Sziasztok!
Ma kicsit visszautalunk a villányi triászos, szept. 10.-i bejegyzés utolsó képéhez. Nevezetesen, hogy mik voltak azok a fúrt lyukak a Mészhegyi Homokkövön. Tudjátok, ezek a lukak mágnesrétegtani mintavételezéshez kapcsolódnak, aminek két célja lehet, bár általában mind a két vizsgálat lefut, kéz a kézben. Mindegyik elég bonyolult, de most nagyon leegyszerűsítve elmagyarázom nektek a lényegüket.
Kezdjük először a mágnesrétegtannal, vagy szaknyelven magnetosztratigráfiával. Az alap mind a két esetben az, hogy amikor egy mágneses ásványszemcse létrejön, vagy leülepedik, beáll az éppen aktuális mágneses térnek megfelelően. Gondolom, sokat hallottatok már a mágneses pólusátfordulásról. A média időről időre megkongatja a vészharangot, hogy micsoda kataklizma lesz, mert át fog fordulni a pólus… Csakhogy ebben sem kérdezik meg soha a geológusokat, akik tudják, hogy az élővilág már kismillió átfordulást átélt és ezek egyike sem hagyott semmi nyomot biológiailag. Azonban nyomot hagy a mágneses ásványok irányítottságában! Jelenleg a mágneses déli pólus van az Északi-sark és a mágneses északi pólus van a Déli-sark közelében. Ez elég nyakatekertnek hangozhat, pláne, ha azt mondom, ezt a felállást nevezzük ˝normál˝ mágnesességnek, csupán azért, mert ma is ilyen a mágneses tér. Ellenkező helyzetben, mikor a mágneses északi pólus az Északi-sark közelében van, reverz, vagyis fordított mágnesességről beszélünk. A mágnesrétegtan lényege pedig nagy vonalakban annyi, hogy ki tudja olvasni a kőből, hogy annak ásványai éppen normál, vagy reverz mágneses tér mentén képződtek-e. Ezt aztán a rétegsor mellett egy színezett oszlopon jelölik (fekete a normál és fehér a reverz). Mivel a mágneses pólusátfordulások nem követnek semmiféle rendszert sem, ezért a fekete-fehér minta (elvileg!) adott időszakra jellemző, gyakorlatilag olyan, mint egy vonalkód. Nincs is tehát már hátra más, mint keresni egy másik, ismert korú szelvényt, ami ugyanezt a vonalkódot mutatja és akkor rögtön tudjuk, ha az annyi idős volt, akkor a miénknek is ugyanannyi idősnek kell lennie.
Egyszerű? Igen, papíron… Valójában soha az életben nem fogunk kapni két tökéletesen ugyanolyan vonalkódot két ugyanolyan korú rétegsorból. Ez egyrészt a mérési hiba miatt van így, másrészt pedig rengeteg tényező befolyásolja azt, hogy az a fránya mágneses szemcse tényleg tökéletesen a mágneses tér irányába állt-e be, vagy tényleg a kő létrejöttekor állt-e be. A legáltalánosabban vizsgált ásvány, a greigit (FeFe2S4) pl. diagenetikus eredetű, ami azt jelenti, hogy nem az üledék lerakódásának korát, hanem a kőzet kővé válásának korát mutatja. Ez ideális esetben nem eshetne messze egymástól, de pl. a Pannon-tó üledékeinél ez nemrég komoly galibát okozott, mikor kiderült, a fránya greigit miatt rossz a magnetosztratigráfia. És aztán arról még nem is beszéltünk, ha a kőzetet később hőhatás éri és a mágneses ásványok újrakristályosodnak, stb.…
A paleomágneses vizsgálatok során azonban némi bonyolult képletmegoldás után további fontos információhoz juthatunk hozzá (a korabeli mágneses tér viszonylagos ismerete és az ásványszemcse által jelzett irány alapján), ez pedig a képződmény korabeli helyzete a bolygón. Innen tudjuk pl. azt, hogy egyes lemezdarabok régen merre vándoroltak, így pl. a mai Magyarország aljzatát alkotó lemezdarabok esetében is innen tudjuk, hogy helyezkedtek el már jóval délebbre is annál, mint ahol most vannak. És pont ez volt a villányi vizsgálat lényege! Ott elsősorban inkább utóbbi, mint előbbi kérdésre keresték a választ.
R.
A kép forrása: Garces M. (2015) Magnetostratigraphic Dating. In: Jack Rink W., Thompson J.W. (eds) Encyclopedia of Scientific Dating Methods. Encyclopedia of Earth Sciences Series. Springer, Dordrecht.
Bocsi, nem volt időm rendkívüli híradót írni, de ezért is ajánlom a csoportot. Na de hadd foglaljam össze röviden a történteket alább!
Rezső a geológus sün 
.jpg){kind=link}
