Diabáz

Sziasztok!

Az első kőzetünk, aminek a nevével gyakran találkozhattok, de még nem igen beszéltünk róla, az a diabáz. A diabáz alapvetően egy idejét múlt kifejezés, ma már nem is hivatalos terminus, de természetesen még használjuk. Alapvetően mit értünk rajta? Ahogy egy tanárom mondta egyszer: öreg bazaltot. És tulajdonképpen erről is van szó! A diabáz idős, már elváltozott bázikus kőzet, de a bazalton kívül takarhat doleritet és mikrokristályos gabbrót is.

Az öregedés elsősorban a kő színén figyelhető meg. A bazalttól várt fekete helyett a színes elegyrészek kloritosodása és az olivin szerpentinesedése miatt zöld színben pompázik.

Régen elég nagylelkűen dobálóztak a diabáz kifejezéssel, gyakran nem is voltak benne biztosak, hogy tényleg bazaltról/doleritről van-e szó, csak ráfogták, így ma sokszor az ilyet tartalmazó régi írások felülvizsgálatra szorulnak, fenntartásokkal kezelendőek. Napjainkban, ahogy mondtam, hivatalosan már nem használhatjuk a kifejezést, a helyes megnevezést a ˝meta˝ előtaggal képezzük, utalva a kőzet átalakult, metamorfizálódott voltára. Például metabazalt.

R.

Angel-vízesés

Sziasztok!!

Ma folytatjuk a már megszokott vasárnapi utazásunkat. Sajnálom, hogy múlt héten elmaradt, de cserébe ma egy olyan helyre megyünk, amit többen is kértetek, hogy látogassunk meg. Irány vissza az esőerdőbe, Venezuelába!

A múltkor beszéltünk a Guyanai-pajzson található tepiukról (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2022/02/06/mount-roraima/), és azok kapcsán szóba került az Angel-vízesés is. A Venezuela keleti felén található Auyan-tepuiról zuhog alá és elsőként fontos tudni róla, hogy a maga 979 méteres magasságával a világ legnagyobb vízesése. Olyan magas, hogy még műholdképen is látszik, ha megnézitek! Majdnem egy kilométer! A vízesést tápláló folyók a tepui tetejéről gyűjtik össze az esővizet, így a vízesés vízhozama a csapadékmennyiségtől erősen függ. Amikor kevés a csapadék, a vízesésen is kevesebb víz zubog, így olyankor megfigyelhetők azok a formák, amelyeket a hatalmas erővel lezúduló víz alakított ki a kőzetek felszínén.

Mutatok képet róla és találtam nektek egy videót is, amin jobban szemügyre tudjátok venni ezt a gyönyörű képződményt és a környező tájat. Jó hétvégét!

J.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban! Pláne, ha már múlt héten kimaradt… 😀

VULKÁNOK 🌋

Ezúttal sem történt semmi új, továbbra is működnek, akik eddig is működtek. Egész rég volt ilyen nyugalom ebből a szempontból.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Febr. 21. – Balleny-szigetek (Antarktisz) – 6.3

Egy oldalelmozdulási zóna az Indo-ausztráliai- és Antarktiszi-lemez között.

Febr. 22. – Argentína – 6.0

A Nazca-lemez alábukása a Dél-Amerikai-lemez alá.

Febr. 25. – Indonézia – 6.2

Az Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Mint látjátok, geológiai értelemben nem sok minden történt az elmúlt héten, de a való életben sajnos ez nem mondható el. Ha máshogy nem is, hiszen ez nem kapcsolódik az oldalunk témájához, ezzel a két mondattal azért szeretnénk megemlékezni az ukrajnai eseményekről és a kárpátaljai magyarokról. Nem tudjuk, hogy van-e olvasónk Ukrajnából, de innen is szeretnénk minden jót kívánni nekik! Kitartás ezekben a nehéz időkben!

R.

Mennyire predesztinált a folyóink lefutása

Sziasztok!

Talán sokan már tudjátok, hogy a pannon üledékek sík homokos-agyagos felszíne alatt a medencealjzatban elég komoly különbségek vannak. Gondoljunk csak arra, hogy hegységeink területén az aljzat a felszínre lép, sőt akár 1 km-rel is a fölé magasodik, míg máshol több km mélybe süllyed. A Makói-árokban Hódmezővásárhelynél, a Békési-medencében Eleknél vagy a Győri-medencében Győrtől nyugatra pl. meghaladja a 7 km-t (!) az aljzatmélység. Gondoljatok csak bele, ez olyan mintha vennénk az Alpok legmagasabb csúcsát, a Mont Blanc-ot, megnyújtanánk a másfélszeresére (!) és csont nélkül beleférne ezekbe a süllyedékekbe!

Na azonban mai témánk kérdése nem ez, hanem az, hogy ezek az aljzat egyenetlenségek, hiába a több km vastag pannon kitöltés, befolyásolják-e folyóink lefutását vagy sem. A válasz az, hogy mindkettőre találunk példát!

A Rába kb. leköveti az ún. Rába-vonalat, mely mentén az Alpokból átlógó szerkezeti egységek érintkeznek a Dunántúli-középhegység eltemetett lábával egy néhol 4,5 km mély árokban. A Dráva a Dráva-medencében kanyarog, ahol szintén eléri az aljzatmélység a több km mélységet, míg a Zagyva ˝ideje nagy részét˝ a Pásztói-árokban (vagy Zagyva-árok) tölti.

A Sajó, a Hernád, az Ipoly, a Zala, a Bodrog, a Körös és a Maros, de még a Duna is azonban nem igen veszi figyelembe ezeket a dolgokat. A Tisza és a Szamos már keményebb dió, ugyanis a Tisza Kisköre és Tiszavasvári között a Jászsági-medence nyomvonalán folyik végig és a Nyírség nem olyan rég bekövetkezett visszaemelkedése befolyásolta a Tisza (éles kanyar Záhony körül) és a Szamos lefutását is, de amúgy meg nem igen lehet szabályszerűséget felfedezni.

Mi lehet az oka annak, hogy van ilyen is, meg olyan is? Nos, az ország aljzata még mindig nem nyugodott meg mindenhol. Bizonyos területeken tovább működnek a süllyedések és emelkedések, míg ha nekünk ez emberi léptékkel nem is tűnik fel az Alföld tök sima pusztaságában. A folyók pedig iszonyú érzékeny szenzorokkal rendelkeznek ebből a szempontból. Mindig a leggyorsabban süllyedő terület felé folynak! Igen ám, de az aljzat régi szerkezetei közül sok már nem aktív, vagy vannak olyan új süllyedési trendek is, amelyek már nem ezeket követik. Ugyanúgy, egy olyan nagy folyam, mint a Duna nem fog sokat törődni a kis lokális süllyedékekkel, amikor őt olyan nagy, feltöltetlen medencék vonzzák, mint a Fekete-tenger.

Szóval, sikerült megválaszolnunk a kérdésünket? Fogjuk rá! 😀

R.

Farsang

Sziasztok!!

Biztos tudjátok, hogy nemsokára a farsangi időszak végére érünk. Ilyenkor mindenki bálokba, mulatságokba jár, remélem, titeket is átjárt kicsit a farsangi hangulat. Mi még nem ünnepeltük meg igazán, mert nagyon sok dolgunk volt, csak egy fánksütést iktattunk be nemrég, de most végre be tudtunk öltözni.

Rezső azt mondta, ő egy tudósnak öltözött, de pár napja még arról beszélt, hogy orvos lesz a farsangon. Nem tudom… Mindenesetre jó a szemüvege. Én meguntam a saját fekete maszkomat és helyette egy kéket készítettem, most pár napig biztosan ebben leszek. Szerintem jobban illik a szememhez.

Ti minek öltöztetek be idén?

Kitartás, nemsokára itt a hétvége!

J&R

Budapesti építő-/díszítőkövek – Kanfanar mészkő

Sziasztok!

Ma megismerkedünk az egyik legnépszerűbb hazai díszítőkővel, ami nem messziről, csak a szomszédból jött. 😀 A Kanfanar egy kora kréta korú, Horvátországban, az Isztriai-félszigeten bányászott mészkő. Jellemzője a foltos megjelenés és a fura, absztrakt ősmaradvány átmetszetek sokasága. Gyakran összekeverik a több mint egy hónapja bemutatott Solnhofeni palával.

Találkozhatunk vele az Újbuda-központ aluljárójának falán, de szinte mindegyik budapesti plázában is. Gyanítom, más városokban is meg-megjelenik, bár erről sajnos nem igen van tapasztalatom. Ahol én otthonosan mozgom, ott eddig még nem figyeltem fel rá. 😀

R.

Ooid vs. onkoid

Sziasztok!

Már sokszor került szóba az ooid és az onkoid, de itt az ideje, hogy végre tisztázzuk, mik is ezek és mi a különbség köztük!

Először kezdjük a hasonlóságokkal. Mindegyik egy kicsi, általában csak pár mm vagy cm nagyságú szemcse, mely egy magból áll, amit koncentrikusan kalcium-karbonát kérgek vesznek körül. Mint egy miniatűr húsgolyó, amit egy helyett legalább 25-ször paníroztunk be. A mag lehet bármi, egy homokszem, vagy egy héjtöredék, ahogy ritkább esetben a kérgek is lehetnek akár dolomitból, foszfátból, vagy vas/mangán-oxi-hidroxidokból. Mind a kettő tengerben képződik, méghozzá általában sekély tengerben, illetve a létrejöttükhöz szükséges, hogy a szemcse folyamatos mozgásban legyen. Tökéletes terület tehát egy hullámzásnak kitett tengeraljzat! Nem is meglepő, hogy gyakran a zátonyok helyén ún. ooid/onkoid homokdombokat találunk.

Rendben, de akkor mi a különbség? Nos, az ooidok létrejöttéhez nem kell élő szervezet, a folyamat csupán szervetlen kémiai kiválás során megy végbe. Egyszerűen kicsapódik a kalcium-karbonát és kész. Mivel pedig a szemcse mozog, mindenhol be lesz borítva. A kémiai kiválás miatt az ooidok jellemzően sokkal jobban hasonlítanak alakjukban egy tökéletes gömbre és a kérgek vastagsága, vastagságuk eloszlása is sokkal szabályosabb. Ezzel szemben az onkoidok esetében mikrobiális bekérgezésről van szó, ami rendszerint szabálytalanabb alakhoz és kérgekhez vezet.

Vigyük tovább akkor már a nevezéktant! Ooidnak csak akkor nevezhetünk egy szemcsét, ha 2 mm-nél kisebb, ellenkező esetben pizooidról beszélünk. Ugyanez a megkülönböztetés nem nagyon él az onkoidnál. Az ooid és onkoid tartalmú mészköveket nevezhetjük ooidos, illetve onkoidos mészkőnek, azonban amennyiben a kőzet szinte kizárólag ezekből épül fel, akkor onnantól oolitnak vagy onkolitnak hívjuk.

Hazánkban mind a kettőre találunk bőven példát, naná, hiszen elég sok a karbonátos kőzetünk. Az ooid legtipikusabb lelőhelye talán a Tinnyei Mészkő (emlékeztek a Biatorbágyos videókra!), míg az onkoidról nekem először a Dachsteini Mészkő zátony közeli része ugrik be, például a Remete-szurdokból.

Na, remélem, sikerült helyre tenni a dolgokat! 😀

R.

Ooidok mikroszkóp alatt.
Forrás: https://carbonateworld.com/carbonate-atlas/non-skeletal-grain-types/images/ooids/
T. Geel, Vrije Universiteit, Amsterdam
Onkoidok mikroszkóp alatt.
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018298000376
Lanés & Palma (1998): Environmental implications of oncoids and associated sediments from the Remoredo Formation (Lower Jurassic) Mendoza, Argentina. ­- Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 140/1-4, 357-366.

Valentin-nap

Na szóval, gondolom, sokan tudjátok, milyen nap van ma és elég sokatoknak elege is van az ehhez kapcsolódó Facebook posztokból. Pedig higgyétek el, nem olyan vészes, ha bedobtok egy doboz csokit! Mondjuk egy akkora doboz csokit, mint ti magatok… Vaaagy… Még nagyobbat!


Remélem, nem feledkeztek meg édességadót fizetni irányunkba sem! 😉 🍫 🍬


R.

Pamukkale

Sziasztok!!

Már kezdtek hozzászokni a vasárnapi képzeletbeli utazásokhoz, nem? Hát ma is utazunk! Irány Törökország keleti része!

Denizli városától északra található egy különleges geológiai képződmény, amely az UNESCO világörökség része. Az itt található vidéken a felszín alatti vulkáni tevékenység miatt termálvíz áramlik felfelé a kőzetek repedései mentén. Ez a kb. 35 °C-os víz kalcium-hidrogén-karbonátban és szén-dioxidban gazdag. Ahogy eléri a felszínt a nyomáscsökkenés miatt a termálvíz szén-dioxid tartalma elillan, a kémiai egyensúly fenntartása érdekében az oldott mész egy része pedig kiválik. Ennek következtében forrásmészkő lépcsők képződnek, éppen olyanok, amilyenekről már beszéltünk a Melegmányi-völgy (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/01/17/melegmanyi-volgy/) vagy a Krka Nemzeti Park (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/07/12/krka-nemzeti-park/) kapcsán. A különbség csak annyi, hogy ez a víz annyira mentes a szennyeződésektől, hogy gyönyörű szép, fehér medencéket hoz létre, amikben az ember úgy érzi magát, mintha a felhők között fürdene. Innen kaphatta a nevét is, ugyanis a pamukkale kifejezés gyapotvárat jelent.

Hasonló jelenséggel találkozhattok Magyarországon is, mégpedig Egerszalókon, ahol szintén mésztufa lépcsőket hozott létre a felszín alól érkező 65-68°C-os termálvíz.

Szép hetet!

J.

A képek forrása: pixabay.com