[Halloween]

Sziasztok!


Tudom-tudom, a Halloween nem magyar ünnep stb-stb., de én attól még szeretem a hangulatát. Ez mondjuk nyilván egyértelmű a kép után… 😀


Egyébként képzeljétek, nemrég leugrottam a boltba, hátha van valami Halloween témájú édesség/nasi… Erre mit látok? Október 26-án már kifutó termékek a Halloweenes cumók és alig van valami, cserébe viszont a fél szupermarket karácsonyi lázban ég! Miért?! Igen, persze, feltűnt már október legelején is, hogy szépen sorban sokasodnak a szaloncukrok, csoki mikulások, adventi naptárak stb., de azért az uralmat csak úgy november második felében szokták átvenni. Nem tudom, ti hogy vagytok ezzel, de nekem pont hogy elveszi a hangulatomat, mire odaérünk, már lehet rá is un az ember. Persze megértem azt is, hogy nyilván az édességgyárakat is súlyosan érintette a járvány és pótolni kéne a bevételkiesést, de azért valahol meg kéne húzni a határt… Na jó, befejezem, így is elrugaszkodtunk az oldal témájától. Aki ünnepli, annak jó Halloweent!


R.

A Pokol kapuja

Sziasztok!!

Ma egy kicsit félelmetes helyre utazunk el képzeletben. Megkeressük a Pokol kapuját a Kara-kum sivatagban! Irány Türkmenisztán! Na persze nem kell szó szerint venni, de ez a hely tényleg úgy néz ki, mintha a pokolba vezető út kapuja lenne. Elmesélem, mi történt itt 1971-ben amiért ez a hely különleges lett.

A Kara-kum sivatag közepe gazdag földgáz lelőhely. 1971-ben szovjet geológusok több fúrást is mélyítettek a környéken, de az egyik egy alig pár méterrel a felszín alatt lévő földgázzal teli barlangban lyukadt ki. A fúrótorony súlya alatt beomlott a barlang és kialakult egy kb. 70 méter széles és 20 méter mély kráter, amiből földgáz áradt a felszínre. Mint azt biztosan tudjátok, a földgáz belélegezve mérgező, így a geológusok úgy döntöttek, meggyújtják a kiáramló gázokat, hiszen úgy már nem veszélyes… Annyira. Azt gondolták, pár nap alatt kiürül a kőzetek között rekedt földgáz, így ez a legokosabb megoldás. Csakhogy arra nem számítottak, hogy itt olyan sok földgáz lép a felszínre, hogy még ma is ég a kráter. Gondoljatok bele! Éppen 50 éve lángol a „kapu”.

Pár éve tervben volt, hogy a krátert betemetik, az ott feláramló földgázt felfogják és hasznosítják, de ez nem valósult meg. Ha a Kara-kum sivatag ezen részére látogattok, akkor még ma is meg tudjátok nézni a lángoló Pokol kapuját.

Szép hétvégét!

J.

Rezső híradó

Sziasztok!


Úgy látszik, a híradó szempontjából a héten bolygónk is őszi szünetet vett ki, ugyanis egyetlen olyan rengésről tudok beszámolni, ami megugrotta az ingerküszöbünket és a vulkánok közül is ugyanazok működnek teljes elánnal.


Az az egy szem rengés Tajvannál történt, okt. 24-én, 6.1-es erősséggel. Itt a Fülöp-lemez bukik az Eurázsiai-lemez alá.

R.

Porló dolomit

Nem, nyugi, nem kell megijedni, nem fehér porokat reklámoz itt egy bolond sün, hallgassatok végig! A dolomit meglehetősen rideg kőzet, önmagában is töredezik, aprózódik. Ennek eredményei a különleges sziklaformák (pl. Oroszlán-szikla, Sorrento-sziklák, Teve-szikla stb.), de egyben az is, hogy pl. a Gellért-hegyet folyamatosan felül kell vizsgálni, a veszélyes sziklákat leverni, mielőtt valaki fejére esnek. Mi történik azonban, ha a dolomit forró vizes oldatokkal találkozik? Ilyenkor gyakran felporlik, finom dolomit porrá válik, ezt nevezzük porló dolomitnak. Na, ilyet mutatok nektek épp az üvegcsében! 😀 Ez Zsámbékról származik.

A porló dolomitot szereti hasznosítani az ipar, elsősorban súrolószerként. Sok neves súrolószer összetétele is lebutítva víz, állagjavító, illat és színező anyag, valamint porló dolomit. Azonban a porló dolomit van, hogy épp hogy megnehezíti a geológusok életét. Hadd meséljek el nektek egy sztorit, amit egy kolléga mesélt nekem egy termálvízkút fúrás közben!

Tudjátok, a termálvíz gyakran a jól karsztosodó triász képződményeinkben búvik meg, ott, ahol ezek jó mélyre, a pannon alá merülnek. Van, hogy pontosan tudjuk, mire számíthatunk a föld alatt, de van, hogy csak elképzeléseink vannak, amik aztán vagy bejönnek, vagy nem. Pont emiatt a geológusok folyamatosan nézik a furadékot, amit a fúróiszap felhoz a fúrás során, így némi késéssel, de követni tudják, hol, milyen képződményben jár épp a fúrófej, megegyezik-e az a vártakkal. Bár a furadék általában porrá van őrölve, nagyon fontos, hogy alaposan meg legyen vizsgálva mikroszkóp alatt. Történt egyszer, hogy egy kolléga látta, hogy fehér por érkezik a fúróiszappal, de csak legyintett, mondván még a miocénban vagyunk, ez csak kaolinit (egy fehér agyag)… Narrátor: De nem kaolinit volt…

Tudjátok, azért fontos, hogy kövessük hol tart a fúrófej, mert ha előzetes előkészületek nélkül a fúrófej bejut, beszakad a víztározóba, lebutítva egy naaagy barlangba, akkor berántja az egész fúrószerkezetet. Mint amikor a fúró átér a fa túloldalára és megszalad, értitek, ha elveszíti az alsó alátámasztást, már csak a gravitáció hat. Na, így tud beszakadni a tározóba a több 10 milliós felszerelés, együtt mondjuk a különösen drága fúrófejjel. További probléma, hogy innen nem csak a felszerelés, hanem a kút, így az egész projekt, az egész addigi munka kuka, mivel biztonsági okokból csak messzebb lehet menni. Már ha lehet menni, ugyanis egy beszakadásnál a fúróiszap is lecsapolódik a tározóba és ki akarna mondjuk fúróiszapos vízben fürödni vagy azt inni?

Mi az eset tanulsága? Gondolom rájöttetek, hogy amit a kolléga kaolinitnek vélt, az valójában már porló dolomit volt, ami egyrészt jelezte, hogy a fúrófej már a triászban jár, másrészt a bontott dolomit utalt arra, hogy már a termálvíztározó sincs messze. Ja… A legyintés után pár 10 perccel az egész fúrószál beszakadt a tározóba a fúrófejjel együtt, a fúróiszap lecsapolódott a tározóba és az a tározó így már nem is vehető használatba… Nem tudom, mi lett ezek után a kolléga sorsa, de gyanítom sokáig nem maradt a szakmában…

Na, nektek azért legyen ennél jobb napotok!

Sziasztok! 😀

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Gül baba türbéje

Sziasztok!


Ma kicsit csalunk, ugyanis se a képződmény nevét, se a lelőhelyét, se a korát nem tudom, de azért megmutogatom már, milyen ˝dögös˝. Ha egyszer ellátogattok Gül baba türbéjéhez, érdemes megvizslatni alaposan az oszlopokat és a lépcsőfokokat, ugyanis számtalan ammoniteszt (3.-6. kép) és belemniteszt (1.-2. kép) láthattok a piszkos fehér mészkőben.


Egyébként ha tippelnem kéne, késő jurára tippelnék.


R.

Ignimbrit

Sziasztok!!

Ma az ignimbritről fogok nektek mesélni. Többször is említettük miért ezt a kőzetfajtát, de nem jártuk körbe, pontosan milyen is ez a képződmény, hogyan jön létre. Ma ezt bepótoljuk.

A vulkánok kitörése után létrejött kitörési felhő egy ponton túl túlságosan nehéz lesz (a vulkáni anyag sűrűségének növekedése miatt), így az a saját súlya alatt összeomlik. Ekkor jönnek létre az ún. piroklaszt sűrűségárak, amelyek a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott, gázokból és szilárd törmelékekből álló áradatok. Ennek kisebb gáztartalmú (de több vulkáni kőzettörmeléket tartalmazó) változata a piroklaszt-ár. A kis sűrűségű törmelékekből álló piroklaszt-árnak horzsakő- és hamuár a neve, ennek üledéke az ignimbrit.

Nevének eredetét és jelentését már az egyik kőzetneves bejegyzésben leírtam (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/09/kozetek-nevei-3/). Az ignimbritek olyan magmából alakulnak ki, amelyeknek nagy a szilícium-dioxid tartalma (pl. riolit, dácit). Az ignimbrit nevet eredetileg azokra a vulkáni törmelékes kőzetekre használták, amelyekben a horzsakövek és a kőzetüveg-darabok összesültek a magas hőmérséklet miatt. Később azonban kiterjesztették a kifejezést azokra a horzsakövet és vulkáni hamut tartalmazó üledékekre is, amelyek csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem mutatnak összesülést.

Mivel a piroklaszt-árak általában völgyekben zúdulnak le, az üledékük gyakran keveredik más törmelékes kőzetekkel. Gyakori jelenség az is, hogy az ignimbrit egy puhább tufa- vagy tefraréteget fed, így megóvja azokat az eróziótól. Ilyenre láthatunk példát a Bükkalján (kaptárkövek) és pl. Törökországban is (Kappadókia).

Sajnos azt is fontos tudnunk, hogy ignimbritek csak igen erős robbanásos vulkáni működés következtében jönnek létre, így akármennyire is szép képződmény, én jobban szeretném a már meglévő kőzetet tanulmányozni, mint meglátni élőben, hogyan képződik. 😀

Remélem, érthető volt, hogyan alakul ki ez a különleges kőzet, nézzétek meg a képeket is róla!

J.

A képeken láthatjátok feltárás léptékben az ignimbritet Sirok környékéről, valamint közelebbről a kőzetet, amelyben horzsakő és kőzetüveg darabok is vannak.

Október 23

Sziasztok!


Gondolom senkinek sem kell megmagyarázni, miről is szól ez a nap. Emlékszem, nekem is, talán egész életre meghatározó volt, mikor egy iskolai megemlékezési műsoron Szabó bácsit (Szabó Jánost) kellett eljátszanom. Akkor nagyon sokat olvastam a témáról, hogy jobban megértsem a történteket és rájöttem arra, hogy az addigi megemlékezések a töredékét sem adták át ennek a szellemiségnek. Akkor, ott alapjaiban megváltozott a hozzáállásom 1956-hoz és október 23-hoz, tényleg megértettem, miért van szükség az események emlékének őrzésére.


Ezért is választottam képként a budapesti széna-téri emlékművet, ugyanis Szabó bácsi itt működött, mint forradalmár parancsnok. Az előbbi gondolatokhoz visszatérve pedig, mindenkinek ajánlom, hogy életében legalább egyszer tényleg ássa bele magát, mi is történt 1956-ban!


R.

Rezső híradó

Sziasztok!

Vegyük fel egy hét után újra a fonalat. Még egy kis vulkános különszámot is beépítek ebbe a részbe, de haladjunk szépen sorjában: az elmúlt hét rengései következnek.

okt. 19. – 6.1 – Kelet-Mediterráneum (DK-re Kréta és Kárpáthosz szigetétől) – Afrika és Európa ütközése (itt olvashattok róla bővebben: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=351765910015154&id=102913271567087)

okt. 18. – 6.1 – Vanuatu – Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá

okt. 15. – 6.4 – Salamon-szigetek – Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá

Most pedig érkezzen a vulkános különszám. Igen régen csináltunk olyat, hogy felsoroltam az összes, komoly aktivitással működő tűzhányót és mellé írtam a működés lemeztektonikai okát. Az elmúlt két hétben nem volt időm követni a vulkáni eseményeket, de most ezzel kárpótollak titeket.

Kókusz-lemez alábukása a Karib-lemez alá
Popocatépetl – Mexikó
Santiaguito – Guatemala
Fuego – Guatemala
Masaya – Nicaragua

Nazca-lemez alábukása Dél-Amerika alá
Reventador – Ecuador
Sangay – Ecuador
Sabancaya – Peru
Nevados de Chillan – Chile

Kelet-afrikai árokrendszer – riftesedés, kontinens szétszakadás
Erta Ale – Etiópia
Nyiragongo – Kongói Demokratikus Köztársaság

Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
Merapi – Indonézia
Semeru – Indonézia
Lewotolo – Indonézia

bonyolult alábukási rendszer a Fülöp-lemez, az Eurázsiai-lemez és az Indo-ausztráliai-lemez közt, az ún. Molucca-tenger szubdukál a Maluku-szigetek alá
Ibu – Indonézia
Dukono – Indonézia

Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá
Yasur – Vanuatu
Manam – Pápua Új-Guinea

Antarktisz – hot spot vulkanizmus
Erebus – Antarktisz

Csendes-óceáni-lemez alábukása az Észak-Amerikai-lemez alá
Great Sitkin – Alaszka
Semisopochnoi – Alaszka

Csendes-óceáni-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
Shiveluch – Kamcsatka
Karymsky – Kamcsatka
Ebeko – Kamcsatka

Hawaii – hot spot vulkanizmus
Kilauea


Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
Suwanose-jima

Kanári-szigetek – hot spot vulkanizmus
La Palma


A végére pedig két érdekesség: az Etna és a Stromboli. Ezek megértéséhez egyrészt tudni kell, hogy az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, a Tethys-óceán bezáródása máig nem teljes, a Tethys-óceán egy maradványa máig megvan a Földközi-tenger keleti medencéjében! Ez a lemezdarab, valamint az Európa és Afrika közé ékelődő Adria/Apulia mikrolemez roppant megbonyolítja a térség geológiáját. Van itt lemezalábukás, ami talán a magmás események fő oka, de erre rásegíthet egy megnyúlásos és egy oldaleltolódásos jelenség is.

Meg is vagyunk, 28 vulkán. Ahhoz képest, hogy jó átlagban kb. 30 vulkán szokott komoly működést produkálni egyszerre a bolygónkon, még el is vagyunk maradva picit. Újfent megbukott tehát az az álhír, hogy sokkal több tűzhányó működik mostanában, mint régen…

R.

Szigma és delta klaszt

Sziasztok!

Gyakoroljuk ma kicsit a görög ABC-t, azon belül is a σ-t és a δ-t.

Szigma és delta klasztok nyírásos környezetben jönnek létre. Mi az a nyírásos környezet? Képzeletben fogjatok egy jó nagy halom kenyértésztát és tegyétek le az asztalra. Ha ráteszitek a tenyereteket a tészta tetejére és elkezditek magatoktól elfele tolni, miközben valaki az asztalt felétek húzza, könnyen elképzelhető, hogy a tészta teteje tőletek elfele, míg a tészta alja felétek tart. Na és most képzeljétek el azt is, hogy valahogy belekerült egy darab mazsola pont a tészta közepébe. Róla lesz most szó!

Hogy már értitek, mi történik, vonatkoztassunk el a kenyértől és a mazsolától, beszéljünk inkább mondjuk csillámpaláról és egy közel gömb alakú kvarc kristályról. A kristály tetejére és aljára hat a legnagyobb súrlódás, nyomás, ezért ott nyomási oldódás következik be, a kristály tetejének és aljának egy része feloldódik. Ez a feloldott anyag azonban nem megy messze, hanem az eredeti kristályhoz forrva kikristályosodik a kristály nyomásárnyékában, mint azt az első ábra sárga kis nyúlványai mutatják. Ez lesz a σ klaszt!

És hogy hogyan lesz ebből delta? Már igazán nem kell hozzá sok, csak annyi, hogy a kristály, a szemcse elkezdjen forogni is a nyírás hatására. Készen is vagyunk! Nem is olyan bonyolult, igaz? Mellékelve képként azért még kaptok egy kis segédanyagot. 😀

Sziasztok!

R.