A bükki triász

Sziasztok!!

Folytatjuk a Bükk megismerését a triász képződményekkel. Ehhez viszont délebbre kell mennünk, a legjobb, ha a Bükk-fennsíkon találkozunk. 

A triász elején vegyes üledékes rámpán folyt az üledékképződés, csakúgy, mint a Dunántúli-középhegység esetében. Dolomit, mészkő képződött, de mindkettő sok szárazföldi törmeléket tartalmaz. Majd kicsit később, az anisusi-ladini határon, ez az egész rámpa szárazra került, ezután pedig a Neotethys óceán tágulása miatt a ladini elején andezit vulkanizmus jelentkezett a térségben.

A ladini közepétől kezdve a triász hátralévő részében az egész Bükkben nagy mennyiségű mészkő képződése zajlott. A sekélytengerben keletkezett a Bükkfennsíki Mészkő, a medencékben pedig a Felsőtárkányi Mészkő. A Bükkfennsíki Mészkőről valószínűleg már sokan hallottatok, ez ugyanis az a képződmény, amely felelős a Bükk-fennsík híres karsztformáiért. Ha a Nagy-mezőre, vagy a Zsidó-rétre látogattok, láthatjátok, hogy milyen sok és néha egész nagy töbrök jöttek létre a felszínen. A Bükk-fennsík egyébként hazánk legmagasabban fekvő és legnagyobb összefüggő karsztvidéke, ehhez hasonlót eddig csak Horvátországban és Szlovéniában láttam.

Egy másik érdekes képződmény is kapcsolódik ehhez a formációhoz. Előbb azonban tudnunk kell, hogy az egész Bükk a kréta folyamán metamorfózist szenvedett, illetve meg is gyűrődött. Emiatt bizonyos helyeken a réteglapok függőlegesen állnak. Így történt ez a Bükk-fennsík déli, délnyugati peremének határköveivel is (pl. Őr-kő, Cserepes-kő, Tar-kő, Három-kő, Bél-kő). A sorban egymás mellett álló hatalmas perem-bérceket kikezdte az erózió, de mivel keményebbek, mint a körülötte lévő kőzetek, ezért kiemelkednek a térszínből. Bennük karsztos kőfülkék, barlangok találhatók, amelyekben világhírű pleisztocén őslelet anyagot (orrszarvú, bölény, nagyragadozó csontok) találtak. Nem mellesleg, gyönyörű kilátás is nyílik ezekről a bércekről a Bükk többi részére, nem véletlen, hogy a Kéktúra is érinti őket.

Legközelebb folytatjuk a jurával, szép hetet!

J.

Ezen a képen egy nagyon szép töbröt láthattok, valamint a háttérben látható kis mélyedések is mind azok.
A kép forrása: http://regi.bnpi.hu/oldal/nagy-mezo-483.html
Ezen pedig a “határköveket” láthatjátok., egészen pontosan a Tar-kőről nézve a Három-követ.
A kép forrása: http://zute-salgotarjan.blogspot.com/…/bukki-szirteken…

Gyereknap

Sziasztok!!

Nem tudom, hogy tudjátok-e, de ma van gyereknap. Rezső szerint ez igazságtalanság, mert akkor kéne lenni sünnapnak is, de aztán meghívtam egy fagyira és megnyugodott. Nektek pedig mutatok egy aranyos üledékes formát gyereknap alkalmából: a löszbabát!

Bizony, lösz. Mint már biztos sokan tudjátok, a lösz nagyon apró szemcsenagyságú, légi úton szállított, hullóporból szárazföldön lerakódott üledék. A pleisztocén során keletkezett belőle nagyon sok, és szinte bárhol megtalálható hazánkban. A Duna partján magas falakat alkot pl. Pakson, Dunaújvárosban stb. Viszont van egy speciális megjelenési formája is, ez nem más, mint a löszbaba. Ez meszes kötőanyaggal cementált keményebb, általában gömbölyű, ovális vagy szabálytalan alakú, gyakran elágazó löszkonkréció. Baba.

Rezső szerint inkább krumpli, de hát használni kell a fantáziánkat. Szép gyereknapot mindenkinek!

Józsi

A képeken két, a paksi téglagyár löszfalából származó löszbabát láthatjátok.
Ez pedig szintén onnan egy Vertigo csiga. (tsiga)

Csővár

Sziasztok!

Ígértem, hogy külön kitérünk Csővárra. A csővári Vár-hegy tehát a késő triász – kora jura korú Csővári Formációból áll. Ez egy nem túl izgalmas képződmény, viszonylag egyhangú, agyagos, dolomitos, kovás mészkő, ami egy a Dachsteini-platformon belül található kis intraplatform medencében rakódott le. Minket inkább most ez érdekel. Emlékeztek, hogy azt mondtam, a Dunántúli-középhegységben általában üledékes hiány van a legfelső triász és legalsó jura képződmények között? Na, ez itt nem igaz, sőt ez az egyetlen olyan hely Magyarországon, ahol biztosan megvan a triász-jura határ! Vélhetőleg a határ megvan még bizonyos Kardosréti – Dachsteini Mészkő kontaktusok mentén és a Mecseki Kőszénben is, de ezek esetében a nehézkes korolás miatt nem tehetünk biztos kijelentést. Csővár talán még azért is fontos, mert itt nem volt képződményváltás a határon (mint a Kardosréti vs. Dachsteini probléma) és tengeri rétegsorról van szó, ami így összehasonlítható a külföldi referenciaszelvényekkel (nem úgy, mint a Mecseki Kőszén). Mindezt Csővár annak köszönheti, hogy a határ idején egy kis, mélyebb vizű medence volt, amit így nem igen befolyásoltak a tengerszintváltozások a határon.

Tehát, ha vélhetőleg nem is az ország egyetlen, de mindenképp legfontosabb triász-jura határszelvénye. Ennek megfelelően Csővár és így a magyar kutatók is hozzátették a magukét a triász-jura határ és a kapcsolódó határesemények (pl. kihalás) kutatásához, sőt, hozzáteszik máig is. Szerintem ez mindenképpen nagy szám, amire büszkék lehetünk!

Mindennek ellenére azonban egy kissé komikus, modern szófordulattal ciki történet is fűződik a rétegsorhoz. Szabó József 1860-ban már megsejtette, hogy a Vár-hegy legfelső része jura korú lehet, de ezt igazolni nem igen tudta. Ennek ellenére Vadász Elemér 1910-ben egy alpi képződményhez hasonlította a rétegsort és az egészet késő triász, karni korú, sekélytengeri képződménynek vélte. Ez a felfogás egészen a ’70-es évekig tartotta magát, hiába találtak olyan ősmaradványokat, amelyek egyértelműen legalább legfelső triászra, de néha inkább már jurára utaltak. Ez tipikus példája volt annak, mikor egy kutató előzetes elképzeléssel vág bele a kutatásba és az, hogy mit vár, megvezeti az eredményeit. A jeget végül Kozur és Mostler törte meg 1973-ban, felfedezték ugyanis, hogy a rétegsor alja biztosan legfelső triász, azaz rhaeti korú. Mindezután előkerültek az addig félrehatározott ősmaradványok, de juráról senki nem mert beszélni egészen a ’90-es évekig, mikoris Heinz Kozur bizonyította a jura meglétét is. Hiába volt az addig eltelt 20 évben is erősen valószínű, hogy a jura kimutatható, sokan még Kozur első eredményeit is elítélték, mert azok nem egyeztek az addig bevettel.

Legyen ez tanulság számunkra is, a tudomány változik, ami tegnap még karni volt, lehet holnap hettangi lesz, csakúgy, mint a Balaton, ami tektonikusan preformált tóból szélkifútta lett. 😃

U.I.: A Vár-hegyen álló várnak is komoly története van, keressetek rá!

R.

A metamorfózis típusai

Sziasztok!

Ma megismerkedünk a metamorfózis típusaival. Két blokkra fogjuk őket szedni, a regionális, nagy területre kiterjedő és a lokális, csak kis területeket érintő folyamatokra. Először nézzük a regionálisakat.

Dinamotermál metamorfózis. Ez a folyamat hegységképződések idején jön létre. Érthető módon két kontinens ütközésekor van mitől „félni”, vetők mozognak, minden gyűrődik, fél magyarországnyi takarók szánkáznak át a fejünk felett… Itt a fő hatótényezők a hőmérséklet és a stressz nyomás.

Betemetődési metamorfózis. Nyugodt körülmények között történik a mélyben. A folyamatosan rárakódó üledéktakarók súlya (litosztatikus nyomás) és a betemetéssel egyre növekedő hőmérséklet egy idő után metamorfizálja az üledékeket.

Hidrotermális metamorfózis. Itt a fő hatótényezők a fluidumok, kisebb mértékben a hőmérséklet és a nyomás. Általában magmás fluidumokról van szó (geotermálisan aktív területek, vulkanizmus, utóvulkáni tevékenységek, szubdukció), de van olyan is, hogy az óceánok kérgén át, a repedések mentén leszivárgó tengervíz felmelegszik és ő végzi el a munkát.

A lokális metamorfózis ennél már lényegesen egyszerűbb. Ennek is három fajtája van, a kontakt, a diszlokációs és az impakt metamorfózis. A kontakt metamorfózis a magmával való érintkezést jelenti, ilyenkor a protolit gyakorlatilag megsül, illetve a magmából származó fluidumok is átjárják. Diszlokációs metamorfózis a vető- és törészónák mentén lép fel. Ezt se igazán kell magyarázni, itt hatalmas a súrlódás a mozgó kőzettestek között. Végül az impakt metamorfózis meteorbecsapódáskor jön létre hatalmas nyomás és hőmérséklet mellett.

R.

A dunántúli-középhegységi jura – Isztiméri Mészkő

Az Isztiméri Mészkő egy elég fura képződmény, ami a Bakonyban, a Vértes ÉNy-i előterében, illetve ritkán a Gerecsében részben vagy teljesen felváltja a Pisznicei Mészkövet (néha még a Kardosrétit is!), ha mind a kettő megjelenik, akkor arra települ. Két tagozatát, a Káváshegyi és Szentgáli tagozatokat különítjük el, de számotokra ez nem fontos, a kettő alig különbözik.

Jellemzően egy szürke, sárgás-lilás szürke mészkőről van szó, ami sűrűn szürke és vörös tűzkő betelepüléseket tartalmaz. Felfelé a rétegsorban a mészkő és a tűzkő színe is egyre vörösebb lesz, valamint egyre több ősmaradvány (brachiopoda, crinoidea, esetleg ammonitesz) jelenik meg a képződményben. Ez az alapja a két tagozatra bontásnak is. A tűzkő anyaga a kovaszivacsok feloldott tüskéiből származik, magyarán itt nagyon sok kovaszivacs lehetett (talán zátony?).

Ülepedési környezetére ugyanaz jellemző, mint a Pisznicei Mészkő esetében, egyre mélyebb tengerről beszélünk. Kora talán a hettangitól egészen a pliensbachi végéig tart, nagyjából egyező a Pisznicei Mészkőével, annál néhol fiatalabb. Ennek ellenére a vastagsága néhol eléri a 150 métert is! Legjobb feltárásai talán Úrkút és Lókút, valamint Borzavár környékén vannak.

Na innentől már kicsit egységesebb lesz a középhegységi jura, nem kell folyamatosan térben és időben ugrálni… Kedden folytatjuk!

R.

Egy típusos példány Lókútról. A sárgás részek mészkőből, míg a vöröses barna részek tűzkőből állnak. Mivel a tűzkő anyagát a kovaszivacstűk szolgáltatják, spongiolitnak is nevezhetjük.
Egy darab spongiolit egyedül. Elég változatos színeket is ölthet.

Halpikkely

Sziasztok!
Elég sokat beszéltünk már anoxikus üledékekről és hogy ezekben nem bomlik le a szervesanyag. De azt is tudtátok, hogy ilyen képződményekben így kivételes fosszíliákat is lehet találni? Én például egy halpikkelyt mutatok most nektek egy fúrómagban, ami normál esetben biztosan lebomlott volna pár éven belül. Sajnos magát a magot és a képződményt nem sikerült azonosítani (ezért is tarthattam meg), de minden valószínűség szerint a Bakonyból, esetleg a Vértesből származik és valószínűleg kainozoikumi, tehát maximum olyan 60 millió éves hal lehetett.

R.

A dunántúli-középhegységi jura – Pisznicei Mészkő

Ki ne ismerné a Piszkei vörös márványt, mi is írtunk már róla egy bejegyzést: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/09/28/pisznicei-meszko/

A hangzatos marketingnév ellenére azonban egyáltalán nem márvány és a másik marketingneve ellenére nem is ammonitico rosso! Ismerjük hát meg igazából!

A Pisznicei Mészkő részben a Kardosréti megfelelője a Bakony keleti részén és a Gerecsében, részben pedig annak fedője, tehát rá települ. Ez már nem annyira „halott” képződmény, egész sok benne többek között a brachiopoda, a crinoidea, az ostracoda, felsőbb részein pedig az ammonitesz is. Öt tagozatra van osztva, de nektek ebből annyit kell megjegyeznek, hogy ahol a hettangiban is megjelenik már, ott jellemzően nem felismerhető a rétegzése, kevesebb benne az ősmaradvány, míg a szinemuritól jól rétegzett lesz, rétegei pedig a rétegsorban felfelé haladva egyre vékonyodnak. Ülepedési környezete nagyjából ugyanaz, kicsit talán mélyebb, mint a Kardosréti esetében. Itt azonban már megfigyelhetőek a széthúzás hatásai. A Pisznicei Mészkő ott jelenik meg hamarabb, ahol mélyebbre süllyedt blokkok vannak és itt is lesz vastagabb a kifejlődése. Gyakran megfigyelhető, hogy a Dachsteini Mészkő repedéseit a Piszniceihez hasonló halvány rózsaszín mészkő tölti ki, ez is azért van, mert a széthúzás miatt repedések nyílnak a már kővé vált Dachsteini Mészkőben, amibe aztán belefolyik a még laza Pisznicei mésziszap.

Mit kell tudni a Pisznicei Mészkőről? Halvány rózsaszín, testszínű, sötét vörös intraklasztokkal rendelkező mészkő, aminek a fő ősmaradványait feljebb felsoroltam. A rétegsorban felfelé egyre jobban rétegzett, egyre vörösebb, nő az ammoniteszek, viszont csökken a brachiopodák gyakorisága. Ez végig a terület folyamatos süllyedésére, a tengerszint növekedésére utal. Ahol látható a rétegzése, ott sztilolitosak a réteghatárok. Ez azt jelenti, hogy ezeken a pontokon a mész visszaoldódott és csak az oldhatatlan, vas-oxidtól vörös agyag maradt meg.

Kor tekintetében változó, hol mikor jelenik meg és mikor váltja fel egy mélyebb vízi képződmény. Van-ahol már a hettangi emeletben megindul a képződése és van, ahol csak a pliensbachi végén ér véget. Ez úgy durván 15-20 millió évet jelent. Ez alatt az idő alatt a vastagsága mégsem igen éri el az 50 métert sem. Gondoljatok vissza a mecseki adatokra, ez nagyon lassú üledékképződésre utal! A Gerecsében sok helyen, például a tardosi Bánya-hegyen, vagy a tatai Kálvária-dombon könnyen találkozhatunk vele, de mint említettem, a Bakonyban is előfordul.

És végül, hogy miért nem ammonitico rosso? Nos, bár az ammonitico rosso azt jelenti, hogy ammoniteszes vörös és a Pisznicei Mészkő felső szakasza is ammoniteszes, meg néhol már egész vörös, de nem teljesül egy fontos kitétel: a Pisznicei Mészkő nem pelágikus, hanem még mindig inkább sekélytengeri, maximum a tetején hemipelágikus képződmény! A dunántúli-középhegységi jurában van három valódi ammonitico rosso is, mint azt majd láthatjátok, de ezeket nem igen használják építő és díszítőkőnek, mert közülük kettő túl agyagos, nem elég tartós, a harmadik pedig egyszerűen túl vékony képződmény.

R.

A tatai Kálvária-domb egykori kőfejtőudvara a Geológus Kerten kívül. Egyébként, ha tehetitek, egyszer látogassatok el a Tatai Geológus Kertbe, megéri!
A képen az látszik, ahogy a fehér Dachsteini Mészkőre a nagyon kicsit rózsaszínebb Pisznicei Mészkő települ. Látszólag a határ a rétegekkel párhuzamos, de valójában igen kis szögben (kb. 2°) metszi őket. A határ mentén pár százezer év hiányzik a rétegsorból, mint ahogy azt egy nagyon friss kutatás kimutatta.
Itt kicsit jobban látszik a különbség. Látjátok, ahogy a fehér kőbe rózsaszínes-narancsos foltok nyomulnak? Ezeket nevezzük neptuni teléreknek. Úgy jöttek létre, hogy a már kővé vált Dachsteini Mészkő felszínén repedések alakultak ki a széthúzás hatására, aztán ezekbe a repedésekbe belefolyt az akkor még képlékeny Pisznicei mésziszap.
Itt, a Kálvária-dombon ennek számos iskolapéldáját láthatjuk, sőt, a Pisznicei iszap néha kioldott kagylóhájak helyét tölti ki, mint a bekarikázott részen is! Ezek eredetileg a Dachsteini Mészkő jellemző kagylói, Megalodontaceák voltak, de aztán a triász végén eltűntek, a vázuk kioldódott a kőből, az így kialakult lukba pedig belefolyt a Pisznicei mésziszap.
Az ún. Krokodil-bánya Tardos mellett (Gerecse).
Míg a Kálvária-dombon a Pisznicei Mészkő nem igen volt rétegzett, itt már egyértelműen láthatóak a réteghatárok. A Pisznicei Mészkő felsőbb, fiatalabb szakaszán járunk, a kőfejtő falának tetején a Kisgerecsei Márga és a Tölgyháti Mészkő is megjelenik.
A mézeskalács emberke ezúttal is egy kollégát takar ki, tekintsétek méretaránynak. 😃
Pisznicei Mészkő Lókútról. Ez újra az alsóbb, nem annyira típusos szakaszt képviseli, gyakran szemre tök ugyanolyan, mint a Dachsteini, csak rózsaszín.
Ez már egy típusos változat Tardos mellől, törmelékből. Látjátok benne a sötétebb vörös pacákat? Ezeket nevezzük intraklasztoknak. Úgy jönnek létre, hogy a már kővé vált Pisznicei Mészkőből a tengermozgás feltép darabokat, amiket aztán újraülepít a fiatalabb rétegekbe.
Újabb típusos példány, honnan máshonnan, mint a ˝vörös márvány˝ szülőhazájából, Tardosról. Itt is megfigyelhetitek az intraklasztokat.
Egy szép vágott példány némileg bevizezve. Ilyennel találkozhatok számos helyen díszítőkő gyanánt!
Itt még jobban látszanak az intraklasztok, amik a kőben úszó pacák. Látjátok a nyíllal jelölt fekete varratvonalat? Ezt nevezzük sztilolitnak. Olyankor jön létre, mikor az üledéktömeg terhelése miatt nyomási oldódás megy végbe, a karbonát feloldódik, az oldhatatlan agyag viszont hátramarad. A Pisznicei Mészkő felső szakaszán nagyon gyakoriak ezek a fekete vagy vörös agyaggal határolt varratvonalak, általában a réteghatárokat is ezek képezik.
A sötét vörös szín pedig azt jelzi, a Pisznicei Mészkő végét járjuk, rohamosan megyünk át egy mélyebb tengeri üledékbe.

A bükki paleozoikum

Sziasztok!!

Újra hétfő van, így képzeletben újra az Északi-középhegységbe látogatunk. A Mátrát is magunk mögött hagytuk, így végre elérkeztünk hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegységéhez. Emlékeztek, hogy a szerkezetföldtani bevezetőben azt mondtam, hogy a Bükk nem csak egy mészkőhegység? Hát most elmesélem, miért! Ha a Bükk kőzeteiről beszélünk, három részre érdemes bontani őket kor alapján. Paleozoikumra, triászra, és jurára. A hegység északi részén találhatók a paleozoikumi, délen, délnyugaton pedig a triász és jura kőzetek. Kezdjük az északi, paleozoikumi résszel!

A bükki paleozoikum a késő karbonban kezdődik tengeri környezetben. Az ekkor keletkezett palákat (Szilvásváradi Formáció) a hegység északi részén nagyon sokáig használták tetőfedésre. A karbon után egy kis üledékképződési hiátus következik, amit egy ismerős képződmény követ. A Mecsekhez hasonlóan a Bükkben is megjelenik a permi vörös homokkő (Farkasnyaki Homokkő), majd a középső permben elönti a tenger a területet. Ennek következtében evaporit és mészkő képződik a perm végén. Ez a mészkő nem más, mint a Nagyvisnyói Mészkő, amely arról híres, hogy egyedül ebben a formációban található hazánkban trilobita! A Paladin eichwaldi nevű fajnak sajnos csak a farokrészei (pygidum) maradtak meg, de találhatók a kőzetben még brachiopodák (pl. Leptodus), ostracodák és puhatestűek is.

Van még egy nagyon fontos vonása a bükki paleozoikumnak, az pedig nem más, mint hogy megőrződött a perm-triász határ. A határszelvény Bálványon található, és nem csak magát a határt láthatjuk, hanem meggyőződhetünk arról is, hogy valóban mekkora mértékű volt a perm végi kihalás. A határ alatti, permi mészkőben az előbb láthattuk, mennyi ősmaradvány található, ezzel szemben a határ feletti, triász mészkőben nincsenek ősmaradványok, csak sztromatolitok és ooidok.

El is érkeztünk a triászhoz, jövő héten folytatjuk! Szép délutánt!

J.

A képek forrása: https://slideplayer.hu/slide/2139335/
A Mátra Múzeum paleontológiai kiállítása

Ezen a képen a Paladin eichwaldi trilobita fajnak a farok részét láthatjátok, a Nagyvisnyói Mészkőből.
Ez egy Leptodus nobilis brachiopoda faj, szintén a Nagyvisnyói Mészkőből.
Ezen pedig egy más fajta brachiopodát láthattok, a Spirifert.

Pünkösd

Sziasztok!!

Ma van pünkösdvasárnap, vagyis a húsvét utáni 50. nap. Ráadásul ma nagyon szép idő is van, úgyhogy Rezsővel úgy döntöttünk, piknikezni megyünk. Rezső anyja, Erzsó megkért minket, hogy ha látunk útközben pünkösdi rózsát, szedjünk neki, de sajnos még nem virágzik, így összeszedtünk minden virágot, amit találtunk, hátha ezeknek is örül majd.
Ja, és az utolsó pillanatban csatlakozott hozzánk Jónás is, de elfelejtett magának elemózsiát hozni, így kicsit morcos fejet vág.

Szép vasárnapot!

R. & J.

Rezső híradó – vulkános különkiadás

Sziasztok!

Csinálok egy különkiadást, amiben elmagyarázom a jelenleg működő vulkánok működésének okát, lemeztektonikai jogosságát. Erre azért van szükség, hogy ne kelljen minden Rezső híradóban ugyanarra a vulkánra leírni az okokat, elég legyen csak akkor részletezni a dolgokat, ha újról van szó.

Melyik vulkánokat érintjük itt? Azokat, amelyek a https://www.volcanodiscovery.com/daily-map-of-active-volcan… oldal szerint épp komoly működést mutatnak. Ezek mellett még vannak olyan tűzhányók, amelyek jelenleg csak gyenge működést produkálnak (pl. csak kigőzölgés, füstölgés) és még többen vannak azok, akik aktívak, csak épp jelenleg, ma nincs felszínen látható vulkáni működésük. Erre a megkötésre terjedelmi okokból van szükség.

Kezdjük tehát el:
Kókusz-lemez alábukása a Karib-lemez alá
Popocatépetl – Mexikó
Santiaguito – Guatemala
Fuego – Guatemala
Pacaya – Guatemala
Masaya – Nicaragua

Nazca-lemez alábukása Dél-Amerika alá
Reventador – Ecuador
Sangay – Ecuador
Sabancaya – Peru
Nevados de Chillan – Chile

Hawaii – hot spot vulkanizmus
Kilauea

Izland: Közép-Atlanti-hátság + hot spot vulkanizmus
Fagradalsfjall (ez ugye napjaink híres izlandija)

Kelet-afrikai árokrendszer – riftesedés, kontinens szétszakadás
Erta Ale – Etiópia
Nyiragongo – Kongói Demokratikus Köztársaság

Réunion – hot spot vulkanizmus
Piton de la Fournaise

Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
Sinabung – Indonézia
Merapi – Indonézia
Semeru – Indonézia
Lewotolo – Indonézia

bonyolult alábukási rendszer a Fülöp-lemez, az Eurázsiai-lemez és az Indo-ausztráliai-lemez közt, az ún. Molucca-tenger szubdukál a Maluku-szigetek alá
Ibu – Indonézia
Dukono – Indonézia

Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
Sakurajima – Japán

Csendes-óceáni-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
Ebeko – Oroszország (Kamcsatka)
Shiveluch – Oroszország (Kamcsatka)

Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá
Yasur – Vanuatu

Antarktisz – hot spot vulkanizmus
Erebus – Antarktisz

A végére pedig hagytam két érdekességet: Etna és Stromboli. Ezek megértéséhez egyrészt tudni kell, hogy az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, a Tethys-óceán bezáródása máig nem teljes, a Tethys-óceán egy maradványa máig megvan a Földközi-tenger keleti medencéjében! Ez a lemezdarab, valamint az Európa és Afrika közé ékelődő Adria/Apulia mikrolemez roppant megbonyolítja a térség geológiáját. Van itt lemezalábukás, ami talán a magmás események fő oka, de erre rásegíthet egy megnyúlásos és egy oldaleltolódásos jelenség is.

Na, csak a végére értünk! 

R.