Verde Serpentino – M4, Kálvin-tér

Sziasztok!

Mivel úgy láttuk, ennek a sorozatnak is megkopott mára a népszerűsége, így egyelőre ez lesz az utolsó poszt a témában. Természetesen azonban utolsónak valami igazi érdekességet hoztam!

A Verde Serpentino (olaszul zöld szerpentin), vagy más néven Ranocchiaia (olaszul ˝béka kő˝) egy olaszországi szerpentinit, amelyet főként Firenze mellett, Pratonál bányásznak. A szerpentinit egy metamorf kőzet, amely uralkodóan szerpentin ásványokból (antigorit, krizotil, lizardit) áll és általában egykori óceáni kérgek kőzeteinek átalakulása során jön létre.

Tehát akkor itt is egy óceáni kéregről beszélhetünk? Úgy bizony! Az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjainak létrejöttében nagy szerepet játszó Pennini-óceán, vagy más néven Alpi-Tethys déli áganak, a Piemont-Liguriai-ágnak a maradványáról van szó! Fontos megjegyeznünk, hogy bár a Pennini-óceán összeköttetésben állt a Neotethyssel, amit talán jobban ismertek, de a kettő nem ugyanaz! A Pennini-óceán születése csak a triász végén indult meg, míg a Neotethys már a perm végétől meghatározta pl. a hazánk aljzatát alkotó mikrokontinensek életét is.

Na de legyen elég ennyi, nézzétek inkább ezt a gyönyörű zöld követ! 😀

R.

Nina Black/India Black – M4 metró

Sziasztok!

Már megfigyeltem, hogy kissé meguntátok ezt a sorozatot, úgyhogy ígérem, ezzel együtt már csak két érdekességet mutatok nektek. Na de miért is érdekes a Nina Black? Hát azért, mert Indiából és a kréta végéről származik. Volt híres vulkanizmus Indiában ekkor? Még szép! Ekkor működött ugyanis az ún. Dekkán trapp, aminek köze lehetett a kréta végi kihaláshoz, ami a dinoszauruszok pályafutásának is véget vetett.

Erről bővebben itt olvashattok:
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/01/09/katasztrofa-szombat-kreta-vegi-kihalas/
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/01/16/a-kainozoikum-elso-napja/

Szóval igen, a Nina Black egy diorit, ami a Dekkán LIP-hez kapcsolódik. Ez azért elég menő, nem? Szerencsére az egész M4 metró vonalán megtalálható, így elég sokan találkozhatnak vele. Ajánlom, ti is tegyétek meg!

R.

Blue Perl – M4, Újbuda-központ

Sziasztok!

Egy újabb metrókő! Ezúttal a Blue Pearl-lel, vagyis a kék gyönggyel ismerkedünk meg. A kőzet egy kékeszöld színű szienit, azon belül is egy larvikit. Norvégiából, Larvik régióból (a kőzet névadója) érkezett hozzánk, korban pedig a permben járunk (~300-250 millió éves). A kék gyöngyök valójában a kőzetben irizáló földpátok. Földpátból pedig van bőven, hisz a larvikit egyik különleges tulajdonsága az, hogy a fölpáttartalom elérheti a 90%-ot is! Mondjuk értelemszerűen nem mind az az irizálós fajta… 😀

Mindenesetre találkozhatunk még vele az M2-es metróban is, a Déli pályaudvari és a Széll Kálmán téri metrómegállóban.

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Kanfanar mészkő

Sziasztok!

Ma megismerkedünk az egyik legnépszerűbb hazai díszítőkővel, ami nem messziről, csak a szomszédból jött. 😀 A Kanfanar egy kora kréta korú, Horvátországban, az Isztriai-félszigeten bányászott mészkő. Jellemzője a foltos megjelenés és a fura, absztrakt ősmaradvány átmetszetek sokasága. Gyakran összekeverik a több mint egy hónapja bemutatott Solnhofeni palával.

Találkozhatunk vele az Újbuda-központ aluljárójának falán, de szinte mindegyik budapesti plázában is. Gyanítom, más városokban is meg-megjelenik, bár erről sajnos nem igen van tapasztalatom. Ahol én otthonosan mozgom, ott eddig még nem figyeltem fel rá. 😀

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – M2 metró, Astoria

Sziasztok!

Ma egy igen különleges gránit típust nézünk meg, ami önmagában is megérdemelne egy bejegyzést, de ha már itthon is megtekinthetjük, tegyük is meg az astoriai aluljáróban! A rapakivi gránit különlegessége abban rejlik, hogy a nagy, gömbölyded, rózsaszínes káliföldpátokat (ortoklász) egy vékony, szürke plagioklász (oligoklász) köpeny veszi körbe. Ez a fajta megjelenése a két földpát típusnak elég különleges és ha ilyet látunk, az egyértelműen a rapakivi gránitra utal.

A rapakivi egyébként egy finn kifejezés és kb. annyit tesz homok/sár (rapa) kő (kivi). A név onnan ered, hogy a kőzet forrásterületén, Finnországban sokszor igen könnyen homokká mállik a képződmény. Igazi lapátgránit… Na de ez már egy másik történet! 😀

Az astoriai kőlapok több mint fél milliárd évesek és Finnországból, Lappeenranta környékéről származnak.

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Pisznicei Mészkő

Sziasztok!

A Pisznicei Mészkőnek sok nevét ismerjük: tardosi márvány, piszkei vörös márvány, ammonitico rosso stb. Mondjuk, mint azt már megbeszéltük, se nem márvány, se nem igazi ammonitico rosso, de erről és a képződmény egyéb jellemzőiről úgyis olvashattok régebbi bejegyzéseinkben:
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/05/25/a-dunantuli-kozephegysegi-jura-pisznicei-meszko/
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/09/28/pisznicei-meszko/

Mindenesetre abban megegyezhetünk, hogy a Pisznicei Mészkő az egész ország talán legkedveltebb díszítőköve, így nem meglepő, hogy a fővárosban is sűrű vendég. Sorolhatnám, hol fordul elő, sőt, hogy hol láthatóak benne ammoniteszek is, de tudjátok mit? Rendezzünk egy mini kvízt! Várom a válaszaitokat, hol fordul még elő! 😀

Ez a kép egyébként az Egyetem téren készült, itt elég gyakori a képződmény. 😀

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – M4 metró, Kálvin tér aluljáró rész

Sziasztok!

Vissza a metróvonalakba! A képen látható, ősmaradványokban (főleg belemnitesz és ammonitesz) gazdag, krém színű mészkő a Jura gelb művésznevet viseli. Igen ám, csak hogy ti ezt a képződményt már jól ismeritek, csak az eredeti nevén. Talán, ha annyit mondok, hogy késő jura és Solnhofen, néhányotoknak már kezd derengeni valami. Úgy bizony, ez ugyanis a híres Solnhofeni pala! Egy neves Lagerstätte gyermeke Bajorországból, ami pl. az Archaeopteryx csontvázát is rejtette.

Itt minderről többet olvashattok: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/09/07/lagerstatten-5/

Solnhofeni palával találkozhattok még az Astorián is, azonban fontos megjegyezni, hogy az a mészkő, ami ehhez nagyon hasonlít és pl. sok pláza padlóburkolatát alkotja, az nem egyezik meg ezzel! Ő ugyanis pár millió évvel fiatalabb és jelentősen közelebbről származik, de erről talán majd valamikor máskor.

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – M4 metró, Szent Gellért tér

Sziasztok!

Régen metróztunk, úgyhogy irány újra az M4! Ideje, hogy ezúttal a Szent Gellért téri aluljáróba szálljunk alá és megfigyeljük az aluljáró első szintjének padlóját s benne a naagy fehér földpátokat! A kőzet egyébként gránit, azon belül is biotitgránit, vagyis nagy mennyiségben tartalmaz biotit csillámokat (fekete részek). Hogy honnan származik? Hát, ahogy a neve is utal rá (Azul Noche=kék éj), Spanyolországból, Barcarrota településről. Hmm… Vajon van köze a répákhoz? Ezt nem tudom, de annyi mindenesetre biztos, hogy találkozhattok vele még más megállóknál is, pl. a Bikás parki M4 megállóban (https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/3320), ahol az eddig ismertetett két spanyol gránitot trióvá egészíti ki!

Érdekesség, amennyire én tudom, nem tudjuk a gránit pontos korát, ami azért is érdekes, mert a magmás kőzetek azért elég jól korolhatóak. Én mindenesetre az Ibéria-félsziget felépítését ismerve valószínűsítem, hogy variszkuszi, azaz karbon korú (360-300 millió éve) gránit lehet.

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – A Margit-sziget

Sziasztok!

A Margit-szigeten ma már sok épület van, minket azonban most inkább a régi épületek érdekelnek, mint mondjuk a IV. Béla által építtetett Domonkos-kolostor, vagy a premontrei Szent Mihály kápolna. No meg hogy miből épültek!

A kolostor falában található kőzetek tulajdonképpen megmintázzák az egész Budai-hegységet: triász korú Dachsteini Mészkő és szintén triász dolomit, eocén Budai Márga, oligocén Hárshegyi Homokkő, valamint kvarter édesvízi mészkő. Ezek mellett található két idegen jövevény is, a kerekített miocén andezit tömbök és a szarmata Tinnyei Mészkő. Előbbiek a Duna segítségével kerülhettek a szigetre a Dunakanyarból (Visegrádi-hg. és Börzsöny andezitjei), míg utóbbi darabjai Pestről, Kőbányáról származhatnak. Mivel a falak túlnyomórészt Tinnyei Mészkőből állnak, valószínű, hogy elsődlegesen ezt szánták az építőkőnek. Milyen érdekes, nem? Valószínűleg ott bányászták az építőkövet, ahova ma már betelepült a város.

A legérdekesebb képződmény azonban mégsem a Tinnyei Mészkő, hanem az édesvízi mészkő, melyben növénymaradványokat, pontosabban lenyomatokat láthatunk (1. és 2. kép). Ezek úgy jöttek létre, hogy a CaCO3-ban telített oldatból kiváló mész kezdetben növények köré vált ki, majd az egyes kérgek csak ez után nőttek össze. Persze a növényi anyag ma már lebomlott, de a lenyomatuk tökéletesen megőrződött.

Most menjünk azonban tovább a kápolnához. A kápolna egyik falán még ma is megfigyelhetőek az egykori középkori építmény eredeti falmaradványai, valamint a XX. századi felújítások hatásai (3. kép). Már csak azért is szembetűnő a különbség, mert eltérőek voltak a használt építőkövek! A középkori részeken triász mészkövet, eocén Szépvölgyi Mészkövet és Budai Márgát, valamint Tinnyei Mészkövet és kvarter édesvízi mészkövet (túlnyomórészben!) találunk, míg a XX. századi renoválás jórészt Tinnyei Mészkövet és vulkanitokat használt.

Még mielőtt utatokra engednélek titeket, hogy ti is megkeresgessétek egyesével ezeket a kőzeteket, felhívom arra is a figyelmeteket, hogy mind a két épület esetében belefuthattok faragott kőtömbökbe is a falakban. Ezek alapján (logikusan) következtethetünk arra, hogy már a középkori ember is újrahasznosította a lebontott épületek maradványait, vagy az esetleglegesen elrontott faragványokat.

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – M4 metró, Móricz Zsigmond körtér

Sziasztok!

A Keletinél átszállunk a 4-es metróra, célállomás a Móricz Zsigmond körtér! Megnézzük, miből vannak a sötétebb padlólapok. Ez a képződmény nem más, mint a Nero Impala gabbró. Hát ennek marha jó neve van! 😀 Át kéne neveznünk Klárát, a lámát, Néró impalára! 😀 Az Impala prekambriumi, vagyis több, mint félmilliárd éves és Dél-Afrikából, Rustenburg-régióból származik. Látjátok? A budapesti metrókkal az egész világ körbeutazható!

Egyébként, ha megnézitek, nem teljesen olyan a kő hatása, mint azt egy magmás kőzetnél várnánk. Van egy kis irányítottsága a bal felső saroktól a jobb alsó sarok felé (elsősorban a fekete részeken látni). Ez a kő korával magyarázható, ugyanis félmilliárd év alatt természetes, hogy érte egy kis metamorfózis.

R.