A földtörténet röviden – Szilur

Sziasztok!


A szilur időszak kb. 444 millió évvel ezelőttől 419 millió évvel ezelőttig tartott. Nevét, ha nem találtátok ki magatoktól is, szintén egy walesi kelta törzsről, a szilúrokról kapta.

– Bár az ordovícium végén a tengeri nemzetségek több mint fele kihalt, a szilur elején viszonylag gyors volt a talpraállás és az ordovíciumi trendek szinte megszakítás nélkül folytatódtak. Egyre elterjedtebbek és komplexebbek lettek a zátony ökoszisztémák, a diverzitás hamar regenerálódott, visszaépült.

– A szilur során folyamatosan terjedt a növények szárazföldi térhódítása, egyre komplexebb növények jelentek meg (pl. Cooksonia – James Cook felfedező után szabadon). Végre elkezdtek egyre kevésbé vízhez kötöttek is lenni, de ez majd csak a devonra lesz végleges. Ehhez több újítás is hozzájárult, pl. a kiszáradás és UV sugárzás elleni védelem, az edényrendszer a folyadékáramlás biztosításához és a szilárdítás (lignin). Igen, a növények felegyenesedtek! 😀

– A gombák is tovább fejlődtek ebben az időszakban és a rovarok is végleg meghódították a szárazföldet. A szilurtól beszélhetünk végre komolyabb szárazföldi életről, bár az még inkább a vizenyős területek környezetében burjánzott csak. Az élet egyre biztosabb szárazföldi első lépéseihez egyébként az is nagyban hozzájárult, hogy az ózonpajzs ekkora lett kellően vastag ahhoz, hogy komplexebb élőlények védelmét is biztosítani tudja.

– Ekkor jelentek meg és kezdtek gyors evolúciós fejlődésbe az állkapcsos és csontos halak, bár előbbiek új fosszíliák alapján akár már az ordovícium végén is megjelenhettek. Ez alapozta meg számukra azt a sikert, ami miatt majd a devont a halak időszakának nevezzük.

– Az eurypteridák (pl. Eurypterus) ebben az időszakban nagyra nőttek (akár 2 m+) és globálisan nagyon elterjedtek, ennek megfelelően a ˝tengeri skorpiók˝ gyakori ősmaradványai a szilurnak. A képen alighanem kiszúrjátok őket.

– A biosztratigráfiában továbbra is a graptoliták a királyok.

– Az ordovíciumból örökölt jégsapka maradéka is erős olvadásnak indult a szilur elején, ami egy radikális tengerszintemelkedéshez vezetett. Ez (is) az oka annak, hogy igen kevés az olyan rétegsor, ahol az ordovícium-szilur átmenet folytonos és a határ környékén nem hiányzik üledék a rétegsorból. A szilur közepére már a Déli-sark közvetlen közelében is elolvadt minden.

– Tektonikailag a szilur talán még érdekesebb volt, hiszen erre az időre tehető a Kaledóniai-hegységrendszer kialakulásának nagyrésze. Ekkor ütközött össze Laurencia Baltikával, létrehozva így Laurussziát. Mivel a Kaledóniai-hegységrendszer kialakulását egyszer már elég részletesen átvettük, most nem írnék kisregényt, inkább belinkelem azt a bejegyzést: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/07/07/pangea-letrejotte-2-a-kaledoniai-hegysegrendszer/ . A lényeg, hogy Észak-Amerika keleti partjainál, Grönlandon, a Skandináv-hg. területén és a Brit-szigeteken létrejött egy új, fiatal magashegység.

R.

Mint kés a vajon…

Sziasztok!

Láttatok már késsel szeletelhető követ? Hát én most hoztam nektek egy példát. Ez a bazalt a só és az oldatok hatására annyira elváltozott, hogy konkrétan késsel szeletelhetővé vált. Gyakorlatilag ellenállás nélkül! Pedig gondoljunk csak a bazalt kockakövekre, azokban van akaraterő…

De maradjunk a témánál: ki kér egy szilatot? 😀

A kép egyébként Marokkóban készült.

R.

Ásvány- és ősmaradványgyűjtés

Sziasztok!

Még mindig pörgetjük a ti kértétek bejegyzéseket, úgyhogy beszéljünk kicsit a gyűjtésről. Igyekszem nem kisregényt írni, így rögtön linkelek is egy régi bejegyzést: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/25/turasegedlet/ . Itt már elég sok mindent összeszedtünk, de röviden átmegyek három témán, aztán megmutatom, ha szeretnétek gyűjteni, hol érdemes tájékozódni.

Először is a felszerelés. Mint a fenti linken olvashatjátok, fontos a jó kalapács és a nagyító. A geológus kalapács feleslegesen túl drága, egy sima kalapács is ugyanúgy megteszi, de ha cifrázni akarjátok, egy jó minőségű ácskalapácsnak már ˝csákány része˝ is van. Ezen kívül olyan helyen, ahol szabad (!) bontani, jól jöhet egy véső is. Már csak a törmelék kapirgálásához is. Nem jön rosszul egy jó bakancs, ami megvéd, ha kő esik a lábadra, illetve egy munkáskesztyű sem, ami óvja a kezed. Én mondjuk utálom a kesztyűt, mert nem tudok benne úgy tapintani, de persze ízlések és pofonok. Végül fontos a nagy szakítószilárdságú zacskó (pl. ALUFIX) és/vagy az alufólia, valamint az újságpapír. A leletek csomagolásához ugye. Ó, és igen! Az alkoholos filc. Higgyétek el, jól jön, ha ráírjátok, honnan van és mi, hisz határozni utólag ugyan még lehet, de lelőhely nélkül nem sokat ér a legtöbb találat.

Az se rossz, ha az ember idővel rendszerezi a gyűjteményét. Nem kell feltétlen nagy és fancy dologra gondolni, én pl. kódokkal látom el a köveim, amik aztán egy excel táblázatban vannak kor szerint nyilvántartva. Az excel táblában egyrészt mellé lehet írni minden infót is, másrészt ott lehet könnyen keresni és ha a kód történetesen a polc számán és a kő azon belüli helyén alapul, akkor megtalálni is egyszerű az adott példányt. 😀 De komolyan, legalább egy cetlit tegyetek mellé lelőhellyel!

A fenti linken hosszasan értekezek a szigorú szabályokról, védettségről stb. Itt csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nem szabad akárhol (és akárhogy) gyűjteni és attól, hogy valamit nem őriznek/nincs elkerítve még lehet, hogy tilos ott a gyűjtés. Ha valaki kezdő, tényleg jobb, ha előbb tájékozódik, ma már sok csoport, fórum van ezekre itt facebookon is. Ha mást nem, kérdezzetek a mi csoportunkban: https://www.facebook.com/groups/644976530246437
Természetesen mi is tisztában vagyunk vele, hogy sokszor igazságtalanul hátráltatják a gyűjtőket és általában egy mindent szétbombázó kisebbség miatt vannak kollektíve megbélyegezve, illetve sok gyűjtő sem szereti elárulni másnak a titkos helyeit (persze, hisz megdolgozott, hogy megtalálja/feltárja). Igen, ez nehéz, ha valaki komolyan akar belevágni. Ezért is javaslom egy közösséghez való csatlakozást, ha mást nem, először csak megfigyelőként.

Na és most jöjjön a lényeg! Hol tudtok tájékozódni, hol és mit lehet gyűjteni?

ÁSVÁNYOK

Az egyik talán legfontosabb a http://www.geomania.hu/ weboldal. Itt lelőhelyek szerint megtaláljátok, mit lehet ott találni, képek is vannak az ásványokról, hogy tudjátok, mit kerestek és nem mellesleg fel van tüntetve a lelőhelyek mellett, hogy szabad-e a rablás, vagy mik a szabályok.
Hasonlóan fontos a Magyar Minerofil Társaság (https://www.minerofil.hu/mamit1.php) ismerete és az ő kiadványaik lapozgatása. Ha valaki komolyabban akarja csinálni az ásványgyűjtést, ez a lépés szinte megkerülhetetlen.
Linkelek egy facebook csoportot is: Ásványgyüjtő túrák és ásványok (https://www.facebook.com/groups/147663842557897)
Végül pedig ajánlok még egy könyvet, a GeoLitera kiadó 2016-ban megjelent kötetét:
Szakáll Sándor, Fehér Béla, Tóth László – Magyarország ásványai
Innen is lehet ötleteket meríteni, de csak a fentiek betartása mellett (!). A könyv a kiadónál egyébként még elérhető, szóval nem annyira borsos az ára (ne higgyetek az antikváriusoknak!).

ŐSMARADVÁNYOK

Itt nem tudok ennyi mindent bedobni a közösbe, de amit adhatok, az nagyon alapos. Elsősorban a Magyar Ősmaradványgyűjtők Közössége (https://www.facebook.com/groups/1516563081922762) nevű facebook csoportot kell ismerni, ami tökéletesen tömöríti a gyűjtő közösség krémjének nagy részét, sőt, sok hazai szakembert is. Emellett pedig megint ajánlok egy könyvet, szintén a GeoLiterától:
Főzy István & Szente István (2012) – Ősmaradványok – A Kárpát-Pannon térség kövületei

Ezek után nem is maradt más, mint hogy jó és eredményes gyűjtést kívánjak, de (!) a szabályokra figyeljetek! Ó, és ha bárki hozzátoldana még valamilyen irodalmat, linket, csoportot, csak bátran, mehet a komment szekcióba! No meg persze a tippek és trükkök is jöhetnek! 😉 Csináljunk egy kis almanachot!

Jó szerencsét!

R.

Rendkívüli Rezső híradó – Izland

Sziasztok!

Bár már kb. 1,5-2 hónapja mennek a találgatások, lesz-e újabb kitörés Izlandon, eddig nem éreztem elég indokoltnak beszélni róla. Most viszont olyan fázisba értünk, amikor akár bármelyik nap/pillanatban benne lehet a bugi a földkéregben. Nézzük át ezt kicsit jobban!

Nagyjából két hónapja folyamatosak a földrengések Izlandon. Ez önmagában nem hír, viszont egyre több a 4-es magnitúdót is meghaladó. Ezek jó része a legutóbbi kitörés helyszínére, a Reykjanes-félszigetre koncentrálódik, de ezúttal más területek (így más vulkánok) is benne vannak a buliban. Hogy mást ne mondjak, 2 órája is volt egy 4,6-os 3 km-re a tavalyi események színhelyétől. Emlékeztek, annak idején bőven foglalkoztunk a témával.

Lábjegyzet: Ebben önmagában semmi meglepő, sem katasztrofális nincs, Izland a bolygó tektonikailag egyik, ha nem legaktívabb területe, ugyanis Izland gyakorlatilag az Atlanti-óceán óceánközépi hátságának a vízfelszín fölé érő része. Ez már önmagában elég lenne, de ugyanakkor egy ún. forró folt terület is, mint mondjuk Hawaii. Ütős kombó!

Most attól eltekintenék, hogy mi vezetett idáig az elmúlt 2 hónapban, hogy kezdtek visszatérni a földrengésrajok stb., szorítkozzunk az aktualitásokra. Július 30. – Augusztus 1. között kezdtek folyamatosan jönni a hírek, hogy egyre sűrűbben jönnek a magmafelnyomulást jelző földrengések a Reykjanes-félsziget területén, ráadásul a kipattanási mélységük is egyre sekélyedik. Mit jelent ez? Ez olyan, mint meteorológiában a vihar riasztás. Magma nyomul fel, már csak pár km-es mélységben jár, szóval lehet kitörés, minden adva van hozzá, de lehet, hogy a magma megreked a mélyben és lassan visszaáll a status quo. Volt már erre példa a tavalyi működés óta!

Maradjunk kicsit a Reykjanes-félszigetnél. Mi a helyzet most? A földrengések már folyamatosak, néha egy-egy szokatlanul erős (pl. Aug. 1. – 5,4-es) is becsúszik. Az adatok alapján a magmafelnyomulás DNy-ÉK irányú és erre merőleges széthúzás is uralkodik a területen. Értelemszerűen ez a két folyamat egymást generálja, a széthúzás utat nyit a benyomulásnak, ami meg még inkább feszíti szét a kérget. A magma jelenleg 1 km (!) mélységben járhat, ha lesz kitörés, az valószínűleg Geldingadalir és Keilir között lehet (azaz vélhetőleg nem pont a legutóbbi működés helyén!). Ha lesz persze (lásd feljebb). Ebben az esetben egyébként a tavalyihoz hasonló, csendesebb eseményre kell számítani. Ha már tavalyi, a jelenlegi benyomulás méretében a kétszerese lehet a tavalyinak az adatok szerint. Jelenleg a felszíndeformáció és a szeizmikus aktivitás enyhén csökken, azonban tavaly is volt egy ilyen esemény közvetlenül a magma felszínretörése előtt. Tegnap este már volt egy téves riasztás is, ugyanis gázkiáramlásokat jelentettek a térségből, de reggelre kiderült, hogy csak a növényzet gyulladt ki és ennek a füstjét lehetett látni. Most tényleg úgy vagyunk, hogy bármelyik pillanatban. Vagy nem… Pont mint a vihar riasztás! 😀

De hol van még potenciális kitörésveszély?
Az Askja vulkán területéről is sok hír érkezett az elmúlt napokban, mert a magmafelnyomulás okozta felszíndeformáció mértéke már meghaladja a 35 cm-t az elmúlt egy évben (ez már azért sok). Korábbi működései alapján ő rosszabb lehet, mint a Reykjanes-félsziget, robbanásos kitörései okozhatnak hamufelhőket stb. Az izlandi hamufelhőket pedig ismerjük…

A Vatnajökull jégpáncél alatt pihenő Grimsvötn is ébredésre utaló rengéseket produkál, ő is szokott nagyobbakat pukkani, így jobb rá is figyelni!

Tehát három potenciális jelöltünk is van, de ne feledjük, lehet, hogy a végén semmi sem lesz! És végképp nem ˝Földanya bosszúja˝, vagy ˝chemtrail˝, vagy egyéb hasonló marhaság van a dolgok mögött, ez kérem szépen színtiszta geológia! Bolygónk élt, él és élni fog, ezt pedig itt-ott folyamatosan meg is mutatja.

U.I.: Egyébként a Reykjanes-félszigetre érdemes a leginkább figyelni, ott akár már délutánra is lehet akármi! Na jó, a hivatalos infó szerint az elkövetkezendő napokban/hetekben…

R.

A földtörténet röviden – Ordovícium

Sziasztok!

Rohanjunk is tovább az időben, következzen a paleozoikum második időszaka, az ordovícium! Az ordovícium a ~485-444 millió évvel ezelőtti időszeletet jelenti, az időszak a nevét egy ókori walesi törzs, az ordovicesek után kapta.

– Az ordovícium elejének legjelentősebb eseménye az ún. ordovíciumi radiáció. Ez azt jelenti, hogy a kambriumban megjelent élőlénycsoportok egyre sikeresebben szervezték magukat egyre komplexebb ökológiai rendszerekbe, egyre több életmód és életforma jelent meg és a diverzitás is ˝kilőtt az égbe˝. Elterjedt a klasszikus plankton életmód (pl. graptoliták: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2022/04/08/graptolita/), egyre több taktika állt rendelkezésre a fenéklakók számára, megjelentek a korallok (Tabulata és Rugosa korallok), valamint felvirágoztak a Cephalopodák (fejlábúak), ahova pl. az ammoniteszek is tartoztak. Bár rájuk még várni kell, az ordovíciumban az Orthocerasok voltak a ˝menők˝ (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2022/04/07/orthoceras/). Az ordovíciumi radiáció gyakorlatilag feltette a bábúkat a táblára és lefektette a játékszabályokat az egész paleozoikumra vonatkozóan.

– Apró poén, hogy ekkor jelentek meg a Prototaxita gombák is, akik akár 9 m-es, fatörzsszerű képződményeket hoztak létre a szárazföldön. Igazi gombaerdő! Igen, tehát az élet már az ordovíciumban kilépett a szárazföldre! Róluk bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/07/31/prototaxita-gombak/ .

– Az első növények szárazföldrelépése is ekkorra, ~460 millió évvel ezelőttre tehető wisconsini moha spórák tanúsága alapján.

– Nagy valószínűséggel a rovarok is az ordovícium legvégén jelenhettek meg a szárazföldön.

– A biosztratigráfia fő eszközei ebben az időszakban a graptoliták, kisebb mértékben a conodonták.

– Az ordovíciumi meteor esemény egy rövidke epizód volt a középső ordovíciumban, mikor ~467,5 millió éve egy kisebb meteorokból álló zápor érte a Földet. A kisebb darabok valószínűleg egy nagyobb meteor felrobbanásából származtak. Az esemény egyáltalán nem zavart meg semmit a Földön, nem kapcsolódik hozzá kihalás, vagy egyéb esemény.

– Az ordovícium végére Gondwana déli sarki pozícióba sodródott és kialakult rajta a fanerozoikum vélhetőleg első és egyben legidősebb jégkorszaka. Ez nagy szerepet játszott abban is, hogy az ordovícium végén következett be a fanerozoikum öt nagy kihalási eseménye közül az egyik. Bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/12/12/katasztrofa-szombat-ordovicium-szilur-hatar/ .

– Legyen egy kis lemeztektonika is! Az ordovícium elején a nemrég megismert Iapetus-óceán elkezdett bezáródni. A szubdukció a Taconi-szigetív (nem takony!) kialakulásához vezetett, mely egy a mai Japánhoz hasonló struktúra volt, ami később délről hozzáforrt Laurenciához (proto-Appalache-hg.). A záródó Iapetus hátába egy új óceán a Rhea-óceán kezdett nyílni a késő ordovíciumtól, mely mikrokontinenseket szakított le Gondwanáról. Ezekhez tartozott pl. Avalónia, ami az ordovícium legvégére Baltikának ütközött, megindítva ezzel a Kaledóniai-hegységrendszer kialakulását. Gondwana keleti részén, a mai Ausztrália peremeire szintén szigetívek kenődtek fel.

– Az időszak legjellemzőbb kőzetei a graptolitás és trilobitás agyagpalák.

R.

Ordovíciumi tengeri élővilág
Az kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/337347828319739601/
Masato Hattori
Ősföldrajzi térkép az ordovícium végéről

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A komoly aktivitást mutató vulkánok listáján egyelőre nincs változás, de muszáj beszélnünk a Sakurajima vulkánról. Az elmúlt hét napban itthon nagyon nagy médiavisszhangot kapott, hogy te jó ég, kitört. Ja, csakhogy a Sakurajima folyamatosan komoly működést produkál pl. eddig 2022-ben végig… Ezek a történetek mind úgy születnek, hogy egy bizonyos hazai meteorológiai oldal gondol egyet, hogy miből lenne jó kattintásvadász cikk, aztán azt azonnal átveszi a bulvár is, pár ˝brutális˝, ˝ördögi˝, ˝borzaszasztó˝, ˝irdatlan˝ és stb. jelzőkkel megspékelve.

Bár egyelőre nincs vonatkozó hír, Izlandon is érdemes rajtatartani a szemünket, mert a kisebb rengések továbbra is folyamatosak.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Először vegyünk át két hazait, bár volt róluk szó külön is a Facebook-oldalon. Júl. 28-án a Bükkben volt egy 2,6-os rengés, amit a Bükk északkeleti peremvetője okozhatott, míg júl. 23-án a Kisalföldön, Répcelak közelében mozdult meg a föld, Richter-skála szerint 3,4-es magnitúdóval. Ezt nagy valószínűséggel a Rába-vonal nevű tektonikus törésrendszer okozta. A nagyobb rengést többen is észlelték az Észak-Dunántúlon, míg a kisebb esetében én nem igen tudok észlelésekről, de az epicentrum közelében ez sem kizárt.

Jöjjön a nagyvilág!

Júl. 24. – Horvátország (Petrinya) – 4,0
Ehhez inkább egy linket csatolok, 2021-ben nagyon sok szó volt róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/17/rendkivuli-rezso-hirado-2/

Júl. 27. – Fülöp-szgk. – 7,0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá. Sajnos itt legalább két halálos áldozat és sok sérült is van.

Júl. 27. – Chile – 6,2
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Júl. 28. – Chile – 6,1
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Sün stressz alatt

Sziasztok!

Ma megtudhatjátok, milyen, ha egy sün extrém stressz alá kerül. Jelen esetben egy ~35 millió éves tengerisün…

Nos, ez a kis tengerisün (fekete körvonallal) az eocén tengerben élt és pusztult el, a mai budapesti Mátyás-hegy délkeleti kőfejtőjének területén. Utána viszont a kőbezárva komoly stressz, pontosabban nyíróerő érte, ami hatására a piros vonal mentén, a nyilakkal jelölt irányokban elnyíródott. Mint mikor egy lapnak a bal felét lefelé húzzátok, a jobb felét pedig felfelé toljátok. A lap elszakad, a sün meg, nos… Eltörik. Kár. Pedig végre találtam egy teljes tengerisünt… Mit ne mondjak, nem halad jól ez a családfakutatás… 😀

R.

Congeria pad

Egy pofás ˝kis˝ Congeria pad a Balaton partjáról. Van még valakiben kérdés ezek után, hogy miért lett a Congeriából a balatoni kecskeköröm? Mondhatnám azt is erre a képre, hogy egy igazi patacsata! 😀

(Akinek esetleg tényleg kéne még plusz infó, egyszer régen írtunk róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/10/11/sundiszno-koromporkolt/)

Utólag is bocsi a képminőségért, futtában volt!

R.

Keserűvizek a fővárosban

Sziasztok!

Beszéltünk már pár napja a forrásokról és a termálvizekről, jöjjön most egy kis gyógyvíz! A keserűvíz keserű ízét két sónak, a glaubersónak (Na2SO4) és a keserűsónak (MgSO4) köszönheti. Mindkettő hashajtó hatással bír, jótékonyan hatnak a belek perisztaltikájára, így megfelelő használat és hatóanyag-tartalom mellett a keserűvizek gyógyvíznek minősülnek. Ha a dél-budai előfordulásokat vesszük, palackozva gyakorlatilag ez a Hunyadi János és a Ferenc József gyógyvíz. Külsőleg használva, tehát pl. fürdőként jót tesznek a bőrnek és segítenek az izomzat regenerációjában.

Na de honnan jön a vízbe a glauber- és keserűsó? És miért van belőle sok Dél-Budán? Ennek járunk ma utána!

A válasz egyébként egyáltalán nem túl bonyolult. A kora oligocén (~30 millió éves), mélytengeri Kiscelli Agyag gyakran tartalmaz pirit ásványokat (FeS2), amelyek szulfidja a felszínre kerülve, vagy oxigéndús vízzel érintkezve szulfát ionná (SO4) oxidálódik. Ez a szulfát aztán reagál a nátrium és magnézium ionokkal és voilá, meg is vannak a sóink! Szóval a keserűvíz forrásokat elsősorban ott kell keresnünk, ahol a Kiscelli Agyag a felszínen van. És Dél-Budán a felszínen van? Mint azt sok, még nem beépített helyen a szikes puszták is jelzik, igen!

Keserűvíz van a Kosztolányi Dezső téri Feneketlen-tóban, de egykor a mai Szent Imre kórház területén is egy Európa szerte híres gyógyfürdő állott, ahol ilyen vizeket hasznosítottak. A XIX. századtól a szocializmus berobbanásáig ez utóbbinak köszönhetően igazi üdülőnegyed volt a mai Bikás park környéke, jómódú villákkal, nyaralókkal. Ugyanerre az időszakra tehető az Őrmező környéki előfordulások felismerése is, melyek helyén máig palackozzák a két említett gyógyvizet. A XIX. században, mikor az emberek még tényleg ismerték és használták a gyógyvizeket, igen nagy kereslet volt ezekre a dél-budai termékekre egész Európában, de még Amerikában is!

Sajnos a szocializmus, a főváros déli terjeszkedése, illetve a gyógyvizek marketingjének hanyatlása miatt ma már elég lepukkant a környék, de ha egyszer ellátogat az ember az őrmezői elkerített telepek környékére, a düledező, romos épületektől hamar beindul a fantáziája, micsoda iparnegyed lehetett itt. Tudjátok, nem azok a szoci kockatömbök, hanem azok a szép, díszes XIX. századi gyárépületek. Akkoriban még mindennek megadták a módját, minden épület önmagában egy műremek volt. Egy szép letűnt kor emlékei…

Hoztunk néhány képet a környéken tett kirándulásunkról, természetesen ezeket is megmutatjuk:

1. és 2. kép: Szikes puszta Őrmező környékén.
3. kép: Glaubersó kiválás egy betontömb alján.
4. kép: Mivel az agyag jó vízzáró, nem igen engedi beszivárogni az esővizet. Ennek köszönhetően gyakoriak a kis patakok és a mocsaras, cuppogós térszínek.
5. kép: Egykori épületek romjai.
6. kép: A ma már csaknem teljesen elhagyatott Olimpia-park egy mementója a 149 m magas Dobogó környékéről. Az olimpiák listáján az utolsó véset az 1992-es barcelonai olimpia.
7.  kép: Kilátás a Dobogóról, a kép jobb szélén a Budaörsi kopárok. A Dobogó egyébként némileg fiatalabb (~ 25 millió éves), sekélytengeri, partmenti Törökbálinti Homokkőből áll, mely ennek megfelelően ellenállóbb (ezért domb). Több kőfejtő is fejtette annakidején, de sajnos ezeknek ma már nyomai se nagyon láthatóak, a természet és az illegális szemétlerakás elrejtette őket.

R.

A földtörténet röviden – Kambrium

Sziasztok!

Ma egy új sorozatot indítunk, ami minden második hétfőn fog jelentkezni új részekkel. A lényege az lesz, hogy áttekintsük a fanerozoikum (az elmúlt ~540 millió év) egyes időszakait/korait nagyon zanzásítva, tételesen. Magyarán, hogy tudjátok, mikor mi fontos történt.

Kezdjük is a paleozoikum első időszakával, a kambriummal! A kambrium ~541-485 millió évvel ezelőtti időszakot jelent, nevének eredete Wales latinosított kelta nevéből (Cambria) származik.

– Az alsó határát a ˝kambriumi mezőgazdasági forradalom˝ (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/10/09/az-ediacara-fauna-vege-gyilkos-fergek/), azaz a gyilkos férgek és ásásnyomaik, valamint a szilárd váz általánosabb megjelenése jelöli ki. Legalábbis a kambriumból már nem csak nagyon elvétve vannak megőrződött szilárd vázaink.

– A szilárd váz efféle megjelenését mutatja az ún. small shelly fauna (kis héjas fauna) is, mely apró, mészvázú molluszkákból áll.

– Ekkor következik be a Kambriumi robbanás is, ami azt jelenti, hogy hirtelen megjelenik az összes ma is létező állat törzs, ezzel egyidőben pedig felfut a biodiverzitás, új életterek nyílnak, mint pl. a zátony vagy a ragadozó életmód. Könnyen lehet azonban, hogy mindez csak látszat és a szilárd váznak köszönhető jobb megőrződési potenciál miatt torzít az őslénytani rekord.

– A zátonyokat az Archaeocyathák uralják, amelyek valószínűleg szivacsok, de valami fura átmenetet mutatnak szivacs és korall között.

– Több, jó megőrződésű ősmaradványokban gazdag lelőhely (Lagerstätte) is kapcsolódik az időszakhoz, mint Chengjiang (Kína) és a Burgess pala (Kanada) (ezekről bővebben itt: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/19/lagerstatten-2/). Utóbbi helyről írták le pl. az időszak elhíresült csúcsragadozóját, az Anomalocarist (1. kép felül), az egyik ismert legidősebb gerinchúrost (Pikaia – 1. kép jobb alul, a két trilobitától balra)), vagy a Hallucigenia nevű elég fura élőlényt (1. kép középen alul).

– A biosztratigráfia, vagyis a kőbe zárt időben való tájékozódás legfontosabb eszközei ekkor a trilobiták.

– A kambrium végén kisebb rendű kihalási hullámok, az egyre erősödő evolúciós verseny erőviszonyainak folyamatos változásai figyelhetőek meg.

– A fanerozoikum előtt létezett utolsó szuperkontinens, Rodina szétesése után, már a kambrium előtt megindulunk a következő szuperkontinens, Pangea felé. Gondwana (Afrika+Dél-Amerika+India+Arábia+Madagaszkár+Ausztrália+Antarktisz) már a kambrium előtt elkezd összeállni (Pán-afrikai orogenezis) és ez a folyamat átnyúlik a kambrium elejére is.

– Gondwanán kívül még 3 fő kontinensünk van: Laurencia (Észak-Amerika+Grönland), Baltika (Balti-pajzs+Skandináv-fsz.) és Szibéria. Laurenciát Gondwanától és Baltikától is a Iapetus-óceán választja el, Gondwana és a másik két kontinens között a Tethys őse, a Prototethys húzódik, míg Baltika és Szibéria között az Aegir vagy más néven Urál-óceán terül el. A Pangeát majd körülvevő Panthalassza óceán már ekkor is létezik.

– Az időszak leggyakoribb üledékei a trilobitás agyagpalák és az Archaeocyathás zátonymészkövek. Mivel azóta több hegységképződési esemény is megzavarta az eredeti kambriumi rétegsorokat, gyakran csak erősen metamorfizálva találjuk meg az amúgy ilyen korú kőzeteket.

R.

Kambriumi élővilág
A kép forrása: https://earthlyuniverse.com/cambrian-earth-explosion-evolution/
Smithsonian Institution
Kambriumi világtérkép