Andaluzit

Sziasztok!

Következzék a kereszt kő, vagy másnéven az andalúz kő, ami valójában nem is andalúz. Ismerjük meg az andaluzitot!

Az andaluzit egy szilikát ásvány, azon belül is egy ún. szigetszilikát. A képlete Al2SiO5, vagyis kémiailag ugyanaz, mint a kianit és a szillimanit. Csupán a nyomás- és hőmérsékletviszonyok döntik el, melyik kristályosodik végül. Megjelenése elég változatos. Alakra általában négyzet keresztmetszetű oszlopos, tűs, míg színre lehet szürke, rózsaszín, lila, sárga, zöld és fehér is. Nevét onnan kapta, hogy a mineralógus, aki először leírta, azt hitte, Andalúziából érkezett hozzá a példány, pedig valójában északabbról, de valóban Spanyolországból származott. 

Egy metamorf ásványról beszélünk, ami agyagos-homokos üledékek/kőzetek metamorfózisa során jelenik meg. Igen gyakori kontakt (magma által megsütött) törmelékes üledékes kőzetekben és csillámpalákban. Itthon, Magyarországon is ilyen környezetben jelenik meg: a Velencei-hegységben a Velencei Gránit és a Lovasi Aleurolit kontakt zónájában, valamint a Csódi-hegyen (Visegrádi-hegység) a Holdvilágárki Dácittufa Csódihegyi Dácit Tagozatának és a Kiscelli Agyagnak az érintkezési zónájában.

Na de miről híres igazán? Hát a kiasztolit nevű változatáról! Kiasztolitnak azt az andaluzitot nevezzük, amelynek a keresztmetszetén egy fekete ˝célkereszt˝ látható. Ez a zárvány grafitból van, létrejötte pedig az andaluzit kristályok fura növekedésével magyarázható (egyes helyeken gyorsabb a növekedés, mint máshol).  Ahhoz, hogy kiasztolitunk legyen, az kell, hogy az eredeti agyagos, homokos kőzet szervesanyagban is gazdag legyen, így létrejöhessen grafit is.

A kiasztolit természetesen már a középkorban is neves és értékes volt. El is nevezték lapis crucifer-nek (latinul ˝kereszt kő˝) és a híres zarándokhelyre, Santiago de Compostela-ba zarándoklók számára szuvenírként osztogatták. Értitek… Mert kereszt… Mert meg Spanyolországban sok van.

BÓNUSZ: Az andaluzit a geológusok számára is igen értékes, hiszen az, hogy egy kőzetben andaluzit, kianit, vagy szillimanit jelenik-e meg, sokat elárul nekünk a metamorfózis P/T (nyomás/hőmérséklet) viszonyairól, ami számunkra a metamorf köveknél igen nem mindegy!

R.

˝Célkereszt˝ kiasztolit
A kép forrása: http://www.brastones.com/other34.htm

Foyait

Sziasztok!

Ma egy olyan mélységi magmás kőzetről lesz szó, aminek már tárgyaltunk a kiömlési párjáról, a fonolitról (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/13/fonolit/) és az egyik változatáról, a ditróitról is (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/23/szodalitditroit/).

A foyait egy ún. telítetlen alkáli magmás kőzet. A telítetlen szó azt jelenti, hogy a magmájában nincs elég SiO2 ahhoz, hogy telített ásványok (olyan ásvány, ami további SiO2 felvételével már nem tud más ásvánnyá alakulni) képződjenek, vagy csak igen kevés telített ásvány tud képződni. Az ilyen kőzetek tipikus ásványai az ún. földpátpótlók (nefelin, leucit, szodalit, analcim), amelyek általában a földpátok helyett jönnek létre és nagyon leegyszerűsítve az a trükkjük, hogy képesek kevesebb SiO2-vel operálni. Az alkáli szó pedig azt jelenti, hogy a kőzetben a Na- és K-tartalmú aluminoszilikátok mennyisége meghaladja a Ca-tartalmú aluminoszilikátok mennyiségét. Nektek ebből talán annyi elég, hogy a gyakori amfibol és piroxén típusok helyett a jóval ritkább alkáli típusok jelennek itt meg.

Na, ezek után nézzük meg, miből áll a foyait: ortoklász/mikroklin (káliföldpátok)>plagioklász, nefelin (földpátpótló), alkáli amfibol és piroxén, valamint biotit csillám. Ha a foyait tartalmaz szodalitot is, akkor már ditróitnak nevezzük.

És hogy miért szenvedtük végig magunkat ezen az egészen? Hát azért, mert szerintem elég szép kőzetről van szó. Vessetek rá ti is egy pillantást!

R.

Danakil-mélyföld

Sziasztok!!

Ma a Föld legkegyetlenebb helyére látogatunk el! Mondjuk jogosan kérdeznétek, hogy miért teszünk ilyet, de ha nem tennénk, rengeteg érdekességről maradnánk le. Szóval irány Afrika keleti része!

Úticélunk a Danakil-mélyföld, amely Etiópia északkeleti és Eritrea déli részén helyezkedik el. Mint a nevében is benne van, ez egy medence, amely kb. 100 méterrel a tengerszint alatt (!) van. Mi ennek az oka? Már többször is beszéltünk róla, hogy itt található a Kelet-afrikai-árokrendszer, ami egy riftesedés hatására jött létre. Erről bővebben itt olvashattok: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/12/30/a-kontinensek-szetszakadasa/

A lényeg röviden az, hogy a kontinensek távolodása miatti húzóerő következtében elvékonyodik a litoszféra, így a terület süllyed. Nehéz lenne leírni, hogyan is néz ki ez a hely. A riftesedés miatt megjelent bazaltos vulkanizmus szinte folyamatosan zajlik a területen. Itt található az Erta Ale vulkán is, amelyről a Rezső híradókban sokszor olvashattok, a helyiek pedig csak úgy hívják, „a hegy, ami mindig dohányzik”.

A mélyföld bizonyos részeit megszilárdult láva alkotja, máshol pedig sivatag, vagy sós tavak vannak. Ezekben a tavakban vagy a közvetlen közelükben a helyeik sót bányásznak, tevékre pakolva elszállítják és sokszor fizetőeszközként használják. A mélyből feláramló kénes oldatok a felszínen kénes-sós formákat hoznak létre, amelyek mindenféle színben pompáznak. A Danakil-mélyföldön a szél okozta erózió nyomai is fellelhetőek, ugyanis rengeteg só- és gipszoszlop áll ki a sivatagból, amelyek az egykori felszín magasságáról tanúskodnak. Szóval tényleg olyan az egész mélyföld hangulata, mintha egy másik bolygón lenne az ember, ráadásul ezekhez még iszonyatos forróság is társul, hiszen nem ritkán az 50-60 C°-ot is elérheti a hőmérő higanyszála.

Mesélhetnék még sokat erről a különleges helyről, de inkább mutatok képeket.

J.

A képek forrása: Google Earth

Dolores Boroni
Enrique Pidal
Enrique Pidal
Dolores Boroni

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

Vulkán fronton mindössze annyi új van, hogy a Bezymianny nevű orosz vulkán egy hét után le is iratkozott a listáról.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Márc. 22. – Tajvan – 6.7
Az Eurázsiai-lemez alábukása a Fülöp-lemez alá.

Márc. 22. – a Közép-Atlanti-hátság északi része – 6.2 és 6.7
Egy hátság menti transzform vető okozta.

Márc. 23. – Vanuatu – 6.0
Az Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

A tajvani rengéssel talán találkozhattatok a médiában, bár az elmúlt napokban nem érkezett nagyon hír. Mivel cunami szerencsére nem volt és a rengés egy eléggé lakatlan hegyvidéket érintett, úgy tudom, nincs áldozat. Ha pedig valaki nem emlékezne, mi az a transzform vető, annak alacsonyan repül egy link: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/18/szent-andras-toresvonal/

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Legendás állatok 2.

Sziasztok!

Folytassuk, ahol a múlt héten abbahagytuk!

Kivel is kezdjem? Talán a sárkány, nem? Az eléggé megmozgatja mindenki fantáziáját! Nos, sárkány gyakorlatilag bárkiből lehetett, aki ragadozó volt. Meg abból is, aki nem… 😀 Tulajdonképpen nincs olyan nagyobb testű jégkorszaki állat, vagy dinoszaurusz, akikből ne vált volna valaha sárkány, de még ott vannak az egykori repülő őshüllők, a pteroszauruszok is. Van kínálat bőven… Hogy egy kicsit specifikusabb legyek és hazai vizekre is evezzünk, vegyük mondjuk a híres kárpáti sárkányt! Nos, ez a bizonyos magyar mennydörgő (vettétek a Harry Potter áthallást? 😀 ) a jégkori barlangi medvétől eredeztethető.

Ha már Harry Potter, baziliszkusz. Bár a baziliszkusznak is több ˝őse˝ van, ezek közül a legerősebb trónigénnyel a Basilosaurus bír, aki az eocén kor ragadozó cetféléje volt.

Na de honnan jönnek az óriások? Hát… Őket is összekapcsolhatjuk a dinokkal, valamint szinte bármelyik jégkori állattal, de általában a mamutok és néhány az emberéhez hasonlító csontjuk volt a felelős az óriások mítoszáért.

Végül pedig a kraken. Na, gondolom róla ti is sejtitek, hogy valami nagy lábasfejűhöz, nevezetesen az óriás tintahalhoz lehet köze. Hát, nem tévedtetek… 😀

Ennyi lett volna, de tudjátok, mit? Használjuk a fantáziánkat és vitassuk meg, milyen olyan mitikus lény van még, amit nem érintettünk és ők honnan származhatnak! Kezdem én. Tündér. Ha tippelnem kéne, tuti valami rovarhoz van közük, mondjuk a szentjánosbogárhoz.

R.

A Trónok harca Drogonja és a barlangi medve
A Harry Potter baziliszkusza és a Basilosaurus
Egy óriás és a gyapjas mamut egy végtagcsontja
A kraken! 😀

A képek forrásai:

https://www.origo.hu/tudomany/20190308-tudjae-hol-lakik-magyarorszag-egyetlen-sarkanya.html

https://bakonymuzeum.nhmus.hu/hu/kiallitasok/jegkorszaki_oriasok_bovebben

https://aminoapps.com/c/harry-potter/page/blog/evil-basilisk/q2TR_uwzGpV1BG6Pk21JYW8MxrKbQW

https://www.origo.hu/tudomany/20160910-eocen-idoszak-fogascetek-oscetek-basiolsaurus-tethys-ocean-foldtortenet-tengerei-taplaleklanc.html

https://cryptidz.fandom.com/wiki/Ecuadorean_Giant

https://www.bonhams.com/auctions/16422/lot/9144/

http://www.cinegore.net/hu/2017/09/01/kriptozoologia-21-resz-kraken/

Mazuri-tóvidék

Sziasztok!!

Lehet, hogy nem sokan tudjátok, de ma van a lengyel-magyar barátság napja. Ebből az alkalomból ma egy lengyelországi geológiai érdekességet fogunk nektek bemutatni. Kicsit északabbra vesszük az irányt, a Kelet-európai-síkság felé.

Itt található ugyanis a Mazuri-tóhátság, amely Lengyelország legnagyobb tórendszere. Kialakulását az utolsó pleisztocén korú eljegesedésnek köszönheti, ekkor ugyanis egészen Lengyelország északi részéig elért a sarki jégsapka. A kemény jégtakaró a mozgása során lepusztította a krétánál fiatalabb kőzeteket, a puhább részeken mélyedéseket hozott létre. Ezek a kivájt mélyedések a jégtakaró olvadása után tó formájában maradtak vissza.

Több így létrejött tóvidék is található Európa északi részén pl. Németországban, a Mecklenburgi-tóvidék és Észak-Amerikában, a Nagy-tavak környékén.

Remélem, ma is tudtam mutatni nektek valami újat! Szép hetet!

J.

A kép forrása: reddit.com

Nina Black/India Black – M4 metró

Sziasztok!

Már megfigyeltem, hogy kissé meguntátok ezt a sorozatot, úgyhogy ígérem, ezzel együtt már csak két érdekességet mutatok nektek. Na de miért is érdekes a Nina Black? Hát azért, mert Indiából és a kréta végéről származik. Volt híres vulkanizmus Indiában ekkor? Még szép! Ekkor működött ugyanis az ún. Dekkán trapp, aminek köze lehetett a kréta végi kihaláshoz, ami a dinoszauruszok pályafutásának is véget vetett.

Erről bővebben itt olvashattok:
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/01/09/katasztrofa-szombat-kreta-vegi-kihalas/
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/01/16/a-kainozoikum-elso-napja/

Szóval igen, a Nina Black egy diorit, ami a Dekkán LIP-hez kapcsolódik. Ez azért elég menő, nem? Szerencsére az egész M4 metró vonalán megtalálható, így elég sokan találkozhatnak vele. Ajánlom, ti is tegyétek meg!

R.

Richat Structure

Sziasztok!!

Jeles nap a mai, amit biztos vagyok benne, hogy már sokan vártatok! Ma van ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség, azaz kezdetét veszi a csillagászati tavasz!

Na, de igazából nem erről akartam mesélni nektek ma, hanem a következő utazásunk helyszínéről. Irány Afrika, azon belül is a Szahara nyugati részére megyünk, Mauritániába! Hozzatok sok vizet!

Az Ouadane nevű város közelében található egy különleges képződmény, amit az űrből is láthatunk. Ez egy kb. 40 km átmérőjű, koncentrikus körökből álló kör alakú képződmény, amit gyakran a Szahara szemének is neveznek. Nem, nem az UFO-k építették, hanem mint mindig, megint a természet élte ki kreativitását és alkotott valami utánozhatatlant.  De akkor hogyan jött létre? Egészen egyszerűen annyi történt, hogy a paleozoikum során szépen egymásra települt kőzeteket egy, a krétában bekövetkezett magmabenyomulás alulról megemelte, létrehozva ezzel egy kupolát. Majd – ahogy már megszokhattátok -, a jó öreg erózió elkezdte a munkáját és leerodálta a kupola nagy részét. A magmabenyomulás következtében bizonyos rétegeket átjárta egy kovás oldat, így azok ellenállóbbak lettek, mint más rétegek. Az erózió hatására az ellenállóbb kőzetek, mint például a kvarcit és a kovásodott breccsa kiálló koncentrikus köröket alkotnak, míg a puhább kőzetek a körök közötti mélyebb térszínt jelentik.

Egyébként sokan gondolták róla azt, hogy egy meteorit becsapódás hozta létre, de a vizsgálatok eredményei egyértelműen elvetették ezt a lehetőséget.

Remélem, tetszett a Szahara szeme és készüljetek a tavaszra!

J.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

Végre újra üdvözölhetünk egy teljesen új tűzhányót a Rezső híradók keretein belül! Mármint… Nyilván a tűzhányó megvolt már rég, csak mióta van Rezső híradó, nem produkált még komoly működést. És hogy kiről van szó? Bezymianny (Kamcsatka, Oroszország). Mint a többi kamcsatkai vulkán létrejöttéért, az ő működéséért is a Csendes-óceáni-lemez Eurázsiai-lemez alá történő alábukása felelős.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Na, itt is van miről beszélnünk bőven!
Márc. 13. – Indonézia – 6.7
Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Márc. 13. – Fülöp-szigetek – 6.4
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Márc. 13. – Románia (Vráncsa-zóna) – 4.2
lásd alább

Márc. 14. – Románia (Vráncsa-zóna) – 4.3
a mára már teljesen szubdukálódott egykori Magura-óceán lemeze még mindig “lóg” itt a köpenyben

Márc. 16. – Japán – 7.3 és 6.5
Fülöp-/Csendes-óceáni-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá
(nehéz megállapítani, hogy itt még pont jelen van, vagy már pont nincs jelen a Fülöp-lemez)

Sajnos van miről beszélnünk ezeken kívül is. Először is Japán. Szerencsére nagy cunami nem lett, de mivel a rengés a 2011-es világhírű rengés helyszínén következett be, elég nagy médiafigyelem övezte a történéseket. Négy halálos áldozatról és sajnos több sérültről tudunk, valamint egy komoly nagyságú terület maradt hosszabb időre áram nélkül. Fontos megjegyeznünk, hogy a hírhedt 2011-es rengés ereje meghaladta a 9-es magnitúdót, vagyis jóval erősebb volt a mostaninál. Egyébként a térségben a nagy rengés előtt és azóta is napi több 3-5-ös erősségű rengés jelentkezik, ami azt jelzi, hogy a kőzetlemezek még mindig nem nyugodtak meg, de talán a nehezén már túl vannak a japánok.

Kanyarodjunk kicsit vissza a Sajóhoz is. A hét közepén külön bejegyzésben beszéltünk róla, nem is akarok jobban belemenni, csak meg szeretném osztani veletek a legfrissebb híreket. A szlovák vizsgálatok megerősítették, hogy a szennyezésben a vas és arzén koncentráció magasabb, ugyanakkor itt történt egy komoly félreértés, félreértelmezés! Az arzén koncentráció közel sem volt annyival nagyobb a határértéknél, mint az napvilágot látott, csupán a vizsgálatok eredményei nem hivatalos úton láttak először napvilágot, hanem kiszivárogtak. Ebből fakad, hogy nem egy vízügyes értelmezte először nyilvánosan a táblázatot és így következett be a tévedés. Az EU-s szabályozás valóban igen szigorú az arzénra nézve, főleg azért, mert azt nyugat-európai államok határozzák meg, ahol magas a tengeri hal fogyasztás. Mivel a tengeri hal emelkedettebb koncentrációban tartalmaz arzént (bőven-bőven az egészségügyi határérték alatt vagyunk!), így a nyugat-európai államok ezt a halfogyasztást az éves ˝arzén-bevitelbe˝ belekalkulálva határozzák meg az ivóvízre a határétéket. Az ivóvízre! És nem a természetes vizekre, azaz folyókra! Valójában a Sajóban mért arzén koncentráció teljesen normális volt egy olyan folyóhoz képest, aminek a vízgyűjtője érint vulkanikus területeket, hisz a vulkáni kőzetek emelkedettebb mennyiségben tartalmaznak arzént. Egyébként kis hazánkban ez a mennyiség sem lenne veszélyes, hisz nem vagyunk egy nagy tengeri hal fogyasztó nemzet, bár erről és egyes artézi vizeinkről, ill. azok szintén veszélytelen, de a fent említett okok miatt szintén EUs határérték fölé eső arzén-tartalmáról ugyanúgy beszélgethetnénk. Na, lényeg a lényeg, a szennyezés azóta már átért hozzánk, de addig jó sokat hígult (ezért színe sem volt)! Mivel az arzén ugyebár eleve nem volt baj, csak a vas haladta meg épphogy a normál értéket és a vas nem toxikus, nincs semmi gond sem vele. Vagyis… Nyilván egy ilyen szennyezés megtörténése továbbra is komoly környezetvédelmi gond és elítélendő!

Végezetül pedig a szaharai por. Az utóbbi időkben sokszor írtak róla, meteorológiai oldalakon nálam kompetensebbeket is találtok a témában, így nem is akarok belemenni az okokba. Pár napja megtapasztalhattuk milyen az, mikor a szaharai por kiesik az esővel és bosszankodhattunk, hogy pont előtte pár nappal mostuk meg az ablakokat. Legalábbis mi… Nekem csak nemrég jutott a fülembe, hogy egyesek összeesküvéselméleteket gyártottak arról, hogy ez nem is szaharai por, hanem pusztító, ördögi, veszélyes stb.-stb. dolog. Le sem akarom írni, mert minél kevesebb helyen kap tintát, annál jobb. Mindenesetre komolyan elgondolkozhatnának azok, akik ilyennel viccelnek, vagy terjesztik ezt a hülyeséget, mert ha ne adj Isten, egyszer valóban bekövetkezne újra, valószínűleg nem poénkodnának rajta…
Egyébként a por még mindig itt kavarog felettünk, érdemes nézni az égitesteket akkor, mikor horizont-közelben vannak: napfelkelte, naplemente, mikor jön fel a Hold. Tegnap is írtátok többen, hogy nálatok nem volt vörös. Nos, igen, a fény szóródása miatt akkor lesz a legvörösebb a Hold és a Nap, mikor a horizont közelében vannak (ekkor teszi meg a legtöbb utat a fény a szemünkig és ekkor tud a leghosszabb ideig szóródni is emiatt), ahogy mennek fel egyre magasabbra az égen, a vörös is naranacsba, majd szokásos sárgába vált. Szerintem még 1-2 napig meg lehet majd nézni, ha résen lesztek!

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.