, ezek a legfontosabbak. Ha gyűjteni is szeretnél, tanácsos jobb minőségű, szakadásnak jobban ellenálló zacskó, újságpapír, esetleg alufólia bepakolása is, hogy legyen mibe csomagolnod. Egy alkoholos filc is jól jöhet, hogy a kőre, vagy a csomagolására rá tudd írni, mi az és honnan van. Egyébként is fontos, hogy feljegyezzétek minél jobban, honnan gyűjtöttetek valamit, a lelőhely nélkül sok darabnak ugyanis nullához konvergál az eszmei, a tudományos és a piaci értéke is.

Végezetül pedig néhány útravaló gondolat: mindig inkább készülj túl, pláne ha tapasztalatlan vagy, alulról közelítsd a határaidat, abból baj nem lehet! Tiszteld a természetet, mert esélyed sincs ellene, ha le akarod győzni, előbb-utóbb úgyis ő győz le téged! A fő cél pedig: érezd jól magad! 😃

FIGYELEM! Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem akarom megmondani senkinek, mit csináljon. Ez most itt nem egy sün pattogása, hogy úgy kell lennie mindennek, ahogy ő akarja. Ezek egy tapasztalt erdei sün szavai, amit vagy megfogadtok, vagy nem, vagy megtanuljátok a saját bőrötökön, vagy az idő cáfol rám. Azt viszont szeretném, hogy ha kifelejtettem valamit, nektek viszont vannak ötleteitek, tapasztalataitok, osszátok meg őket kommentben, mindig van mit tanulni! A vitából azonban továbbra sem kérünk, nem ez lesz az a hely, ahol vitázunk azon, van-e létjogosultsága egy-egy jogszabálynak…

R.&J.

Toarci anoxikus esemény

Vagy más néven Jenkyns-esemény.

Sziasztok!

Ahogy ígértem, ma megpróbálok egy bejegyzésbe belesűríteni egy esettanulmányt a LIP-ekről. Gyorsan vágjunk is bele! Tehát cirka 200 millió évvel ezelőtt, a kora jurában működésbe lépett a Karoo-Ferrar LIP. A Karoo rész ma Dél-Afrika keleti részén, még a Ferrar rész Antarktisz keleti részén található. Arra, hogy ez valaha egy egységes LIP volt, amely a két kontinens felszakadása során vált ketté, csak utólag jöttek rá. A LIP működése során 2,5 millió (!) köbkilométer láva ömlött a felszínre, ami kb. 3 millió km2-nyi területet fedett le. Összehasonlításképp ez ötezerszer nagyobb terület és 1,25 milliószor nagyobb térfogat, mint amivel a Balaton rendelkezik! Hogy pontosan mennyi időre volt szüksége ehhez, arra a becslések erősen szórnak. A működés csúcsa 180-170 millió évvel ezelőtt lehetett (ez kb. pont egybeesik a toarci emelettel!), azonban nem olyan jelentős, kisebb kitörések még egészen a kréta végéig történtek a területen.

Milyen hatással volt a LIP a környezetére? Bizonyítottan követte erős globális felmelegedés, az óceánok aljzatának oxigénmentessé válása (anoxia) és kisebb rendű kihalási esemény. Vannak arra utaló nyomok, de ez egyelőre még nem bizonyított, hogy ekkor bekövetkezett a metán-hidrátok felszabadulása, volt óceánsavasodás és ezért mészkiválasztási krízis is.

A kihalás során veszteségeket szenvedtek az ammoniteszek, a belemniteszek, a csigák, a kagylók, a radioláriák, a foraminiferák, a tengeri őshüllők… Áh, a tengerben majdnem mindenki! Az igazán megjegyzendő dolog tulajdonképpen az, hogy a triász-jura határon bekövetkező kihalás után a kora jurában a brachiopodák megpróbálták lenyomni a kagylókat és visszavenni a saját helyüket a tengerekben, de itt akkora pofont kaptak, hogy csak pár fajuk élte túl, így végleg a helyükre kerültek. Egyébként a toarci kihalási esemény a hetedik legnagyobb, tehát nem sokkal van lemaradva a top 5-től, akikről már beszéltünk.

Szánjunk azonban több időt a toarci esemény védjegyére, a globális óceáni anoxiára. Hogy jött ez létre? A LIP működésének hatására globális felmelegedés következett be. Fontos tudni, hogy a mai óceánokban is van egy szint, amit oxigén minimum zónának hívunk. Ez kb. 200-1500 m mélyen van ma. Csupán azért jön létre, mert a különféle mikrobiális szervezetek ebben a szintben bontják el a szervesanyagot, oxigén felhasználásával. Könnyen belátható, ha megnöveljük a beérkező szervesanyag mennyiségét, akkor ezek a kis bacik még több oxigént fognak elhasználni és az oxigén minimum zóna vastagsága meg fog nőni. De mégis hogy növeli egy LIP az óceánokba érkező szervesanyag mennyiségét? A globális felmelegedés gyorsítani fogja a szárazföldi mállást és az eső/folyók általi leöblítést. Ha így több tápanyag, nutriens érkezik a tengerbe, akkor meg fog nőni az ezt fogyasztó kis állatkák száma is. Ha megnő a fogyasztók száma, akkor az ő elpusztult testük több szervesanyagot fog termelni, amit az oxigén minimum zónában élő bacik (többnyire) el fognak fogyasztani. Körbe is értünk!

Tehát megnő az oxigén minimum zóna vastagsága. De a tenger keveredik, nem? Nem oszlik el ez az oxigénhiány? Normál esetben sem biztos, hogy eloszlana (ezért van ma is oxigén minimum zóna), de ha a globális felmelegedés miatt leállnak az áramlások, akkor az átkeverés is le fog állni a vízoszlopban. Egy rétegzett vízoszlopunk jön létre. Az igazi trükk viszont az egészben az, ha ez a megvastagodott oxigén minimum zóna annyira megvastagszik, hogy eléri a tengeraljzatot. Ilyenkor ugyanis minden szervesanyag, amit a bacik fent nem tudtak elbontani (van ilyen bőven!) és normál esetben csak a tengeraljzaton bomlana el, ott sem tud elbomlani, hanem felhalmozódik. És halmozódik… És halmozódik… Évmilliókon át… A végeredmény? Jó vastag, élettelen, laminált fekete pala, ami kiváló kőolaj anyakőzet és az egész világon megtalálható ebből az időből.

Akkor Magyarországon is? Akkor Magyarországon is! A toarci fekete pala megtalálható például a mecseki Réka-völgyben, vagy fekete szervesanyagdús agyagréteg található a Dunántúli-középhegységben is ebből a korból. Sőt, az úrkúti és eplényi mangánérc is ekkor, az oxigénmentes környezetben jött létre!

További jó, LIP-mentes hétvégét! Azt hiszem, most már hagyhatjuk őket békében nyugodni.

R.

Ajándék kövek 4.

Sziasztok!

Ez az utolsó két darab, amelyek egy képződményhez tartoznak. Újságíró barátunk ezt a két követ az Ösküi kerektemplom alatti kis dombról gyűjtötte. A ronda, piszkosfehér, nagyítóval látható ún. cukorszerű szövet egyből dolomitért kiáltott, amit a sósav teszt is igazolt. Itt viszont megállt a tudomány, ugyanis azt már nem tudtam, hogy Öskü alatt pontosan melyik triász dolomit jellemző, tehát felcsaptam a földtani térképet. A térkép szerint Öskü alatt Budaörsi Dolomit (igen, Budaörsi a Bakonyban!) és az Edericsi Mészkő Formáció Sédvölgyi Dolomit Tagozata együttesen található meg. Együttesen, mert nincs az az ember, aki akár nagyítóval elkülöníti őket… Jó kilátások!

Elkezdtem tehát átpásztázni a köveket nagyítóval, ugyanis egyetlen Diplopora zöldalga megtalálása is egyértelműen eldöntötte volna, hogy csak Budaörsi Dolomitról lehet szó. De nem jártam sikerrel… Így megint maradt a legvalószínűbb eset feltételezése. A tiszta, biztosan Sédvölgyi Dolomit Öskütől északra, míg a tiszta, biztosan Budaörsi Dolomit Öskütől délre található. Mivel a templom Öskü déli részén van, jelentősen megnőttek a Budaörsi esélyei. Emellett a Sédvölgyi általában szürke, sötétszürke, míg a Budaörsi jellemzően világosabb, fehér, világos szürke. Ezek alapján még valószínűbb, hogy középső triász Budaörsi Dolomitról van szó.

Remélem ez után a kis sorozat után már ti is jobban beleláttok a kőzetazonosítás menetébe és nehézségeibe, illetve megértitek azt, hogy egy egyértelmű esettel szemben (pl. Szőci Mészkő) általában mennyire nehéz biztosat mondani, még akkor is, ha tudjuk a pontos lelőhelyet és kézbe vehetjük a példányt.

R.

Ajándék kövek 3.

Sziasztok!

A következő adag kő Döbröntéről, a vár környékéről érkezett. Mivel Döbröntét nagyrészt Nummuliteszes eocén mészkő, a Szőci Mészkő építi fel, ezért egyáltalán nem lepett meg, hogy az egyik ilyen kőzet. Ha a kezedbe kapsz egy sárgásbarna agyagos mészkövet, amiben nagyforaminiferák vannak, nem hibázhatsz sokat. Ha a Budai-hegységben jársz és Discocyclina nagyforaminiferák vannak benne, akkor Szépvölgyi Mészkő, ha a Dunántúli-középhegység egyéb hegységeiben és Nummulitesz van benne, akkor Szőci Mészkő.

A másik kis darab kő azonban a mai napig feladja a leckét. Piszkos fehér, világos szürke puha kő, amiben az égvilágon semmi, se ősmaradvány, se egyéb szöveti bélyeg nincs. Mivel sósav hatására pezseg, ezért mésztartalma van, de inkább az agyagtartalom dominál, tehát márga, agyagmárga, vagy… Vagy valamiféle korabeli cement letört darabja a várból. Mivel tudjuk, hogy a vár tisztán Szőci Mészkőre épült és ez nem Szőci Mészkő, ezért alaposan gyaníthatjuk, hogy a kőnek a várfalból kell származnia. A várak építéséhez általában helyi, minél közelebbi kőzetanyagot használtak fel és mivel a döbröntei vár is nagyrészt Szőci Mészkőből áll, feltételezhetjük, hogy ez itt is így volt. A kő forrását tehát, ha természetes kő egyáltalán, a közelben kéne keresnünk. 1 km-es körzeten belül van több Polányi Márga kibukkanás is a településen. A Polányi Márga kréta korú, világosszürke, szabad szemmel jellegtelen márga, így jó eséllyel pályázik a mi kőzetünkre is. Elképzelhető, hogy a vár építői szerették, mert lényegesen könnyebben fejthető volt. Erről a darabról sem fogunk tudni biztosat mondani, hacsak vékonycsiszolatot nem készítünk róla és mikroszkóp alá nem vetjük, de talán Polányi Márgáról van szó. Túl sok minden vág egybe.

Látjátok? Sokszor nem csak képről, hanem kézből sem lehet igazán határozni!

R.

Egy elég kopott nagyforaminifera, ami egyébként még nem is Nummulitesz, hanem Assilina.
Na, ez már Nummulitesz! 😃
Ez pedig a Polányi Márga. Talán…