Rezső híradó

Sziasztok!

Megint elmaradt pénteken a híradó. Sajnos tényleg elég sok dolgunk van így év végére és egészségügyi problémák is hátráltatnak (nyugi, semmi komoly!). Mindenek előtt azonban hadd reklámozzam megint oldalunk csoportját, a Földtani Sündörgőt! Szívesen várunk mindenkit!
https://www.facebook.com/groups/644976530246437

És akkor földrengések!

Nov. 25. – Salamon-szgk. – 6.0
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá

Nov. 28. – Peru – 7.5
Nazca-lemez alábukása a Dél-Amerikai-lemez alá

Nov. 29. – Japán – 6.3
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Mi a helyzet a vulkánokkal?
Legutóbbi híradóink óta a Great Sitkin és a Manam kisebb fokozatba kapcsolt, lekerültek a listáról, a La Palma azonban azóta is viszi a prímet. November közepén arról lehetett olvasni, hogy talán leáll a vulkáni működés a szigeten, ám nem sokkal később új magma felnyomulást észleltek. Nov. 16. óta pedig ennek megfelelően erősödő vulkáni tevékenységről számolhatunk be. November 26-án új lávafolyó indult, november 27-én pedig egy ház udvarán felnyílt hasadékból kezdett el ömleni a láva. Azóta majdhogynem mindennaposak az új feltörési helyek és lávafolyók. Ez idő alatt a lávadelta folyamatosan épül a tenger irányába (már több mint 13 hektár az új szárazföld területe) és napi rendszerességűek a 4-5 erősségű rengések. Sajnos ennek megfelelően nagy mértékben pusztulnak a sziget épületei (több mint 3000 épület pusztult el) és már sajnos halálos áldozat is van.

Fun fact: egy helyen 600 m/h-s sebességet mértek egy lávafolyónál, ami igen tekintélyes sebesség ebben a kategóriában!

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – M4 metró, Móricz Zsigmond körtér

Sziasztok!

A Keletinél átszállunk a 4-es metróra, célállomás a Móricz Zsigmond körtér! Megnézzük, miből vannak a sötétebb padlólapok. Ez a képződmény nem más, mint a Nero Impala gabbró. Hát ennek marha jó neve van! 😀 Át kéne neveznünk Klárát, a lámát, Néró impalára! 😀 Az Impala prekambriumi, vagyis több, mint félmilliárd éves és Dél-Afrikából, Rustenburg-régióból származik. Látjátok? A budapesti metrókkal az egész világ körbeutazható!

Egyébként, ha megnézitek, nem teljesen olyan a kő hatása, mint azt egy magmás kőzetnél várnánk. Van egy kis irányítottsága a bal felső saroktól a jobb alsó sarok felé (elsősorban a fekete részeken látni). Ez a kő korával magyarázható, ugyanis félmilliárd év alatt természetes, hogy érte egy kis metamorfózis.

R.

A sokszínű csillámpala

Sziasztok!!

Meséltünk már nektek sok kőzetről, leírtuk, hogyan néznek ki, milyen ásványok alkotják őket, hol fordulnak elő, mire használatosak stb. A legtöbb közülük unalmas, szürke… kő. De lehetséges, hogy igazából nem is annyira unalmasak, csak rosszul nézzük őket? Mutatok nektek erre egy példát!

Korábban Rezső írt már nektek egy bejegyzést a csillámpaláról. https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/10/21/csillamot-a-csillamlo-napsutesert/ Tudjuk, hogy azért hívják így, mert nagyrészt csillámokból álló kőzetről beszélünk, ezüstösen csillog is, ha forgatjuk kicsit a kezünkben. Ezt a muszkovit csillámok okozzák. Csakhogy, ha van egy vékonycsiszolatunk ebből a kőzetből és berakjuk azt egy polarizációs mikroszkópba, egészen meglepő kép tárul elénk. A sok muszkovit kristály különféle színekben pompázik a kőzetben, ahogy forgatjuk a mikroszkóp alatt. Úgy képzeljétek el, mint egy kaleidoszkópot, amit, ha forgatunk, a kis szemcsék nem a helyüket változtatják benne, hanem a színüket. Szerintem a legszebb a kőzet, amit valaha ilyen mikroszkóp alatt láttam. Mutatom a képet róla.

J.

U.i.: Ne felejtsétek el meggyújtani az első gyertyát az adventi koszorún!

Az Amazonas esőerdőjének születése

Sziasztok!

Ma szinte nem is telik el nap úgy, hogy ne olvashatnánk híreket az Amazonas esőerdőjéről. Sajnos ezek általában rossz hírek, de azt talán elmondhatom, mindnyájan tisztában vagytok azzal, milyen fontos ez az esőerdő és nem mellesleg milyen nagy biodiverzitási ˝hotspot˝. De vajon hogy jött létre?

Utazzunk vissza 70 millió évet az időben! Ekkor az esőerdő őse még a mai Kolumbiában helyezkedett el és egészen más képet festett, mint napjainkban. Ma Amazónia bő 50 ezer növényfaj otthona, amelyek jócskán túlnyomó része zárvatermő. 70 millió éve azonban még az erdő 52%-a nyitvatermőkből állt, bár a zárvatermők megjelenése óta (~135 millió éve) ˝ádáz csata dúlt˝ a két csoport között. Nyilvánvaló tehát, hogy valami radikálisnak kellett történnie, ha mára ennyire átfordultak az erőviszonyok.

És valóban! 66 millió éve megérkezett a dinoszauruszok végét is elhozó Chicxulub meteorit. Nem is olyan messze, a mai Mexikóban ért földet. A becsapódás nyomán világszerte futótüzek gyérítették meg az erdőket, amely növények pedig ezt megúszták, azok a majdnem egy évig tartó sötétségbe pusztultak bele. Na, nem kell temetni a növényvilágot, az ellenálló magokból és spórákból hamar új élet fakadt, a bábuk újra a játéktérre léptek, a játéktér azonban már örökre megváltozott.

Mikor a hamu és a törmelék végre lerakódott a légkörből, gyakorlatilag megtrágyázta a sivárrá vált területeket. Míg a nyitvatermők nem szeretik annyira a tápanyagdús környezetet és nem is nőnek gyorsan, addig a zárvatermők virágoznak (szó szerint!) ilyen körülmények között és jóval gyorsabban is nőnek. Szóval a zárvatermők egyszerűen jobban hasznot tudtak húzni az új helyzetből, gyakorlatilag ˝túlnőtték˝ vetélytársaikat. Legalábbis ez az egyik hipotézis…

Azt ugyanis biztosan tudjuk, hogy amint visszatértek az erdőségek, az új erdőkben már 84%-os túlsúlyban voltak a zárvatermők. Az azonban még kérdés, hogy az előbbi volt-e a döntő faktor, vagy a most következő, esetleg a kettő együtt.

A másik faktor pedig az ún. dino-effekt. A hipotézis az volt, hogy a hatalmas növényevő dinoszauruszok egyrészt biztosan feltörték/letaposták az aljnövényzetet, másrészt pedig komoly ablakokat hamiztak a lombkoronákba, amiken keresztül lejutott a fény az aljnövényzethez is. Ma ugye, mint tudjuk, az esőerdők teljesen összezáró lombkoronaszinttel rendelkeznek és az aljnövényzet többé-kevésbé félhomályban tengeti a napjait. A kutatók megvizsgálták tehát a fosszilis leveleket és a növények szén-izotópos összetételét, ugyanis ezek árulkodnak arról, mennyire volt átvilágított az esőerdő alsó traktusa. Az eredmények pedig igazolták a hipotézist! Kiderült, hogy a dinoszauruszok idejében egyáltalán nem volt összezáró lombkoronaszint még az esőerdőkben sem, míg a kihalásuk után ez azonnal megváltozott. A zárvatermők pedig köszönték szépen, ők ezt az új körülményt is jobban tudták hasznosítani, elviselni.

Tehát itt a válasz, az Amazóniai esőerdő, mint olyan, kb. 66 millió éve nyerte el mai formáját, bár azóta a kontinensek vándorlása miatt kissé áthelyeződött és ki is terjedt. Hogy kinek melyik hipotézis tetszik jobban, azt mindenki döntse el maga, szerintem jól megfér egymás mellett mind a kettő.

R.

Szentbékkálla, a vulkán, meg a peridotit esete

Sziasztok!

Beszéltünk azért már jócskán Szentbékkálláról, meg a vulkáni tevékenységről.
(https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/3342
https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/3416 )

Ismerjük meg jobban ezt a tevékenységet és az igazi különlegességét! Szentbékkállától északra egy apró vulkáni kúp található, amit ezerszer könnyebb eltéveszteni, mint megtalálni. Úgy őszintén szólva főleg csak vulkáni törmelékes árak nyomaira lehet bukkanni. 

A vulkán maga egy maar vulkán (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/23/maar-vulkanok/) volt, a vulkáni törmelékes árak pedig freatomagmás (hideg víz + forró magma érintkezése során bekövetkező heves, robbanásos kitörés) kitörési oszlopok összeomlásából származnak. Érdekesség, hogy a sűrű piroklasztárak és a hígabb, gázdús torlóárak egy egykori folyóvölgyben vonultak le. A forró vulkáni üledék később elpárologtatta a folyó vizét, aminek gőze aztán utat talált a még cementálatlan üledékben és ún. gázkiszökési csatornákat hozott benne létre.

A kitörés igazi különlegessége azonban az, hogy a 60-80 km mélyről származó magma (egyébként maar vulkánhoz híven) megmintázott mindent, amin keresztüljött és ennek nyomai, darabjai a vulkáni üledékben is láthatóak. Van itt sárgás pannon üledék, fehér triász karbonát, permi vörös homokkő, de kissé izgibbek az alsó kéreg granulitjai, vaaaagy a köpeny peridotitjai. Igen, jól hallottátok, Szentbékkállán elég gyakori, hogy földköpeny darabok vannak a felszínen! Ha esetleg nem tudnátok, mi az a peridotit, akkor linkelem egy régebbi bejegyzésünket: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/11/20/peridotit/

Egyébként azt hittem, mikor először hallottam róla, hogy a szentbékkállai peridotit azért ritkaság, nehéz beleakadni, de rá kellett jönnöm, hogy nem. Konkrétan, még a kőkerítésekben is az van! Ma sajnos komplett iparág települ a település ˝peridotit-készleteire˝. Tudjátok, hogy én abszolút támogatom a magángyűjtést, de a haszonszerzés céljából való lerablással már vannak ellenérzéseim, különösen, ha az egy védett fal ellen/kárára történik. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a peridotit a köpenyben érzi jól magát, a felszínen hamar mállásnak indul, elveszíti szépségét, igazi bélyegeit, ha sokáig kitesszük esőnek, fagynak, napsütésnek stb. Ebből a szempontból nézve már mindjárt nem olyan rossz, ha begyűjtésre kerülnek és talán a vásárlónál meg is maradnak. Fura ellentmondások területe ez a kérdéskör. 😀

Na mindenesetre fotóztunk nektek bőven. Sőt, mivel a község védett feltárását tanulmányozva összefutottunk egy kedves magángyűjtővel, aki adományozott nekünk pár darabot és azért mi is ráleltünk párra az út porában, közelebbi képeink is vannak!

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Labradorit Blue

Igen, tudom-tudom, ezt a képződményt már érintettük az M2 metró keleti-pályaudvari megállójával kapcsolatban (https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/3145), de most lőttem nektek szebb képeket pár megállóval arrébb, a Puskás Ferenc Stadion megálló padlójáról. Itt már azért szépen látszanak a kéken irizáló labradorit földpátok! Egyszer mindenképp érdemes megnézni, ahogy be-becsillannak fényjátékukkal ezek az ásványok a padlón.

Egyébként a krémszínű fal, ami látszik az egyik fotón, pleisztocén korú süttői édesvízi mészkőből van, de ez talán most kevésbé fontos. 😀

R.

Vályús keresztrétegzés

Sziasztok!!

Vályúhoz!! Bocsi, még nem ebédeltem… Szóval legutóbbi túránk során találkoztunk egy kevés vályúsan keresztrétegzett homokkal, amit szeretnénk megmutatni nektek. Egyúttal el is mesélem, hogyan keletkezik ez az üledékszerkezet típus.

Ha emlékeztek, korábban már volt szó a keresztrétegzésről (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/12/20/uledekszerkezetek-keresztretegzes/). Ekkor egy csomóan tök ügyesen megállapítottátok, hogy merre folyt a folyó, ami létrehozta ezt a formát. Na szóval. A vályús keresztrétegzés a keresztrétegzés egyik fajtája. Úgy néz ki, mintha egy szép mintát rajzolt volna valaki a falra, hogy kidíszítse… Vályúkkal. 😀 És mit árul el nekünk ez a forma? Nagyjából ugyanazt, mint a sima keresztrétegzés, vagyis azt, hogy az üledéket csendesen (lassan) áramló víz hozta létre, nagy valószínűséggel folyó. Azonban ennél az üledékszerkezetnél a szállítás irányát nem tudjuk megmondani, csak az irányítottságát. Ugyanis a vályús keresztrétegzésű homok az áramló közeggel párhuzamosan ülepedik, vagyis, ha szemben álltok egy ilyen fallal, akkor a víz a falra merőlegesen felétek folyt, vagy pedig éppen ellenkezőleg, tőletek el. Azt hiszem, a kép alapján könnyebben meg fogjátok érteni. Elég nehéz ezt mutogatás nélkül elmagyarázni. 😀

Na most már jöhettek ti is a vályúhoz!

J.

Milanković-ciklusok 3. – A Zöld Szahara

Sziasztok!

Hogy képzelitek el a Szaharát? Hülye kérdés, igaz? Sivatag, forróság, véget nem érő homok, maximum pár teve… Megköveznétek viszont, ha azt mondanám, nem volt ez mindig így? Kb. 12 ezer éves sziklarajzok pl. szerte a Szaharából, sőt még az Arab-félszigetről is, tavakat ábrázolnak, zsiráfokat, krokodilokat, vízilovakat, de megjelennek haszonállatok is, mint mondjuk a bárány vagy a marha. Jó-jó, de láthatták máshol és itt örökítették meg! – mondhatnátok. De tényleg életszerű ez? Arról már nem is beszélve, hogy a rajzok nagyon részletesek, ezeknek az embereknek sűrűn kellett ilyen dolgokat látniuk, meg amúgy is, miért rajzoltak volna mást, mint amivel minden nap együtt éltek.

Ha azonban ez sem győz meg titeket, nézzük a régészeti bizonyítékokat. Szerte a Szaharában számos virágzó civilizáció nyomaira bukkanhatunk, amelyek nem mellesleg horgásztak is, ott, ahol ma maximum csak homoktenger van. Támogassuk meg egy kis geológiával is! Geológiai bizonyítékok vannak pár ezer éves folyórendszerekről és tavakról a Szahara közepéről. No, nem csak valami kis nyeszlet izékről beszélek, egy folyórendszer pl. olyan nagy volt, hogy összekötötte az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel, míg az egyik tó önmagában nagyobb volt, mint az amerikai Nagy-tavak összesen! Most már elhiszitek, hogy kb. 15-5 ezer évvel ezelőtt a Szahara zöld volt, dús növénytakaróval, szavannai állatokkal és komoly mennyiségű felszíni vízzel? Helyes!

Így megvizsgálhatjuk most már az okokat is, hogyan jött létre a Zöld Szahara! Fura lehet, de ehhez épphogy melegednie kellett a klímának, amit egy precessziós ciklus minimuma hozott el. A melegedés következtében megnőtt a szárazföldek és a tengerek közti hőmérsékletkülönbség, minek következtében a monszun megerősödött és északabbra húzódott. A monszun bőséges csapadékot biztosított, a víz pedig maga után hozta a növénytakaró, a víztestek és az új állatok megjelenését a térségben. A mai Mauritánia partjai mentén megvizsgálták a tengeri üledékeket és azt kapták, ekkor megugrott a kémiai mállást jelző agyagásványok és a fűfélék pollenjének mennyisége, egyidőben viszont csökkent a szél által befújt por mennyisége. Ugyanez ma és a Zöld Szahara előtt (precesszió maximum idején) pont fordított volt, sok befújt porral, fizikai mállást jelző agyagásványokkal és szárazságtűrő növények pollenjeivel.

Megvizsgálhatjuk a helyzetet a Nílus szempontjából is. A Zöld Szahara idejéből azt látjuk, hogy a Földközi-tengerben a Nílus behordása következtében szervesanyagdús üledékek rakódtak le. Ez egyrészt arra utal, hogy több volt a beszállított növényi maradvány, illetve megnőtt a tengeri planktonok számára beszállított nutriensek száma is. Utóbbi erős leöblítésre, vagyis sok esőre enged következtetni. Emellett a megnövekedett édesvízbeszállítás felborította a tenger lokális sűrűségviszonyait, ami leállította a víz természetes átkeverődését, oxigénmentes aljzatot létrehozva. Ez az oxigénmentes aljzat értelemszerűen meggátolta a szervesanyag lebontását. Ha azonban precesszió maximumban (mondjuk napjainkban!) vizsgáljuk a Nílus üledékét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az üledék sokkal durvább szemcsés és nem tartalmaz töredéke annyi szervesanyagot sem.

Szóval így váltogatta egymást a Zöld és a ˝mai˝ Szahara az elmúlt ~20 ezer évben. Az igazság azonban az, hogy ez a Zöld Szahara, ami 5 ezer évvel ezelőtt véget ért, csak egy volt az elmúlt 8 millió év 230 Zöld Szaharájából! Bizony, a precesszió működik és ilyen radikális klímabeli változásokat képes okozni! De ha már működik, akkor azt is biztosra vehetjük, hogy ~5-10 ezer éven belül újra zöldbe borul majd a bolygónk legnagyobb sivatagja!

R.

Rezső híradó

Sziasztok!


Nagyon sok hírünk nincs, de azokról legalább emlékezzünk meg. Két földrengés kerül terítékre:


Nov. 15. – Indiai-óceán (Madagaszkártól keletre) – 6.0
Az Indiai-óceán hátsága menti transzform vető okozta.


Nov. 18. – Pápua Új-Guinea – 6.2
Az Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.


R.

Vulkáni bomba

Ne, ne hívjátok a tűzszerészeket! Ez a bomba szerencsére már jóó ideje nem éles. De akkor miért nevezem bombának? Tudjátok, az ilyen, 64 mm-es átmérőnél nagyobb, tojásdad, vagy éppen orsószerű vulkáni kőzetblokkokat nevezzük így. Hogyan jön létre? A kitöréskor a levegőbe röpülő, még képlékeny lávacafat a repülés/pörgés következtében a légellenállás miatt ilyen, áramvonalas alakot vesz fel, mielőtt újra a földre hullna.

Elég gyakori látvány volt ez olyan 4-5 millió éve a Balaton-felvidéken. Jelen esetben Szentbékkállán járunk, ahol elég sűrűn belefuthatunk ezekbe a formákba, ha máshol nem, a falakba vagy a kerítésekbe építve. Ez a kép a Velétei palotaromnál készült, ami arról tanúskodik, hogy már a középkori ember is előszeretettel épített bombákból. Mondjuk ágyúgolyónak lehet célszerűbb lett volna használni…

R.