Lanzarote

Sziasztok!

Emlékeztek még az újságíró barátunkra? Ezúttal a Kanári-szigetek egyikéről, Lanzarote-ról hozott volna nekünk és nektek mintákat, azonban a minták, nos… Fennakadtak a vámon… 😀 Ezek után csak képekkel szolgálhatunk, de előbb talán nézzük meg, miért olyan fontos ez a hely aktuálgeológiai szempontból is!

Emlékeztek La Palma vulkánjára? Igaz decemberben véget ért a működése, de azért elég meghatározó volt a hírekben és nálunk is, hogy mi történik ott. Nos, La Palma is a Kanári-szigetekhez kötődik. Akkor Lanzarote is vulkáni? Bizony! A Kanári-szigetek ugyanolyan hely, mint Hawaii. A földköpeny mélyéről itt meleg kőzetanyag áramlik fel (ún. plume), ami ˝átégeti˝ a felette elhelyezkedő litoszférát. Igen ám, de mint tudjuk, a litoszféra lemezek folyamatosan mozgásban vannak, így míg a plume helye fix, addig a lemezek arrébb mennek felettük. Így jöhet létre az a helyzet, hogy Hawaii-n és a Kanári-szigeteken is szigetekről és nem egy szigetről beszélünk. Tudjátok, mint a varrógép, a tű helye fix, de a textíliát mozgatjuk és így szép sorban üti azt át.

Szóval míg ma La Palma a soros, addig Lanzarote kb. 15,5 millió éve volt a tű hegye alatt, bár nem olyan rég, a XVIII. században is volt még itt kitörés. Azért elég menő lett volna, ha a kötélláva darab, vagy a köpenyből származó peridotit eljut hozzánk, de hát ez van. 😀 Nézzük inkább a képeket!

Mindenesetre ezúton is köszönjük a képeket és a gesztust, még ha nem is jött össze! 😀

R.

1.-3. kép: Mint a szigetet magát, a tengerpartot is bazalt alkotja, fekete, bazaltos homokkal. Meg néha érdekes formákkal. 😀
4. kép: A sziget nyugati részén található El Golfo. Egy 1730 és 1736 között működő vulkán maradványát láthatjuk, aminek beomlott kráterébe néha behatol a tenger, majd amikor visszahúzódik, egy lagúna/tó jön létre. A víz zöld színéért az algák elszaporodása felelős.
5. kép: Azért lássatok valami bazaltot is. 😀
6. kép: Hm… Csak nem egy Rezső-imádó szobor?

Nagy kék lyuk

Sziasztok!!

Ma a Karib-tengerre látogatunk el, azon belül is Belize partjaihoz. Itt található a Világítótorony-zátony, aminek a területén az igazán szemfülesek megfigyelhetnek egy nagy kék lyukat. A jelenséget nem UFÓk hozták létre, hanem valami egészen más. Lássuk, mi történt itt és mikor!

A Nagy kék lyuk nem más, mint egy hatalmas víznyelő. Na de hogy jött létre? A legutolsó két glaciális (würm és riss) idején, mikor kiterjedt jégtakaró volt, az óceánok és tengerek vízszintje alacsonyabb szinten állt a mainál. Ekkor ez az zátony

szárazra került, így karsztosodni kezdett, a mészkőben barlang alakult ki, amiben cseppkövek képződtek. A barlang teteje később beszakadt, így a jégtakaró olvadása miatti vízszintemelkedés során a barlangot elárasztotta a víz. Így alakult ki ez a hatalmas víznyelő, amely alatt egy eláraszott barlang található. A barlang mélysége kb. 124 m és a búvárok kedvelt helye, mert ritka halfajok laknak itt, valamint a különleges víz alatti cseppkövek is nagyon csábítóak a turisták számára. A Nagy kék lyuk egyébként az UNESCO világörökség része.

Remélem, kedvet kaptatok egy kis strandoláshoz, én már nagyon várom, hogy nyár legyen és süttethessem végre a hasamat. Sziasztok!

J.

A kép forrása: pinterest.com

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

Az alaszkai Semisopochnoi visszavett az aktivitásából, de egyéb komoly említésre méltó ebből a szempontból nem történt.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Jan. 22. – Alaszka (USA) – 6.2
A Csendes-óceáni-lemez alábukása az Észak-amerikai-lemez alá.

Jan. 25. – Déli-Sandwich-szigetek (Egyesült Királyság gyarmata) – 6.0
A Scotia-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Jan. 27. – Tonga – 6.2
Egy oldalelmozdulásos, ún. pull-apart medencében volt a rengés, NINCS KÖZE A NEMRÉG KITÖRT VULKÁNHOZ! Egyébként a Csendes-óceáni-lemez szubdukál itt az Indo-ausztráliai-lemez alá.

Jan. 28. – Panama – 6.1
Eléggé bonyolult ütközési zóna a Karib-, a Kókusz-, a Nazca- és a Dél-Amerikai-lemez között.

Szóval azon kívül, hogy hangsúlyozzuk még egyszer, a tongai rengésnek nincs köze a nemrég Tongán bekövetkezett, súlyos károkkal járó kitöréshez, nem igen volt említésre méltó esemény. Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Az Ördög-orom és a neptuni telérek

Sziasztok!

Ma megvizslatjuk az Ördög-orom másik nagy nevezetességeit, a neptuni teléreket. Azonban mielőtt ezt megtennénk: Mi a fene is az a neptuni telér?

A telér szóval gondolom nem sok gondotok van. Hosszanti irányban elnyúló, viszonylag vékony vastagságú benyomulás egy idősebb kőzetbe. Általában magmás telérekről beszélünk. De mi van, ha a benyomuló test nem magma/magmás eredetű, hanem üledék? Nos, akkor már neptuni telér a becses neve a kitöltésnek, tudjátok, Neptunus után (a római mitológiában a vizek és a tengerek istene).

Neptuni telér úgy jön létre, hogy a tengeraljzatot alkotó szilárd kőzetben repedések nyílnak, vagy az eleve keskeny, mély üregekkel tagolt (pl. ha karsztos) és a tenger alján képződő új, finom üledék ezekbe a repedésekbe, üregekbe belefolyik, majd megszilárdul. Persze nem csak tengeri, hanem tavi, sőt folyóízi környezetben is képződhet ilyen!

Mitől extrák az Ördög-orom neptuni telérei? Ennek több oka is van. Elsősorban azért, mert igen sok van belőlük, másodsorban pedig azért, mert a triász dolomit könnyen pusztul, szemben az ellenálló telérekkel és így szép, valamint méretes formák preparálódnak ki. No meg azért is, mert sokfélék! A legnagyobb formák az eocén (~37-34 millió éves), sekélytengeri/tengerparti báziskonglomerátumhoz kötődnek (pl. Ördög-szószék – 1. kép), de előfordulnak szintén eocén mélytengeri Budai Márga telérek (2. és 3. kép), valamint a Pannon-tó után hátramaradt Kállai Kavics (~10 millió éves) telérek is. Sőt, az is gyakori, hogy a telérek egymásba is belenyomulnak, láthatunk olyat, hogy a báziskonglomerátumban épp hogy fiatalabb Budai Márga telérek futnak!

Miért lenyűgöző ez? Mert egyrészt arról tanúskodnak, hogy az eocén és a miocén is egy tektonikailag igen aktív periódus volt a területen (repedések nyíltak a tengeraljzaton), másrészt pedig elmondhatjuk azt, hogy az orom ~37 millió éve is szárazföld volt már, ám ekkor elkezdte elönteni a tenger, sőt, pár millió éven belül már egy igen mély tengeri medence aljzatán csücsült. Ennek ellenére nem sokkal később újra szárazra került, róla az üledékek lepusztultak, ám ~10 millió éve újra elöntötték, ezúttal a Pannon-tó. És mit látunk most? Azt, hogy a sziklaorom azóta kiemelkedett és az egyik legszebb panorámával rendelkező budai csúccsá vált! Hát nem érdekes?!

R.

Az Ördög-orom és a redők

Sziasztok!

Bár a Budai-hegységben elég gyakoriak a tektonikus jelenségek, viszonylag ritkán találkozunk szemmel is jól kivehető gyűrődéses redőkkel. Nem úgy van azonban ez a Budapest és Budaörs határán fekvő Ördög-oromnál! A ~230 millió éves Sashegyi Dolomit itt mutat nekünk pár szép, a krétában született ˝példányt˝. Még ha az első kép nem is az igazi, a második, Edvi Illés útról is látható redő alighanem a főváros második legszebb redője! Van köztetek, aki a kis fa mellett is követni tudja a rétegek meghajlását?

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Pisznicei Mészkő

Sziasztok!

A Pisznicei Mészkőnek sok nevét ismerjük: tardosi márvány, piszkei vörös márvány, ammonitico rosso stb. Mondjuk, mint azt már megbeszéltük, se nem márvány, se nem igazi ammonitico rosso, de erről és a képződmény egyéb jellemzőiről úgyis olvashattok régebbi bejegyzéseinkben:
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/05/25/a-dunantuli-kozephegysegi-jura-pisznicei-meszko/
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/09/28/pisznicei-meszko/

Mindenesetre abban megegyezhetünk, hogy a Pisznicei Mészkő az egész ország talán legkedveltebb díszítőköve, így nem meglepő, hogy a fővárosban is sűrű vendég. Sorolhatnám, hol fordul elő, sőt, hogy hol láthatóak benne ammoniteszek is, de tudjátok mit? Rendezzünk egy mini kvízt! Várom a válaszaitokat, hol fordul még elő! 😀

Ez a kép egyébként az Egyetem téren készült, itt elég gyakori a képződmény. 😀

R.

Kristályok barlangja

Sziasztok!!

Ma újabb helyre utazunk képzeletben, hozzatok útlevelet, mert megint külföldre megyünk, mégpedig Mexikóba! Egészen pontosan Chihuahua államba, a Naica-bányába. Ezen a helyen fedezték fel 2000-ben a Kristályok barlangját, ahol a világon eddig valaha talált legnagyobb ásványok találhatók. Lássuk, hogyan alakult ki ez a hely és miért ilyen különleges!

A Naica-bánya alatt 3-5 km mélyen egy magmakamra helyezkedik el, amelyből a vetők mentén forró, szulfidos (S-2) víz áramlik felfelé. Ez útja során találkozik a hidegebb és oxigéndús felszín alatti vízzel, amely feloxidálja a szulfidot és így szulfátot (SO4-2) kapunk. Ez a szulfát a magas hőmérsékleten (kb. 58 °C) kiválik a vízből és anhidrit ásványok kezdenek növekedni. Azonban ahogy csökken a víz hőmérséklete a felszíni vízzel való keveredés miatt, úgy az anhidrit átalakul gipsszé. Mivel ez a barlang a felszín alatt kb. 300 m mélyen van és teljesen elzárt volt, ezért remek környezet volt a gipsz kristályoknak, hogy hosszú évszázadok alatt hatalmasra nőjenek. Olyan hatalmasra, hogy akkorát még emberi szem nem látott… És lehet, hogy nem is fog! A barlang legnagyobb gipsz kristálya 11,4 m hosszú és kb. 12 tonna. De beszéljenek helyettem a képek, hiszen sokkal hitelesebbek, mint én.

Végezetül még annyit szeretnék mondani, hogy miután alaposan dokumentálták és több felvételt is készítettek a barlangról, 2015-ben elárasztották és visszazárták, hogy ezek a csodálatos képződmények nyugodtan tovább nőhessenek a mélyben. Szép napot!

J.

A képek forrása: http://www.geologypage.com/2016/06/cave-of-crystals-giant-crystal-cave.html Paolo Petrignani / La Venta archive

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

Pusztán két változást jegyezhetünk fel, a Piton de la Fournaise (Réunion) és az elmúlt hét híreit szolgáltató Hunga Tonga-Hunga Ha’apai működése alabbhagyott, így lefokozták őket pirosról narancs fokozatúra.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Jan. 14. – Indonézia – 6.6
Fülöp-lemez alábukása az Indo-ausztráliai-lemez alá

Jan. 16. – Pápua Új-Guinea – 6.1
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá

Jan. 16. – Románia (Kárpátkanyar) – 4.3
egy már szubdukált óceáni lemez darab (a Magura-óceán darabja) “lóg” a köpenyben, folyamatosan halad lefelé

Jan. 21. – Japán – 6.6
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Jan. 22. – Alaszka (USA) – 6.2
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Észak-amerikai-lemez alá

Jan. 22. – Indonézia – 6.0
Csendes-óceáni-lemez alábukása a Fülöp-lemez alá

Kicsit azonban beszéljünk még a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai kitöréséről. Hoztam ugyanis néhány információt, ami azóta látott napvilágot.

– A kitörés erőssége a VEI (Volcanic Explosivity Index) index szerint 5-ös és 6-os között lehetett, inkább közelebb az 5-öshöz. Ilyen erős kitörések kb. 50 ezer évente következnek be.

– A cunamit valószínűleg nem a kaldera beszakadása, hanem maga a kitörés, lehet, hogy csupán a lökéshullámok időzték elő.

– A kitörési felhő egyes részei 55 km magasságig emelkedtek!

– A közeli szigeteket beterítette a hamu, ami rövid időskálán nézve ˝megmérgezte˝, megsavanyította a talajt, ellehetetlenítve a mezőgazdaságot és elszennyezte a vízkészleteket. Se élelem, se ivóvíz…

– A szökőár következtében eltűntek szigetek, némelyeknek az alakja változott meg, míg a legtöbb esetében az infrastruktúra teljes tönkretételéről beszélhetünk.

– Van olyan sziget, ahol minden házat elmosott a szökőár, aminek a magassága akár a 15 m-t is elérhette, bár mások szerint a 15 m egy túlzó adat.

– Eddig 3 halottról tudni, de igen sok az eltűnt, ez a szám várhatóan emelkedni fog még. A kitelepítés jelenleg is zajlik.

Valószínűleg tényleg a mi életünk egyik, ha nem legnagyobb kitörése volt.

R.

Koprolit – avagy itt valami bűzlik!

Sziasztok!

Azt tudjátok, hogy a réges-rég élt állatok fosszílizálódhatnak, de mi a helyzet a… Nos… A végtermékükkel? Jó hírem van, ugyanis az ősi kakik szintén megőrződhetnek, ezt nevezzük koprolitnak! Természetesen a koprolitok sok infóval szolgálhatnak a kutatóknak arról, hogy miként táplálkozott az őket elhullajtó állat, az viszont nyilván gyakran fogós kérdés, hogy ki volt, aki pottyantott. Amúgy perpillanat abban a problémában vagyok, hogy én már számtalan koprolitot tartottam a kezemben (nyugi, kezet mostam!), de egyről sem lőttem fotót, így szedhetek a netről…

R.