Glacier Nemzeti Park

Sziasztok!

Rezsővel már annyira melegünk volt, hogy nem volt elég a múlt vasárnapi mauritiusi látogatás sem, hanem valami jeges tájra vágytunk. A Sziklás-hegység amúgy is az egyik szívem csücske, úgyhogy irány Montana és a Glacier (Gleccser) Nemzeti Park.

Aki szereti a sziklákat, az biztosan jól fogja ma érezni magát ezen a kiránduláson. A nemzeti park 4100 km2-es területén rengeteg tó és hegycsúcs található, amelyek együttes látványától tátva marad majd a szátok. A pleisztocén jégkorszak alatt gleccserek sokasága alakította itt a tájat, úgynevezett cirkuszvölgyeket hozva létre. A cirkuszvölgyek igazából félkör vagy amfiteátrum alakú völgyek, amelyeket a jég vájt ki. Ezekben napjainkban már nagyrészt csak tengerszemek találhatóak.

De a Glacier Nemzeti Parknak van egy másik különleges tulajdonsága is, ami miatt különösen szép az itteni táj, azok pedig a rendkívül meredek hegyvonulatok, amelyek a kis tavakat szegélyezik. Ennek a különleges vonásnak az okát pedig a terület kialakulásában kell keresnünk. A nemzeti park nagy részén prekambriumi kőzetek alkotják a hegycsúcsokat, amelyek rátolódtak a kréta kőzetekre. A kréta kőzeteket főleg agyag-és homokkő alkotja, amik puhának számítanak, így azon a területen, ahol ezek a felszínre bukkannak, csak lankás hegyoldalakat láthatunk. Azonban a prekambriumi kőzetek főleg mészkőből és dolomitból állnak, ezért sokkal ellenállóbbak, meredek sziklafalakat hozva létre.

Plusz érdekesség a végére, hogy a prekambriumi rétegsort akár Google Earth-ön keresztül is remekül követhetjük. Jól látszanak a műholdképeken a szürke mészkő rétegek, a vörös agyagkő és még egy sill (vízszintes vulkáni telér) is, amit gyönyörűen végig lehet követni bizonyos sziklafalak oldalán. Ajánlom, hogy nézzétek meg Google Earth-ön a Glacier Nemzeti Parkot és úgy általánosságban is nézelődjetek rajta, mert nagyon hasznos és érdekes program.

J.

A kép forrása: Google Earth, módosítva

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A komoly aktivitást mutató vulkánok listáján egyelőre nincs változás, de muszáj beszélnünk a Sakurajima vulkánról. Az elmúlt hét napban itthon nagyon nagy médiavisszhangot kapott, hogy te jó ég, kitört. Ja, csakhogy a Sakurajima folyamatosan komoly működést produkál pl. eddig 2022-ben végig… Ezek a történetek mind úgy születnek, hogy egy bizonyos hazai meteorológiai oldal gondol egyet, hogy miből lenne jó kattintásvadász cikk, aztán azt azonnal átveszi a bulvár is, pár ˝brutális˝, ˝ördögi˝, ˝borzaszasztó˝, ˝irdatlan˝ és stb. jelzőkkel megspékelve.

Bár egyelőre nincs vonatkozó hír, Izlandon is érdemes rajtatartani a szemünket, mert a kisebb rengések továbbra is folyamatosak.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Először vegyünk át két hazait, bár volt róluk szó külön is a Facebook-oldalon. Júl. 28-án a Bükkben volt egy 2,6-os rengés, amit a Bükk északkeleti peremvetője okozhatott, míg júl. 23-án a Kisalföldön, Répcelak közelében mozdult meg a föld, Richter-skála szerint 3,4-es magnitúdóval. Ezt nagy valószínűséggel a Rába-vonal nevű tektonikus törésrendszer okozta. A nagyobb rengést többen is észlelték az Észak-Dunántúlon, míg a kisebb esetében én nem igen tudok észlelésekről, de az epicentrum közelében ez sem kizárt.

Jöjjön a nagyvilág!

Júl. 24. – Horvátország (Petrinya) – 4,0
Ehhez inkább egy linket csatolok, 2021-ben nagyon sok szó volt róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/17/rendkivuli-rezso-hirado-2/

Júl. 27. – Fülöp-szgk. – 7,0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá. Sajnos itt legalább két halálos áldozat és sok sérült is van.

Júl. 27. – Chile – 6,2
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Júl. 28. – Chile – 6,1
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Sün stressz alatt

Sziasztok!

Ma megtudhatjátok, milyen, ha egy sün extrém stressz alá kerül. Jelen esetben egy ~35 millió éves tengerisün…

Nos, ez a kis tengerisün (fekete körvonallal) az eocén tengerben élt és pusztult el, a mai budapesti Mátyás-hegy délkeleti kőfejtőjének területén. Utána viszont a kőbezárva komoly stressz, pontosabban nyíróerő érte, ami hatására a piros vonal mentén, a nyilakkal jelölt irányokban elnyíródott. Mint mikor egy lapnak a bal felét lefelé húzzátok, a jobb felét pedig felfelé toljátok. A lap elszakad, a sün meg, nos… Eltörik. Kár. Pedig végre találtam egy teljes tengerisünt… Mit ne mondjak, nem halad jól ez a családfakutatás… 😀

R.

Bélkő-hegy

Sziasztok!

Ma a Bükk-fennsík nyugati szélére látogatunk el, ahol Magyarország egyik legszebb sziklás képződménye tárul a szemünk elé, a Bélkő-hegy.

A Bükk-fennsík és az azt határoló határkövek képződéséről már egy korábbi bejegyzésben beszámoltunk részletesen, itt tudjátok elolvasni: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/05/31/a-bukki-triasz/. Ismétlésként csak annyit, hogy a Bélkő-hegy is egy azon bércek közül, amelyek kiemelkednek a fennsík szélén. És vajon miért emelkedik így ki? A triászban képződött mészkő a kréta folyamán meggyűrődött, így bizonyos helyeken, mint a Bélkő-hegynél is, a réteglapok függőlegesen állnak. A kemény mészkő pedig csak nehezen erodálódik, így kiálló bércként őrzi a nyomát a kréta gyűrődésnek.

Azonban a Bélkő-hegy a bányászatnak is köszönheti mai formáját. A hegy oldalát 1963-ig fejtették kézzel, ekkor alakították ki a ma is látható „lépcsőket”. A hegy tetején lévő felső kőbánya 2000-ig működött. Az itt zajló fejtés során a hegy tetejét lebányászták, így alakult ki a ma is látható lapos tető. Innen azonban nagyon szép kilátás nyílik a környező tájra. Ha tehetitek, mindenképp látogassatok el ide valamikor, mivel mellette halad el az Országos Kéktúra, ezért abba is beiktathatjátok! 😉

J.

A kép forrása: Google Earth, nc evab fotója
A kép forrása: Google Earth, Tiberius Gallus képe

Congeria pad

Egy pofás ˝kis˝ Congeria pad a Balaton partjáról. Van még valakiben kérdés ezek után, hogy miért lett a Congeriából a balatoni kecskeköröm? Mondhatnám azt is erre a képre, hogy egy igazi patacsata! 😀

(Akinek esetleg tényleg kéne még plusz infó, egyszer régen írtunk róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/10/11/sundiszno-koromporkolt/)

Utólag is bocsi a képminőségért, futtában volt!

R.

Vízalatti vízesés

Sziasztok!

Annyira melegem van már, hogy most vasárnapra egy olyan úticélt néztem ki, ahol hűsölni is tudunk geologizálás közben. Főleg azért, mert ott most tél van. Na mindegy, irány Mauritius!

A szigetcsoport fő szigetének, Mauritiusnak a délnyugati csücskéhez látogatunk el, itt található ugyanis a világon egyedülálló vízalatti vízesés. Na jó, talán szerencsésebb volna úgy hívni, hogy vízalatti homokesés, de az kevésbé lenne figyelemfelkeltő. Lássuk, mi történik ezen az édenkertnek is nevezett szigeten.

Mauritiust egy köpenycsóva feláramlás hozta létre kb. 10 millió éve, az a feláramlás, amely a híres Dekkán Trapp létrejöttéért is felelős (a Dekkán Trappról itt olvashattok bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2022/03/21/nina-black-india-black-m4-metro/). A bazaltból álló szigeten különleges felszínformák találhatók, a partjai sekélyek, kivéve ezt a délnyugati csücsköt, ahol egy 1000 m mély hasadék található. A part felől érkező homokszemcsék a mély hasadék széléhez érve folyamatosan potyognak a mélybe, mintha egy vízesés zúdulna lefelé.

A különleges képződményt azonban inkább csak légifotókon vagy műholdképeken lehet látni. Mutatok is nektek pár képet.

J.

Rezső híradó

Sziasztok!

A híradó végre visszatért, dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

Vegyük át az épp aktuális listát.

Kilaueau (Hawaii, USA)
Erebus (Antarktisz)
hot spot vulkanizmus

Popocatépetl (Mexikó)
Santiaguito (Guatemala)
Fuego (Guatemala)
Masaya (Nicaragua)
Kókusz-lemez alábukása a Karib-lemez alá

Reventador (Ecuador)
Sangay (Ecuador)
Sabancaya (Peru)
Nevados de Chillan (Chile)
Nazca-lemez alábukása Dél-Amerika alá

Erta Ale (Etiópia)
Nyiragongo (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Kelet-afrikai árokrendszer – riftesedés, kontinens szétszakadás

Shiveluch (Kamcsatka, Oroszország)
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Sakurajima (Japán)
Suwanose-jima (Japán)
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Dukono (Indonézia)
Ibu (Indonézia)
bonyolult alábukási rendszer a Fülöp-lemez, az Eurázsiai-lemez és az Indo-ausztráliai-lemez közt, az ún. Molucca-tenger szubdukál a Maluku-szigetek alá

Lewotolo (Indonézia)
Semeru (Indonézia)
Merapi (Indonézia)
Krakatau (Indonézia)
Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Yasur (Vanuatu)
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá

A végére pedig két érdekesség: a Stromboli (Olaszország).

Az ő megértéséhez egyrészt tudni kell, hogy az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, a Tethys-óceán bezáródása máig nem teljes, a Tethys-óceán egy maradványa máig megvan a Földközi-tenger keleti medencéjében! Ez a lemezdarab, valamint az Európa és Afrika közé ékelődő Adria/Apulia mikrolemez roppant megbonyolítja a térség geológiáját. Van itt lemezalábukás, ami talán a magmás események fő oka, de erre rásegíthet egy megnyúlásos és egy oldaleltolódásos jelenség is.

Ha összeszámoljátok, a listán a szokásos ~30 helyett csak 23 vulkán szerepel, szóval most úgy látszik, épp náluk is masszívan ubiszezon van.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Két említendő rengésünk van, mindkettő Romániából:
Júl. 16. – 4.2
Júl. 17. – 4.0

A rengések természetesen a hírhedt Vráncsa-zónához kapcsolódnak, ahol a mára már teljesen szubdukálódott egykori Magura-óceán lemeze még mindig “lóg” a köpenyben. Bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/02/foldrengesek-a-magyar-kiralysagban/ és https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/11/magyarazo-a-tegnapi-hiradohoz/

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Keserűvizek a fővárosban

Sziasztok!

Beszéltünk már pár napja a forrásokról és a termálvizekről, jöjjön most egy kis gyógyvíz! A keserűvíz keserű ízét két sónak, a glaubersónak (Na2SO4) és a keserűsónak (MgSO4) köszönheti. Mindkettő hashajtó hatással bír, jótékonyan hatnak a belek perisztaltikájára, így megfelelő használat és hatóanyag-tartalom mellett a keserűvizek gyógyvíznek minősülnek. Ha a dél-budai előfordulásokat vesszük, palackozva gyakorlatilag ez a Hunyadi János és a Ferenc József gyógyvíz. Külsőleg használva, tehát pl. fürdőként jót tesznek a bőrnek és segítenek az izomzat regenerációjában.

Na de honnan jön a vízbe a glauber- és keserűsó? És miért van belőle sok Dél-Budán? Ennek járunk ma utána!

A válasz egyébként egyáltalán nem túl bonyolult. A kora oligocén (~30 millió éves), mélytengeri Kiscelli Agyag gyakran tartalmaz pirit ásványokat (FeS2), amelyek szulfidja a felszínre kerülve, vagy oxigéndús vízzel érintkezve szulfát ionná (SO4) oxidálódik. Ez a szulfát aztán reagál a nátrium és magnézium ionokkal és voilá, meg is vannak a sóink! Szóval a keserűvíz forrásokat elsősorban ott kell keresnünk, ahol a Kiscelli Agyag a felszínen van. És Dél-Budán a felszínen van? Mint azt sok, még nem beépített helyen a szikes puszták is jelzik, igen!

Keserűvíz van a Kosztolányi Dezső téri Feneketlen-tóban, de egykor a mai Szent Imre kórház területén is egy Európa szerte híres gyógyfürdő állott, ahol ilyen vizeket hasznosítottak. A XIX. századtól a szocializmus berobbanásáig ez utóbbinak köszönhetően igazi üdülőnegyed volt a mai Bikás park környéke, jómódú villákkal, nyaralókkal. Ugyanerre az időszakra tehető az Őrmező környéki előfordulások felismerése is, melyek helyén máig palackozzák a két említett gyógyvizet. A XIX. században, mikor az emberek még tényleg ismerték és használták a gyógyvizeket, igen nagy kereslet volt ezekre a dél-budai termékekre egész Európában, de még Amerikában is!

Sajnos a szocializmus, a főváros déli terjeszkedése, illetve a gyógyvizek marketingjének hanyatlása miatt ma már elég lepukkant a környék, de ha egyszer ellátogat az ember az őrmezői elkerített telepek környékére, a düledező, romos épületektől hamar beindul a fantáziája, micsoda iparnegyed lehetett itt. Tudjátok, nem azok a szoci kockatömbök, hanem azok a szép, díszes XIX. századi gyárépületek. Akkoriban még mindennek megadták a módját, minden épület önmagában egy műremek volt. Egy szép letűnt kor emlékei…

Hoztunk néhány képet a környéken tett kirándulásunkról, természetesen ezeket is megmutatjuk:

1. és 2. kép: Szikes puszta Őrmező környékén.
3. kép: Glaubersó kiválás egy betontömb alján.
4. kép: Mivel az agyag jó vízzáró, nem igen engedi beszivárogni az esővizet. Ennek köszönhetően gyakoriak a kis patakok és a mocsaras, cuppogós térszínek.
5. kép: Egykori épületek romjai.
6. kép: A ma már csaknem teljesen elhagyatott Olimpia-park egy mementója a 149 m magas Dobogó környékéről. Az olimpiák listáján az utolsó véset az 1992-es barcelonai olimpia.
7.  kép: Kilátás a Dobogóról, a kép jobb szélén a Budaörsi kopárok. A Dobogó egyébként némileg fiatalabb (~ 25 millió éves), sekélytengeri, partmenti Törökbálinti Homokkőből áll, mely ennek megfelelően ellenállóbb (ezért domb). Több kőfejtő is fejtette annakidején, de sajnos ezeknek ma már nyomai se nagyon láthatóak, a természet és az illegális szemétlerakás elrejtette őket.

R.

Hegyestű

Sziasztok!!

Mostantól csütörtökönként is utazhattok velem, csupán annyi lesz a különbség a vasárnapi és a csütörtöki bejegyzések között, hogy ezeken a napokon csak Magyarország területén belül fogunk utazgatni képzeletben. Ahogy már megszokhattátok, olyan különleges képződményeket nézünk meg, amik kapcsolódnak a geológiához.  Kezdjük a Balaton-felvidéken!

A Hegyestűt már több bejegyzésünkben is említettük, de konkrétan magáról a hegyről még nem írtunk, pedig elég közkedvelt kirándulóhely. A vulkáni működés a Hegyestűnél kb. 8 millió évvel ezelőtt, a késő miocénben kezdődött. Talán emlékeztek még, hogy a Balaton-felvidék tanúhegyeinél elmeséltem, hogyan jöttek létre a tájra jellemző hegyecskék. Ha nem, akkor itt elolvashatjátok: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/03/28/a-balaton-felvidek-vulkanjai/ . A Hegyestű esetében is bazaltvulkanizmusról beszélhetünk. Ahogy a Ság-hegynél részletesen leírtuk (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/03/21/sag-hegy/), itt is a robbanásos kitörés indította el a vulkanizmust. A heves működés következtében az égbe repülő törmelékek a vulkán körül lehullva tufagyűrűt alakítottak ki, majd, amikor a vulkáni működés csendesebbé vált, a tufagyűrűn belül lávató alakult ki. Ez a lávató a vulkáni működés leállta után, nyugodt körülmények között, szépen lassan lehűlt, létrehozva a már jól ismert bazaltoszlopokat. Ezután lépett színre a már jól ismert erózió, amely a laza tufát és a környező, szintén laza üledékeket „eltakarította” a bazalt körül, meghagyva ezzel egy kiemelkedő bazalthegyecskét, tanúhegyet.

A Hegyestű mostani alakját azonban nem az eróziónak köszönheti, hanem a kb. 40 éven keresztül zajló bányászatnak. Csaknem a hegy felét elhordták 1930 és 70 között. Emiatt alakult ki a felemás Hegyestű, ahol ma geológiai bemutatóhely működik, a tetejéről pedig páratlan kilátás tárul elénk.

J.

A földtörténet röviden – Kambrium

Sziasztok!

Ma egy új sorozatot indítunk, ami minden második hétfőn fog jelentkezni új részekkel. A lényege az lesz, hogy áttekintsük a fanerozoikum (az elmúlt ~540 millió év) egyes időszakait/korait nagyon zanzásítva, tételesen. Magyarán, hogy tudjátok, mikor mi fontos történt.

Kezdjük is a paleozoikum első időszakával, a kambriummal! A kambrium ~541-485 millió évvel ezelőtti időszakot jelent, nevének eredete Wales latinosított kelta nevéből (Cambria) származik.

– Az alsó határát a ˝kambriumi mezőgazdasági forradalom˝ (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/10/09/az-ediacara-fauna-vege-gyilkos-fergek/), azaz a gyilkos férgek és ásásnyomaik, valamint a szilárd váz általánosabb megjelenése jelöli ki. Legalábbis a kambriumból már nem csak nagyon elvétve vannak megőrződött szilárd vázaink.

– A szilárd váz efféle megjelenését mutatja az ún. small shelly fauna (kis héjas fauna) is, mely apró, mészvázú molluszkákból áll.

– Ekkor következik be a Kambriumi robbanás is, ami azt jelenti, hogy hirtelen megjelenik az összes ma is létező állat törzs, ezzel egyidőben pedig felfut a biodiverzitás, új életterek nyílnak, mint pl. a zátony vagy a ragadozó életmód. Könnyen lehet azonban, hogy mindez csak látszat és a szilárd váznak köszönhető jobb megőrződési potenciál miatt torzít az őslénytani rekord.

– A zátonyokat az Archaeocyathák uralják, amelyek valószínűleg szivacsok, de valami fura átmenetet mutatnak szivacs és korall között.

– Több, jó megőrződésű ősmaradványokban gazdag lelőhely (Lagerstätte) is kapcsolódik az időszakhoz, mint Chengjiang (Kína) és a Burgess pala (Kanada) (ezekről bővebben itt: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/19/lagerstatten-2/). Utóbbi helyről írták le pl. az időszak elhíresült csúcsragadozóját, az Anomalocarist (1. kép felül), az egyik ismert legidősebb gerinchúrost (Pikaia – 1. kép jobb alul, a két trilobitától balra)), vagy a Hallucigenia nevű elég fura élőlényt (1. kép középen alul).

– A biosztratigráfia, vagyis a kőbe zárt időben való tájékozódás legfontosabb eszközei ekkor a trilobiták.

– A kambrium végén kisebb rendű kihalási hullámok, az egyre erősödő evolúciós verseny erőviszonyainak folyamatos változásai figyelhetőek meg.

– A fanerozoikum előtt létezett utolsó szuperkontinens, Rodina szétesése után, már a kambrium előtt megindulunk a következő szuperkontinens, Pangea felé. Gondwana (Afrika+Dél-Amerika+India+Arábia+Madagaszkár+Ausztrália+Antarktisz) már a kambrium előtt elkezd összeállni (Pán-afrikai orogenezis) és ez a folyamat átnyúlik a kambrium elejére is.

– Gondwanán kívül még 3 fő kontinensünk van: Laurencia (Észak-Amerika+Grönland), Baltika (Balti-pajzs+Skandináv-fsz.) és Szibéria. Laurenciát Gondwanától és Baltikától is a Iapetus-óceán választja el, Gondwana és a másik két kontinens között a Tethys őse, a Prototethys húzódik, míg Baltika és Szibéria között az Aegir vagy más néven Urál-óceán terül el. A Pangeát majd körülvevő Panthalassza óceán már ekkor is létezik.

– Az időszak leggyakoribb üledékei a trilobitás agyagpalák és az Archaeocyathás zátonymészkövek. Mivel azóta több hegységképződési esemény is megzavarta az eredeti kambriumi rétegsorokat, gyakran csak erősen metamorfizálva találjuk meg az amúgy ilyen korú kőzeteket.

R.

Kambriumi élővilág
A kép forrása: https://earthlyuniverse.com/cambrian-earth-explosion-evolution/
Smithsonian Institution
Kambriumi világtérkép