Folyamatos elegysor gránátokban

Sziasztok!

Tudtátok, hogy az ásványoknál létezik egy olyan dolog, hogy folyamatos elegysor? Őőő… Persze, ezzel a kifejezéssel valószínűleg nem találkoztatok, de a lényeg az, hogy bizonyos ásványokban a hasonló elemek atomjai tudják helyettesíteni egymást, olyan mértékben, hogy a képletüket jóformán csak egy skálán tudjuk megadni.

A gránátok esetében a különböző skálák végpontjai a pirop, a grosszulár, az uvarovit, az almandin, a spessartin és az andradit. Mint ez a zseniális ábra mutatja, a gránátok nagy része azonban nem a skálák végpontjaira esik, hanem valahova útközbe, így jobb híján az alapján nevezzük el őket, hogy melyik végponthoz állnak közelebb. Természetesen, bár a gránát alak nagyjából ugyanaz marad, a szín változik annak függvényében, hogy melyik elemből mennyi van.

Hallottatok már esetleg hasonlóról más ásványok esetében?

R.

A kép forrása: Lina Jakaité

Granulit

Sziasztok!

Ma egy újabb metamorf kőzettel ismerkedünk meg, ez pedig a granulit. A granulit nagy fokú metamorfózist szenvedett. Ezt önmagában magyarázza az, hogy a kontinentális kéreg aljának ez a jellemző kőzete, így érthető, hogy hatalmas nyomáson és hőmérsékleten jön létre.

Általában a következő ásványokból áll: piroxén, káliföldpát, kvarc és gránát. Előbbi három egy kb. egységes fehér, piszkosfehér masszát képez, amiben a gránátok úgy úsznak, mint kalácsban a mazsola. Hmm… Mazsola… Koncentrálj Rezső! Szóval nagyjából ugyanaz, mint az eklogit, csak itt fehér az alapanyag és nem zöld. Na meg a granulit nem bír akkora nyomást, mint az eklogit, cserébe jobban bírja a hőt…

Ennyi lenne.

Józsi, süssé’ kalács!

R.

Egy granulit kavics a Dunából.

Egy szebb példány.
A kép forrása: https://www.pinterest.fr/pin/471329917237817471/
Lynton Cox

Eklogit

Ma a Föld egyik legkülönlegesebb kőzetéről, az eklogitról fogunk beszélni. Az eklogit óriási nyomáson (10 kbar +) és hőmérsékleten (500 °C +) képződik. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy eklogit nem képződhet a földkéregben, csupán extrém kivastagodott kéreg alján (hegységek alatt), vagy a földköpenyben. Általában bázikus magmás kőzetekből (bazalt, gabbró) jön létre szubdukció során.

Egy uralkodóan zöld kőről van szó, mely vörös-rózsaszín gránátokat tartalmaz. A gránátok általában pirop, ritkábban almandin, vagy spessartin gránátok, a zöld színt pedig az omfacit nevű piroxén adja. Tehát az eklogit 75% plusszban omfacit és gránát, azonban lehet ott más hatalmas nyomást is bíró ásvány, mégpedig a gyémánt! Megyek is, bevizsgáltatom ezt a darabot!

R.

Eklogit kavics a városligeti Vajdahunyad vára udvaráról.
A rákötött cement alapján valamikor már betonban is volt. Pedig ha tudnák, mit kevertek bele… Valakivel, aki a földköpenyben is járt, nem illik így bánni!

Egy üdébb példány Norvégiából.
A kép forrása: https://www.mindat.org/min-48628.html

A Visegrádi-hegység és a Börzsöny gránátjai

Sziasztok!!

Hétfőn a Visegrádi-hegység vulkáni működésébe tekintettünk bele, most átmegyünk képzeletben a Börzsöny területére.

Amúgy is tanácsos ezt a két hegységet egymás mellett bemutatni, hiszen vulkáni működésüket tekintve nagyon hasonlóak. Működési idejükben is van átfedés, mivel a Visegrádi-hegység kb. 16,5-15 millió évvel ezelőtt, a Börzsöny pedig kb. 16-13 millió évvel ezelőtt működött. Vagyis a Börzsöny dupla annyi ideig volt aktív. Szintén andezites, dácitos magma nyomult a mélyből, de mint Rezső már egy korábbi bejegyzésében említette (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=104275501430864&id=102913271567087), a Börzsöny szigetként emelkedett a tengerszint fölé, és a vulkáni működés következtében egyre magasodott. Ugyanaz a folyamat zajlott le itt is, mint a Visegrádi-hg.-nél, vagyis a meredek oldalban völgyeket mélyített az esővíz, ahol blokk-és hamuár üledékek rakodtak le. Ennek nyomait őrzik ma a Csóványos délnyugati oldalában álló Szabó-sziklák.

Viszont van egy másik érdekessége is ezeknek a hegységeknek, ami egészen ritka a világon. Ez pedig az itt előforduló kőzetek gránáttartalma. A gránát ásványoknak több fajátja ismert, a két hegység területén az almandin jelenik meg nagy mennyiségben. Különlegessége abban rejlik, hogy leginkább metamorf kőzetekben szeret kristályosodni, a vulkáni kőzetekben inkább csak amolyan járulékos elegyrész. Lássuk, mi az oka annak, hogy a Visegrádi-hg.-ben és a Börzsönyben mégis tucatjával gyűjthető ez az ásvány!

Az almandin kristályosodásához nagy nyomásra van szükség. Ez a nyomás kb. 20+ km mélységben adott, valamint az is fontos, hogy az anyagnak, amiből a kristályosodás történik, nagy legyen az alumínium- és a víztartalma. Ennél sekélyebb mélységben az almandin instabillá válik és más ásványokká alakul. Az ideális eset tehát, hogy a magma mélyről (az alsó kéreg mélységéből) érkezzen és hirtelen, vagyis ne álljon meg útközben pihenni, ne adjon időt az almandinnak átalakulni. Nagy szerencséje volt a gránátos magmának, hiszen 15-16 millió éve a Pannon-medence megnyúlása miatt hasadékok, repedések keletkeztek a földkéregben. Így tehát a Visegrádi-hg. és a Börzsöny területén egy-egy nagy szerkezeti vonal mentén utat találhatott felfelé a kőzetolvadék. Újabb példája ez annak, hogy mindig minden összefügg mindennel. 😃

Próbáltam tömören, de azért érthetően összefoglalni, ennek ellenére ha valami mégsem világos, kérdezzetek! Jó gránát gyűjtést mindenkinek! 😉

J.

Almandin és aktinolit

Sziasztok!

A szavazás végig kb. stabilan azt mutatta, hogy van 70%, aki szerint minden oké úgy, ahogy van és van 30%, aki kicsit kevesebbet szeretne. Hogy ők se érezzék kihagyva magukat, a mennyiségen nem, de a tartalmak hosszán kicsit változtatunk. Szóval jövő héttől visszatérünk valamelyest a gyökerekhez és egyelőre legalábbis február-márciusban heti 3 nap rövid poszt lesz: egy kőzetes (kedd), egy ásványos (péntek – az érces sorozat majd ebbe megy át) és egy ősmaradványos (csütörtök). Ezeknél a bejegyzéseknél igyekszem rövidebb lenni, de aztán ismertek… Cserébe a katasztrófa szombat és a szerda (miután a különleges tárolást igénylő ásványok elfogytak) mindig nagyobb lélegzetvételű, izgi témákat fog hozni. Ez a menetrend azonban nem lesz olyan szigorú mint eddig, inkább csak amolyan iránymutatás. Ha közbejön valami téma, szemérmetlenül meg fogom szakítani.  Illetve ez egy tesztüzem, ha olyan visszajelzéseket kapok és a számok is azt mutatják, hogy jobb volt régen, akkor lehet hamarabb is visszatérünk a “normál beállításokra”.

Na, ezek után fogadjátok szeretettel ezt az ásványtársulást Ausztriából. Pár vörös almandin gránátot és sötétzöld aktinolit amfibolt láthattok. Ha minden igaz, már mindegyiket ismeritek. 

R.

Csillámot a csillámló napsütésért!

Sziasztok!
Elvileg most a hét közepén kicsit jobb idők köszöntenek ránk, úgyhogy köszöntsetek ti is két csillámpalát.

Emlékszem, mikor először olvastam földtani szövegben csillámokról, felnevettem. Valahogy olyan groteszknek tűnt az egész. Pedig, mint később megtudtam, egész sok csillámnak nevezett ásvány van: biotit, muszkovit, lepidolit… Talán idővel majd minddel megismerkedünk.

Most két darab, túlnyomórészt csillámokból álló kőzetet hoztam, melyet csillámpalának nevezünk. A csillámpala palás, levelesen elváló metamorf kőzet. Hő és/vagy nyomás hatására alakul át homokos/agyagos kőzetekből.

A csillámpalák elsődlegesen muszkovit csillámból épülnek fel. Ez a csillám jellegzetesen ezüst színben pompázik, csillog. Ez megmagyarázza, hogy malac koromban miért hittem azt, hogy ezüstöt találtam a sóderben…

Bár ezek a példányok az Alpokból származnak, hazánkban is vannak szép csillámpalák, pl. a Soproni-hegységben!

BÓNUSZ: A csillámpalákban gyakran jelennek meg gránátok, bekarikáztam hát nektek kettőt.

R.

Kontakt metamorfózis

Sziasztok!

Ma reggel kissé felforrósítjuk a hangulatot! Egy olyan követ hoztam nektek, melyben megfigyelhető a magma benyomulása egy már szilárd mészkőbe.

A mészkő a kb. 400 millió éves Polgárdi Mészkő, még a belé hatoló, majd megszilárduló vulkáni kőzet becses neve Tilospusztai Andezit és nagyjából fele ennyi idős.

Amikor a forró magma egy már szilárd képződményt megsüt és abban, olvadás nélkül, szilárd (!) fázisú átalakulások mennek végbe, azt kontakt metamorfózisnak nevezzük. A kontakt metamorfózis során, rengeteg új, érdekes ásvány jöhet létre zónákba/héjakba rendeződve a benyomult magmás test körül. Polgárdiban, a Kőszár-hegyen, ahonnan ez a példány származik, ezek közül megfigyelhető például a már ismert gránát, a zöld diopszid és prehnit, a fehér, szálas wollastonit, valamint az itt barna vezuvián. Ezek közül utóbbi kettő ezen a példányon is felfedezhető!

R.

Még egy kis gránát

Sziasztok!

Így reggelre hoztam nektek egy (vagyis kettő) jóval méretesebb és jobban látható gránátot is. Ez az egyik, ha nem a kedvenc kövem. Jó marha messze kellett érte menni… Ausztriában, az Alpokban találtam.

R.

Korallzátonyok és gránátok a Börzsönyben!

Tudtátok, hogy mind a kettővel találkozhattok pl. Zebegény, vagy Kóspallag környékén? No persze, a zátonyok már megkövültek, a gránátok pedig valójában ásványok a Börzsöny nagy részét felépítő vulkanikus kőzetben, az andezitben.

A bádeni korszakban (~ 17-13 millió évvel ezelőtt), mikor a Kárpát-medencében utoljára igazi tenger mosta az egykori szigetek partjait, a Börzsöny is még csak egy sziget volt. Az ekkor még meglehetősen aktív tűzhányó vízbemerülő oldalain pedig a remek klímának köszönhetően körben korallzátonyok és egyéb trópusi élőlények telepedtek meg.

A megkövült korallzátonyokból és ilyen, egyéb trópusi élőlények mészvázából álló mészköveket Lajta Mészkőnek nevezzük, míg a “sarkos gömb” alakú apró gránát kristályokat tartalmazó andezit a Nagyvölgyi Dácittufa Formáció Nagykoppányi Andezit Tagozatába tartozik.

Most, hogy az ősz már az ajtón kopogtat, egyre többször jut eszembe, milyen jó lehetett a bádeni trópusi/szubtrópusi tenger partján ejtőzni és nézni ahogy a tenger hullámai megtörnek a vulkánok partjain…

R.