Ammolit

Sziasztok!

Ma megtudjuk, miért nem ásvány az ammolit, hiába ismerték el hivatalosan is drágakőnek. Nos, röviden azért, mert egy ősmaradványról van szó. Itt a sztori vége, további jó hétfőt! Na jó, menjünk bele jobban! 😀

Az ammolit, vagy más néven aapoak, kalcentin, esetleg Korite tényleg ősmaradvány, nevezetesen ammoniteszek irizáló vázáról van szó. Tudniillik, az ammoniteszek váza elsődlegesen aragonitból van, ami tudja azt a bizonyos gyöngyházfényű irizálást, amit pl. a kagylóhéjak belsejében is láthatunk. Bár az aragonit idővel szeret átkristályosodni a stabilabb kalcitba, vannak helyek a világon, ahol különleges körülményeknek köszönhetően még mindig eredeti házas ammoniteszekre lelhetünk. Mutattunk már nektek madagaszkári példányokat (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/29/madagaszkari-ammoniteszek/), de pl. a hazai Pénzeskúti Márga is híres az ilyen leleteiről (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/15/penzeskuti-marga/).

Az eredeti, drágakőminőségű ammolit azonban Észak-Amerikához, azon belül is a Sziklás-hegység keleti lábához kapcsolódik. Tudniillik, mikor egy új magashegység létrejön, a kontinentális litoszféra a hegyvonulat egyik vagy akár mindkét oldalán besüllyed az irdatlan kőzettömeg súlya alatt. Az ilyen süllyedékeket igen gyakran elönti a tenger, és így létrejönnek az ún. előtéri medencék. Nos, nem volt ez másképp a késő krétában sem, mikor az Észak-Amerikát nyugatról övező hegységvonulat keleti partja mentén egy az egész kontinenst átszelő tengerág, az ún. Nyugati Belső Tengerág (3. kép) megszületett.

A tengerágban lerakódott kőzetek igen gazdagok ammoniteszekben és gyakran találni sziderit gumókat, amelyek kivételes minőségben őrizték meg az egykori lábasfejűek vázait. No persze nehogy azt higgyük, hogy rögtön a kőből ilyen csodákat lehet kipattintani! Az ammolitok csiszolás és egyéb kezelések során nyerik el végleges, tényleg színpompás és csodálatos formájukat!

Na, most pedig hadd lássam a kezeket, ki ajándékoz nekünk egy ammolitot? 😀

R.

Gyereknap: a csokiciklus

Sziasztok!!

Biztosan tudjátok, hogy ma van gyereknap. Ennek alkalmából viccesebbre vesszük a témát és mutatok nektek egy kis ehető geológiát. A csokiciklust, ami a kőzetciklust hivatott bemutatni nektek édesebb formában. Boldog gyereknapot mindenkinek, azoknak is, akik csak belül gyerekek már! 😉

R. & J.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!
Persze a kérdéseiteket továbbra is várjuk, ha szeretnétek még Kérdezz&feleleket!

VULKÁNOK 🌋

A listán nincs változás, úgyhogy jobb is, ha azonnal átevezünk a rengésekhez, mert ott bizony volt történés. Ne feledjétek, terjedelmi okokból a földrengéseknél az ország közvetlen környezetében bekövetkező, Richter-skála szerinti 4-esnél nagyobbakkal, illetve a nagyvilágban bekövetkező 6-osnál nagyobbakkal foglalkozunk csak!

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Máj. 21. – Fülöp-szigetek – 6.1
Máj. 22. – Japán – 6.0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Máj. 22. – Fidzsi-szigetek – 6.3
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Indo-ausztráliai-lemez alá.

Máj. 26. – a Csendes-óceán délkeleti medencéjének óceánközépi hátsága – 6.2
Egy óceánközépi hátság mentén elhelyezkedő transzform vető okozta.

Máj. 26. – Új-Kaledónia (Loyalty-szigetek) – 6.4
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

Máj. 26. – Peru – 7.2
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Máj. 27. – Kelet-Timor – 6.2
Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Szent Hilda legendája

Sziasztok!

Azt hiszitek, hogy egy szentnek nem sok köze lehet a geológiához, igaz? Hadd bizonyítsam be az ellenkezőjét!

Szent Hilda a VII. századi Angliában, egy királyi családba született, de a korabeli angol királyok háborúiban csak ide-oda kallódott, míg végül apáca, majd apátnő nem lett. Ő alapította a whitby-i apátságot is (1. kép), ahol élete hátralévő részét töltötte. Na de hogy jön ide a geológia?

Hát Szent Hilda legendája szerint az apátság környékén nagyon sok kígyó élt a parton, ami miatt a lakosok az apátnő segítségét kérték. Szent Hilda pedig imádkozott, először, hogy a kígyók veszítsék el a fejüket, másodszor pedig, hogy váljanak kővé. És hát… A kígyók kővé is váltak. Vaaaagy…

Nos, az igazság az, hogy a helyiek csak ezzel a kis mondával tudták magyarázni a parton előforduló rengeteg ammonitesz fosszíliát, amelyek valóban fej nélküli, összetekeredett, kővé vált kígyóknak tűnhettek/tűnhetnek. És hogy miért volt ott rengeteg ammonitesz? Mert a helyi magasparton kibukkanó kora jura korú kőzetek (Blue Lias Formáció – sekélytengeri mészkő-márga rétegek váltakozása) telis-teli vannak ezeknek az állatoknak a fosszíliáival és az erős hullámzás miatt a part pusztulása folyamatosan új leleteket tár fel.

A legenda olyannyira beleitta magát a helyi folklórba, hogy sok lelkes művész kígyófejeket faragott az ammoniteszekre és vallási relikviaként árulta őket a közepesen nagy hírnévre szert tevő apátság környékén (2. kép). A kővé vált kígyók nem csak az apátság és Szent Hilda (3. kép), hanem maga Whitby jelképévé is váltak. Sőt, több, Angliából, a környékről később leírt ammonitesz faj neve is utal a legendára: pl. Hildoceras, Hildaites.

R.

A kép forrása: 3. kép: https://iewomen.blogs.ie.edu/st-hilda/

Lumachella

Lumaschella, vagy kokvína. Sziasztok!

Ma egy különleges üledékkel ismerkedünk meg, ami tulajdonképpen csak egyfajta ˝eseményrétegként˝ jelenik meg, általában partmenti rétegsorokban. A lumachella egy olasz kifejezés, ami gyakorlatilag kizárólag kagylóhéjakból álló rétegekre használatos. Bár néha-néha kiterjesztik más ősmaradványokra, pl. csigákra is, hagyományosan csak kagylóhéjak esetében nevezhetjük így az üledéket. És hogy mikor képződik ilyen? Nos, ehhez közelebbről is meg kell vizsgálnunk a kokvínát és észrevennünk azt, hogy ezek a vázak bizony jórészt össze vannak törve, akár le is vannak darálva. Gondolom sejtitek, hogy ilyenre csak valami igen nagy energiájú esemény lehet képes, mondjuk egy tengeri vihar vagy egy cunami. Ezzel most már azt is megfejtettük, miért nevezzük ˝eseményrétegnek˝, hisz könnyen megérthető, hogy a lumachella egy jól körvonalazható, nagyon rövid idő alatt lerakódott és valamilyen különleges, ritkább eseményhez kapcsolható réteg.

Hogy hol találkozhatunk vele? Szinte bárhol. De tényleg! Én az elmúlt két hétben pl. belefutottam a késő triász-kora jura (~200 millió éves) Mecseki Kőszénben és az egykori Pannon-tó üledékében (~8 millió éves) is. Mondjuk voltam olyan hülye, hogy nem fotóztam le egyiket sem, úgyhogy kénytelen vagyok nektek két régebbi képet mutatni: egy jura korú mészkőpad Marokkóból (1. kép) és egy középső triász korú Zuhányai Mészkő darab a pécsi alsó szamárkúti kőfejtőből (2. kép).

R.

Epidózit

Sziasztok!

Vissza a kövekhez! Ma egy igen különleges környezetre utaló kőzetet mutatok be nektek, amivel eléggé át lettem ejtve egyszer a palánkon.

Az epidózit egy metamorf kőzet, ami túlnyomórészt epidotot és kvarcot tartalmaz, némi klorit és amfibol mellett. Az óceáni kéreg bazaltos, ún. sheeted dike (magyarul talán haránttelér, vagy bazaltos telér komplexum, de inkább az angol terminust használjuk) zónájában keletkezik. Ez az óceáni kéreg legfelső ˝rétege˝, a párnaláva ˝réteg˝ alatt található (a párnaláváról itt olvashattok: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/09/25/parnalavak-a-mecsekben/). A létrejöttéhez az kell, hogy a zónát eredetileg alkotó bazalt igen erősen elváltozzon hidrotermás forró oldatok közreműködésével.

Találós kérdés: Hol találunk komoly hidrotermás rendszereket az óceáni kéregben? Vagy máshogy, hol van az óceáni kéregben olyan terület, ahol a kőzet eléggé szét van repedezve, fel van fűtve és a környezetében sok a magma? Hát persze! Az óceánközépi hátságokról beszélek! Igen, az epidózit főképp az óceánközépi hátságok közvetlen környezetében, az ún. black smokerek gyökérzónáiban keletkezik.

Hogy mik azok a black smokerek, vagy magyarul fekete füstölgők? Nos, ha még nem hallottatok róluk, akkor kis kéménykék a tengerfenéken, amelyből időközönként fekete ˝füst˝ pöfög fel. Kialakulásuk oka az, hogy itt a mélyből feltörő forró, oldott anyagokban gazdag víz találkozik a tengerfenék hűvös vizével, minek következtében a rengeteg oldott anyag kicsapódik apró szemcsék képében. Ez utóbbi képzi a ˝füstöt˝. A black smokerek egyébként igen fontosak nyersanyag szempontból, hiszen komoly ércesedések kapcsolódnak hozzájuk, illetve a környezetükben kialakuló különleges körülmények mindig érdekes és különleges ökoszisztémákat hoznak létre.

Ó, és hogy miért vágtak át az epidózittal? Nos, én találtam két epidózit kavicsot is Dunavarsányon hallgató koromban, amelyeket elcsakliztak tőlem két pluszpontért a kőzettan vizsgán. Ha akkor tudom, hogy mit tartok a kezemben, tuti nem megyek bele! 😀

R.

A kép forrása: https://www.facebook.com/drrhcmadden/photos/a.2147007935565093/2590012244597991/
(Egyébként ajánlom a linkelt facebook oldalt!)

King of wings

Sziasztok!!

 Ma Észak-Amerikába vesszük az irányt, Új-Mexikóba megyünk! Hozzatok kalapot és naptejet!

Mielőtt elmesélném, hova is megyünk pontosan, meg kell ismerkednetek egy ott használt kifejezéssel. Ez nem más, mint a hoodoo (magyarul tündérszikla). A hoodoo egy felszínforma, amelyet az erózió hoz létre. A lényeg igazából az, hogy van egy laza üledék (pl. agyag, tufa, homokkő), amelyet befed egy keményebb kőzet, mondjuk bazalt vagy mészkő. Ekkor lép színre a már jól ismert erózió, amely a keményebb kőzetet kevésbé, a lazábbat pedig jobban érinti. Általában az eső erodáló hatása alakítja ki ezeket a formákat, mégpedig úgy, hogy a keményebb kőzet repedésein keresztül az esővíz a lazább üledékbe jut és erodálja azt. Ez addig tart, míg végül az egységes térszín egy oszlopokból álló mezővé nem változik, amiknek a tetején sapkák ülnek. A kemény sapkák egy darabig védik az alatta lévő oszlopokat, majd mikor már azok teljesen elerodálódnak, összeomlanak ezek a különleges formák.

Na, egy ilyen mezőt megyünk megnézni Új-Mexikó északnyugati részére, a Bisti Wilderness Area-ba. Itt rengeteg hoodoo található, de a legkülönlegesebb közülük talán az, amit King of wings néven ismerünk. Ez a képződmény azért érdekes, mert bár az erózió elpusztította a laza üledéket, a kemény sapkát a szomszédos oszlop megtartotta. Így úgy néz ki, mint egy hatalmas szárny. Itt a sivatagi klímán azért is tudnak nagyon könnyen kialakulni a hoodoo-k, mert a kőzetekbe szivárgott víz éjszakánként megfagy, így szétfeszíti a kőzetet, amely széttöredezik, felaprózódik.

Egyébként nem kell ilyen messzire utazni, hogy lássuk ezeket a formákat, elég, ha csak Szerbia déli részére megyünk. Itt található egy Đavolja Varoš (Az ördög városa) nevű hely, ahol ugyanilyen kősapkás oszlopokat láthattok, csak kisebb a sapkájuk, mint az új-mexikói társaiknak.

Igazából kicsit olyanok, mint a gombák.

J.

A kép forrása: Google Earth, Aimee Scott képe
A kép forrása: Google Earth, Alexandr Mironyuk

Rezső híradó + Kérdezz&felelek 2.

Sziasztok!

Haladjunk visszafelé, először is az egyetlen kérdés, ami a múlt héten érkezett:
Zámbó Nikolett kérdése: „Szia Rezső! Milyen könyvet ajánlanál a témában laikus, de lelkes érdeklődőknek?”

Nos, ez nehéz kérdés, hisz a tudomány fejlődése miatt ma már nem igen van olyan naprakész geológiai könyv, ami minden témát felölel egyben, így kérdezhetném, melyik szűkebb témakörben. Mindenesetre, mivel korábban kértétek, júliustól már jönnek majd könyvajánló bejegyzések, így nem akarok sok poént lelőni előre, de hogy a kérdésre is válaszoljak: a legutolsó, úgy nagyjából napjainkig helytálló és a legtöbb témát átfogó, nem mellesleg szakmai, de nem túl bonyolult nyelvezetű mű Báldi Tamás A történeti földtan alapjai c. könyve 1979-ből. Mint a legtöbb jó szakmai könyv, ez is már csak antikváriusoknál elérhető, ott viszont szerencsére nem annyira drága, kétezer forint körüli összegekért kapható.

Ha van bármilyen kérdésetek, ne habozzatok, tegyétek fel! Amennyiben továbbra is érkeznek kérdések, beépítjük ezt a kérdezz&felelek dolgot a híradóba! 😀

Na de most, ahogy már megszokhattátok, dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A listán nincs változás, azonban fontos szót ejtenünk valamiről. A télen elég nagy hírértéke volt a vulkáni működésnek az izlandi Reykjanes-félszigeten. A működés mértéke azóta alábbhagyott, most viszont az elmúlt héten sok rengés pattant ki a félsziget felszíne alatt (köztük erősebbek is!), amelyek a felszíndeformációval (felboltozódás) együtt magmafeláramlást jeleznek. Hogy a magma eléri-e majd a felszínt, vagy megszilárdul a mélyben, az egyelőre kérdés, de mindenesetre ne lepődjetek meg, ha hamarosan újabb izlandi kitörésekről olvashattok a hírekben.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Itt is csak egy fontos esemény történt:

Máj. 19. – Ausztrália (Macquarie-sziget) – 6.9
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Pull-apart vagy széthúzásos medencék

Sziasztok!

Ma egy különleges medencetípussal ismerkedünk meg, ami, mint meglátjátok majd, nem is olyan ritka. Először is egy kis szerkezetföldtani áttekintő. (Aki esetleg teljesen új, az lehet, hogy jobb, ha itt kezdi, talán könnyebb így megérteni a témát: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/18/szent-andras-toresvonal/ )

Hogy tudunk létrehozni egy süllyedéket? Hát mondjuk, ha széthúzzuk a litoszférát, az megnyúlik és ennek következtében süllyedésbe kezd. Tudunk összenyomással is medencét csinálni? Igen, hisz ha meggyűrünk egy lapot, akkor is lesz kidudorodó és besüllyedő része is. Milyen mozgás maradt még ki? Hát az oldaleltolódásos elmozdulás, amely során az egységek egymás mellett elcsúsznak, gyakorlatilag nulla függőleges irányú mozgás mellett. Nulla függőleges irányú mozgás… Akkor így nem tudunk medencét csinálni, igaz? Ne… De! De, így is tudunk!

Bár igaz, hogy kell egy különleges adalék is hozzá. A legtöbb törésvonal nem késéles, általában inkább hol keskenyebb, hol szélesebb, hol egyenes, hol kanyarodó zónákról beszélhetünk. Ez utóbbira van szükségünk itt is, vagyis a pull-apart medencék létrejöttéhez fontos, hogy legyen egy kanyar, egy egyenetlenség a vonatkozó oldaleltolódási zóna lefutásában. A második ábra segítségével egyébként könnyen kipróbálhatjátok ti is otthon. A bal oldali fekete vonalhoz hasonló vonal mentén vágjatok szét egy lapot és a két felet húzzátok/toljátok a nyilak által mutatott irányba. Elég egyszerű! Ha ezt megtettétek, valami hasonlót kell kapnotok, mint a második ábra jobb oldalán. A mozgás következtében egy űr nyílik a két lapfél között (az ábrán narancs színű), amit immár pull-apart, vagy széthúzásos medencének nevezhetünk! Az első ábrán egy ehhez hasonlóan létrejött medence 3D-s modelljét láthatjátok.

Az ilyen medencéket egyébként transztenziós medencéknek is nevezzük, hiszen a kanyar pontjában egyszerre van jelen oldaleltolódás (˝transz˝) és széthúzás (˝tenzió˝). Igazából ugyanaz történik, mint riftesedéskor (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/12/30/a-kontinensek-szetszakadasa/), csak itt ferde az egész folyamat. Érdekesség egyébként, ha megfordítjátok az első ábra nyilainak az irányát, akkor a két ˝kiöblösödő˝ rész nem távolodni, hanem ütközni fog, ún. transzpresszió, tehát oldaleltolódásos mozgás + összenyomás lép fel és ez a medencével ellentétben egy kiemeltebb rész létrejöttéhez fog vezetni. Ezt nevezzük külföldiül push-up ridge-nek, magyarul talán feltolódásos vonulatnak, bár ez a név a létrehozó folyamatra nézve még félrevezetőbb, mint a széthúzásos medence.

Na és végül beszéljünk kicsit ezekről a medencékről. A jellemzőjük, hogy mindig közelítik a rombusz alakot. Na, hány közel rombusz alakú medencét találtok az atlaszban, ha szabadjára engedlek titeket? Azonnal feltűnhet pl. a Márvány-tenger, mely mind a két oldalról egy szorosban, valójában az újra beszűkülő oldaleltolódási zónában folytatódik. De ilyen a Holt-tenger, vagy a Bécsi-medence is! Mondjuk előbbi kicsit megnyúltabb, utóbbi pedig olyannyira be van temetve fiatal üledékekkel, hogy nem igazán látni már a valós alakját. Sőt, természetesen a Szent András-törésvonal mentén is találunk ilyeneket, hisz az is egy oldaleltolódásos zóna. Na, hagyjalak titeket keresgetni? 😀

R.

Az első ábra forrása: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0264817208001177
Wu et al. (2009): 4D analogue modelling of transtensional pull-apart basins

Vanadinit

Sziasztok!

Ismerjük meg a vanádium egyik legfontosabb ércét, a vanadinitet! Képlete szerint egy ólom- és vanádium-tartalmú kloridról van szó: Pb5(VO4)3Cl. Leggyakoribb formája a vörös, vöröses barna, sárga vagy sárgás barna színű hatszöges táblák, prizmák halmaza.

Érdekesség, hogy mikor felfedezték, még nem ismerték a vanádiumot, mint elemet, és ezért előbbit krómnak, az ásványt pedig króm ércnek hitték. Ha már egyébként tanultunk sokat az ércesedések oxidációs zónájában megjelenő indikátorokról, ez az ásvány is ilyen, általában galenites ólom ércesedések felszíni zónájában fordul elő, de csak akkor, ha ott száraz klíma uralkodik. Így jelenik meg pl. Arizónában is, ami talán a legismertebb lelőhelye.

Ha azon gondolkodnátok amúgy, hogy mire jó a vanádium, nos, talán az acélgyártásban a legfontosabb, hiszen szükség van rá az ún. szerszámacél előállításához. Kis mennyiségben is növeli az acél szívósságát és ütéssel szembeni ellenállását, így fontos olyan geológus kellékekben is, mint pl. a kalapács, a véső vagy a csákány. A saját érdekünkben is keresnünk kell, na! 😀

R.