Sziasztok!
Ma egy új sorozatot indítunk, ami minden második hétfőn fog jelentkezni új részekkel. A lényege az lesz, hogy áttekintsük a fanerozoikum (az elmúlt ~540 millió év) egyes időszakait/korait nagyon zanzásítva, tételesen. Magyarán, hogy tudjátok, mikor mi fontos történt.
Kezdjük is a paleozoikum első időszakával, a kambriummal! A kambrium ~541-485 millió évvel ezelőtti időszakot jelent, nevének eredete Wales latinosított kelta nevéből (Cambria) származik.
– Az alsó határát a ˝kambriumi mezőgazdasági forradalom˝ (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/10/09/az-ediacara-fauna-vege-gyilkos-fergek/), azaz a gyilkos férgek és ásásnyomaik, valamint a szilárd váz általánosabb megjelenése jelöli ki. Legalábbis a kambriumból már nem csak nagyon elvétve vannak megőrződött szilárd vázaink.
– A szilárd váz efféle megjelenését mutatja az ún. small shelly fauna (kis héjas fauna) is, mely apró, mészvázú molluszkákból áll.
– Ekkor következik be a Kambriumi robbanás is, ami azt jelenti, hogy hirtelen megjelenik az összes ma is létező állat törzs, ezzel egyidőben pedig felfut a biodiverzitás, új életterek nyílnak, mint pl. a zátony vagy a ragadozó életmód. Könnyen lehet azonban, hogy mindez csak látszat és a szilárd váznak köszönhető jobb megőrződési potenciál miatt torzít az őslénytani rekord.
– A zátonyokat az Archaeocyathák uralják, amelyek valószínűleg szivacsok, de valami fura átmenetet mutatnak szivacs és korall között.
– Több, jó megőrződésű ősmaradványokban gazdag lelőhely (Lagerstätte) is kapcsolódik az időszakhoz, mint Chengjiang (Kína) és a Burgess pala (Kanada) (ezekről bővebben itt: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/19/lagerstatten-2/). Utóbbi helyről írták le pl. az időszak elhíresült csúcsragadozóját, az Anomalocarist (1. kép felül), az egyik ismert legidősebb gerinchúrost (Pikaia – 1. kép jobb alul, a két trilobitától balra)), vagy a Hallucigenia nevű elég fura élőlényt (1. kép középen alul).
– A biosztratigráfia, vagyis a kőbe zárt időben való tájékozódás legfontosabb eszközei ekkor a trilobiták.
– A kambrium végén kisebb rendű kihalási hullámok, az egyre erősödő evolúciós verseny erőviszonyainak folyamatos változásai figyelhetőek meg.
– A fanerozoikum előtt létezett utolsó szuperkontinens, Rodina szétesése után, már a kambrium előtt megindulunk a következő szuperkontinens, Pangea felé. Gondwana (Afrika+Dél-Amerika+India+Arábia+Madagaszkár+Ausztrália+Antarktisz) már a kambrium előtt elkezd összeállni (Pán-afrikai orogenezis) és ez a folyamat átnyúlik a kambrium elejére is.
– Gondwanán kívül még 3 fő kontinensünk van: Laurencia (Észak-Amerika+Grönland), Baltika (Balti-pajzs+Skandináv-fsz.) és Szibéria. Laurenciát Gondwanától és Baltikától is a Iapetus-óceán választja el, Gondwana és a másik két kontinens között a Tethys őse, a Prototethys húzódik, míg Baltika és Szibéria között az Aegir vagy más néven Urál-óceán terül el. A Pangeát majd körülvevő Panthalassza óceán már ekkor is létezik.
– Az időszak leggyakoribb üledékei a trilobitás agyagpalák és az Archaeocyathás zátonymészkövek. Mivel azóta több hegységképződési esemény is megzavarta az eredeti kambriumi rétegsorokat, gyakran csak erősen metamorfizálva találjuk meg az amúgy ilyen korú kőzeteket.
R.
A kép forrása: https://earthlyuniverse.com/cambrian-earth-explosion-evolution/
Smithsonian Institution
Rezső a geológus sün 