Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban! (A kiakadáshoz tekerj lejjebb, vagy ha kihagynád, a földrengések után ne menj tovább!)

VULKÁNOK 🌋

Két új tagot üdvözölhetünk a listán. Az egyik nyilván az izlandi, róla hamarosan bővebben is ejtünk szót, a másik pedig a Karymsky (Oroszország – Kamcsatka). Utóbbit a Csendes-óceáni-lemez Eurázsiai-lemez alá bukása működteti.

De akkor Izland és a Fagradalsfjall! Mi új hír van azóta? A működés nagyjából változatlan, most azonban már tudjuk, hogy a jelenleg felszínre ömlő magma szinte teljesen megegyezik a tavalyival. Ez valószínűleg arra utal, hogy a köpenyből érkezett magmautánpótlás megindította felfelé a tavalyról bentmaradt anyagot és elsőnek az ömlött csak a felszínre. A nagyja még hátravan! De újfent hangsúlyozom, ez se nem klímabolygató, se nem robbanásos, se nem hamuszóró, se nem árbazalt kitörés. Csak szép csendes, mint Hawaii.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Az elmúlt héten nem volt olyan, ami megugrotta volna az ingerküszöbünket.

Néhány dologról viszont szeretnék beszélni, ami az elmúlt napokban megjelent a sajtóban. Először a chilei víznyelő és minden hozzá kapcsolódó konteó. Mert ugye egyesek szerint a természet nem tud szabályos kört csinálni. Nos, házifeladat, hogy mindenki írja be az angol ˝sinkhole˝ (víznyelő) szót a google-ba és nézegesse meg a képeket. Igen, a víznyelők általában ilyen alakúak. Maximum közel szabályos ovális formák. Miért? A víznyelő úgy jön létre, hogy egy felszín alatti üreg (igen, ez lehet akár bányajárat is) felett a ˝mennyezet˝ beszakad. Ezt megelőzi, hogy a felszínen létrejön egy sokszor szemmel még nem is érzékelhető topográfiai süllyedék, ami a saját középpontja felé fogja vonzani a vizet. A víz idegyűlik, majd a gravitáció törvényeinek megfelelően függőlegesen elkezd beszivárogni ebben a pontban. Mindeközben a beszivárgással érintett területen kioldja a cementet a kőből, tovább gyengítve azt. Magyarán előbb-utóbb a beszivárgással érintett rész fog beszakadni, ha túl nagy lett. És mi lesz abból, ha egy pont minden irányba terjed, tágul? Nos, kör! Vagy ha két beszivárgási pont is van és azok egybenyílnak, ovális. Na, zanzásan erről ennyit, arról meg nem is akarok hallani, hogy amiatt van aszály, mert a chilei elnyelte a vizet. Most komolyan, ilyen hogy jön valakinek?

Amúgy megértem, hogy aggasztó az aszály, de nem kell mögé összeesküvés-elméleteket keríteni. Tegnap pl. azt olvastam, hogy biztos a porördögök szívják ki a világűrbe a vizet. Nem ez a vicc, hanem, hogy ebben sokan hisznek! Ahogy nemrég megjelent egy olyan hír is, hogy kiszámolták, a tongai Tonga-Hunga Ha’apai vulkán év eleji kitörése során mennyi víz (praktikusan vízgőz!) jutott a légkörbe. Ezzel nincs is semmi baj, de azzal már igen, hogy sokan meg ebben keresik a hazai aszály okát. Mert a csúnya vulkán kilőtte az űrbe. Egyébként még ez sem igaz.

Végül egy tegnapi cikk, idézem a címet: ˝Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet˝, alcím: ˝…állatfajok halhatnak ki, de az emberekre is életveszélyes hatású lehet˝. Na, ezek után miről van szó? Mágneses pólusátfordulás. *sóhajt* Megint… Kérdezzünk már meg egy geológust, hogy a bolygó kismillió mágneses pólusátfordulást túlélt, ezt használja a magnetosztratigráfia is, mert pár tízezer éves felbontás érhető el vele, azaz átlag pár tízezer évente átfordulnak a pólusok. Igen, most kicsit hosszabb ideje nem volt (pár százezer év), de a krétában meg pár tízmillió (!) évig nem fordult és mégsem volt gond. A földtani rekordból tudjuk, hogy ez alatt a kismillió pólusátfordulás alatt SOHA SEMMI nem történt az élővilágban. Sőt, úgy amúgy a bolygóval sem. Ha valami bajt okozna, nagy számok törvénye alapján csak kéne látnunk valamit, nem? Jó, oké, aláírom, mióta ilyen elektronikus világ van, nem volt ilyen, lehet, hogy a gépeinkre hat, igen, ez benne van, nem tudjuk. Igen, sajnos vannak olyanok, akiket gépek tartanak életben, erre, ha valahogy tudunk, fel kell készülni. De akkor is, könyörgöm, mi ez a cím?

Tudjátok amúgy, ez még egy nem is természettudományos oldal volt, bulvár, elnézzük, bár akkor is kimeríti a rémhírterjesztés fogalmát, amiért ma már lehet büntetni. De egyre több, régen megbízható természettudományos oldalnál, pl. hazai nagy meteorológiai oldalaknál tapasztalom azt, hogy dörrentek egy olyan címet, ami arra utal, hogy ˝mindmeghalunkígyegyben!˝, majd ha valaki megnyitja a cikket, ott már tudományosan 90-100%-ban korrekten tárgyalják a témát és igyekeznek tompítani a cím adta felütést. Ott már szó sincs veszélyről. Szeretném, ha minél többekhez eljutna, miért van ez. Ennek két oka van:


1) Sok oldal szerkesztőit, cikkíróit kattintások után fizetik. Nekem is van ilyen ismerősöm. Ő nyilván abban érdekelt, hogy minél hangzatosabb, ˝kattintásvadász˝ címet adjon, mert annál több zsetont kap hó végén. Nem etikus, de valahol érthető.

2) Sok oldal nagyon jól tudja, hogy az emberek 95%-a nem fog továbbolvasni a címnél és a fejlécnél. Esetleg még egy látványos képet is hozzátoldanak. Nekik az a céljuk, hogy felbolygassák az állóvizet. Pörögjenek a kommentek, repkedjenek a megosztások, termelődjenek a számok. Hogy milyen stílusban? Az mindegy… Az ilyen oldalaknál jellemző, hogy odavonzzák a konteóhívőket, akik aztán elüldözik, kiirtják a józanészt a közösségből. Ez után pedig fortyoghat a minden is a nagy üstben… Az oldalt pedig nem érdekli, a számok jók, sőt más oldalak is átveszik a cikkét, még tovább tupírozva, mert látják, hogy jó számokat hoz.

Igen, a média maga generálja, tudatosan az összeesküvés-elméleteket. Nem azért, mert világuralmat akar, vagy tudom is én, nem, ez is egy összeesküvés-elmélet, pusztán pénzügyi okokból. Ez kérem szépen a 100%-ban profitorientált világ!

Na jó, bocs, befejeztem, csak most tényleg felhúztam magam. Vigasztalásul dobok egy friss képet az izlandi vulkánról (a kép forrása: Un italiano in Islanda facebook oldal).

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A komoly aktivitást mutató vulkánok listáján egyelőre nincs változás, de muszáj beszélnünk a Sakurajima vulkánról. Az elmúlt hét napban itthon nagyon nagy médiavisszhangot kapott, hogy te jó ég, kitört. Ja, csakhogy a Sakurajima folyamatosan komoly működést produkál pl. eddig 2022-ben végig… Ezek a történetek mind úgy születnek, hogy egy bizonyos hazai meteorológiai oldal gondol egyet, hogy miből lenne jó kattintásvadász cikk, aztán azt azonnal átveszi a bulvár is, pár ˝brutális˝, ˝ördögi˝, ˝borzaszasztó˝, ˝irdatlan˝ és stb. jelzőkkel megspékelve.

Bár egyelőre nincs vonatkozó hír, Izlandon is érdemes rajtatartani a szemünket, mert a kisebb rengések továbbra is folyamatosak.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Először vegyünk át két hazait, bár volt róluk szó külön is a Facebook-oldalon. Júl. 28-án a Bükkben volt egy 2,6-os rengés, amit a Bükk északkeleti peremvetője okozhatott, míg júl. 23-án a Kisalföldön, Répcelak közelében mozdult meg a föld, Richter-skála szerint 3,4-es magnitúdóval. Ezt nagy valószínűséggel a Rába-vonal nevű tektonikus törésrendszer okozta. A nagyobb rengést többen is észlelték az Észak-Dunántúlon, míg a kisebb esetében én nem igen tudok észlelésekről, de az epicentrum közelében ez sem kizárt.

Jöjjön a nagyvilág!

Júl. 24. – Horvátország (Petrinya) – 4,0
Ehhez inkább egy linket csatolok, 2021-ben nagyon sok szó volt róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/17/rendkivuli-rezso-hirado-2/

Júl. 27. – Fülöp-szgk. – 7,0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá. Sajnos itt legalább két halálos áldozat és sok sérült is van.

Júl. 27. – Chile – 6,2
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Júl. 28. – Chile – 6,1
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Rezső híradó

Sziasztok!

A híradó végre visszatért, dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

Vegyük át az épp aktuális listát.

Kilaueau (Hawaii, USA)
Erebus (Antarktisz)
hot spot vulkanizmus

Popocatépetl (Mexikó)
Santiaguito (Guatemala)
Fuego (Guatemala)
Masaya (Nicaragua)
Kókusz-lemez alábukása a Karib-lemez alá

Reventador (Ecuador)
Sangay (Ecuador)
Sabancaya (Peru)
Nevados de Chillan (Chile)
Nazca-lemez alábukása Dél-Amerika alá

Erta Ale (Etiópia)
Nyiragongo (Kongói Demokratikus Köztársaság)
Kelet-afrikai árokrendszer – riftesedés, kontinens szétszakadás

Shiveluch (Kamcsatka, Oroszország)
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Sakurajima (Japán)
Suwanose-jima (Japán)
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Dukono (Indonézia)
Ibu (Indonézia)
bonyolult alábukási rendszer a Fülöp-lemez, az Eurázsiai-lemez és az Indo-ausztráliai-lemez közt, az ún. Molucca-tenger szubdukál a Maluku-szigetek alá

Lewotolo (Indonézia)
Semeru (Indonézia)
Merapi (Indonézia)
Krakatau (Indonézia)
Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá

Yasur (Vanuatu)
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá

A végére pedig két érdekesség: a Stromboli (Olaszország).

Az ő megértéséhez egyrészt tudni kell, hogy az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, a Tethys-óceán bezáródása máig nem teljes, a Tethys-óceán egy maradványa máig megvan a Földközi-tenger keleti medencéjében! Ez a lemezdarab, valamint az Európa és Afrika közé ékelődő Adria/Apulia mikrolemez roppant megbonyolítja a térség geológiáját. Van itt lemezalábukás, ami talán a magmás események fő oka, de erre rásegíthet egy megnyúlásos és egy oldaleltolódásos jelenség is.

Ha összeszámoljátok, a listán a szokásos ~30 helyett csak 23 vulkán szerepel, szóval most úgy látszik, épp náluk is masszívan ubiszezon van.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Két említendő rengésünk van, mindkettő Romániából:
Júl. 16. – 4.2
Júl. 17. – 4.0

A rengések természetesen a hírhedt Vráncsa-zónához kapcsolódnak, ahol a mára már teljesen szubdukálódott egykori Magura-óceán lemeze még mindig “lóg” a köpenyben. Bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/02/foldrengesek-a-magyar-kiralysagban/ és https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/11/magyarazo-a-tegnapi-hiradohoz/

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A komoly aktivitást mutató vulkánok listája egy új taggal bővült, üdvözöljétek a Chikurachki vulkánt Oroszországból, Kamcsatkáról. Az ő működéséért a Csendes-óceáni-lemez Eurázsiai-lemez alá történő szubdukciója felelős.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Elég sok 5.9-es volt az elmúlt héten, de csak egy ugrotta meg a bűvös 6-os magnitúdójú határt:

jún. 24. – a Csendes-óceán déli medencéje – 6.0
Egy transzform vető követte el a Csendes-óceáni-lemez és a Nazca-lemez közti óceánközépi hátság mentén.

Emellett azonban sajnos muszáj szót ejtenünk az egyik 5.9-esről is. Ez Jún. 21-én következett be az afgán-pakisztáni határ mentén. Az igen sekély (10 km) fészekmélység miatt igen nagy pusztítás követte a rengést, amelyben eddig legalább 920-an életüket vesztették. A sérültek és az összedőlt épületek száma is meghaladja az 1500-at. Mivel az érintett terület a Himalája része, a mentés és a károk felmérése nagyon nehezen megy a hegyvidéki terep miatt, így sajnos valószínűleg még több áldozat és sérült lehet. A rengés a Himalájához és így az India, illetve Eurázsia között zajló ütközéshez kapcsolható.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A komoly aktivitást mutató vulkánok listáján nincs változás.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Annál több volt azonban az említésre méltó rengés az elmúlt egy hétben!

jún. 4. – Aleut-szgk. (Alaszka, USA) – 6.3
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Észak-amerikai-lemez alá.

jún. 4. – Macquarie-sz. (Ausztrália) – 6.4
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

jún. 4. – Tonga – 6.2
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Indo-ausztráliai-lemez alá.

jún. 8. – Brazília – 6.5
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!
Persze a kérdéseiteket továbbra is várjuk, ha szeretnétek még Kérdezz&feleleket!

VULKÁNOK 🌋

A listán nincs változás, úgyhogy jobb is, ha azonnal átevezünk a rengésekhez, mert ott bizony volt történés. Ne feledjétek, terjedelmi okokból a földrengéseknél az ország közvetlen környezetében bekövetkező, Richter-skála szerinti 4-esnél nagyobbakkal, illetve a nagyvilágban bekövetkező 6-osnál nagyobbakkal foglalkozunk csak!

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Máj. 21. – Fülöp-szigetek – 6.1
Máj. 22. – Japán – 6.0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Máj. 22. – Fidzsi-szigetek – 6.3
Csendes-óceáni-lemez alábukása az Indo-ausztráliai-lemez alá.

Máj. 26. – a Csendes-óceán délkeleti medencéjének óceánközépi hátsága – 6.2
Egy óceánközépi hátság mentén elhelyezkedő transzform vető okozta.

Máj. 26. – Új-Kaledónia (Loyalty-szigetek) – 6.4
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

Máj. 26. – Peru – 7.2
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Máj. 27. – Kelet-Timor – 6.2
Indo-ausztráliai-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Rezső híradó + Kérdezz&felelek 2.

Sziasztok!

Haladjunk visszafelé, először is az egyetlen kérdés, ami a múlt héten érkezett:
Zámbó Nikolett kérdése: „Szia Rezső! Milyen könyvet ajánlanál a témában laikus, de lelkes érdeklődőknek?”

Nos, ez nehéz kérdés, hisz a tudomány fejlődése miatt ma már nem igen van olyan naprakész geológiai könyv, ami minden témát felölel egyben, így kérdezhetném, melyik szűkebb témakörben. Mindenesetre, mivel korábban kértétek, júliustól már jönnek majd könyvajánló bejegyzések, így nem akarok sok poént lelőni előre, de hogy a kérdésre is válaszoljak: a legutolsó, úgy nagyjából napjainkig helytálló és a legtöbb témát átfogó, nem mellesleg szakmai, de nem túl bonyolult nyelvezetű mű Báldi Tamás A történeti földtan alapjai c. könyve 1979-ből. Mint a legtöbb jó szakmai könyv, ez is már csak antikváriusoknál elérhető, ott viszont szerencsére nem annyira drága, kétezer forint körüli összegekért kapható.

Ha van bármilyen kérdésetek, ne habozzatok, tegyétek fel! Amennyiben továbbra is érkeznek kérdések, beépítjük ezt a kérdezz&felelek dolgot a híradóba! 😀

Na de most, ahogy már megszokhattátok, dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A listán nincs változás, azonban fontos szót ejtenünk valamiről. A télen elég nagy hírértéke volt a vulkáni működésnek az izlandi Reykjanes-félszigeten. A működés mértéke azóta alábbhagyott, most viszont az elmúlt héten sok rengés pattant ki a félsziget felszíne alatt (köztük erősebbek is!), amelyek a felszíndeformációval (felboltozódás) együtt magmafeláramlást jeleznek. Hogy a magma eléri-e majd a felszínt, vagy megszilárdul a mélyben, az egyelőre kérdés, de mindenesetre ne lepődjetek meg, ha hamarosan újabb izlandi kitörésekről olvashattok a hírekben.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Itt is csak egy fontos esemény történt:

Máj. 19. – Ausztrália (Macquarie-sziget) – 6.9
Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Pull-apart vagy széthúzásos medencék

Sziasztok!

Ma egy különleges medencetípussal ismerkedünk meg, ami, mint meglátjátok majd, nem is olyan ritka. Először is egy kis szerkezetföldtani áttekintő. (Aki esetleg teljesen új, az lehet, hogy jobb, ha itt kezdi, talán könnyebb így megérteni a témát: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/18/szent-andras-toresvonal/ )

Hogy tudunk létrehozni egy süllyedéket? Hát mondjuk, ha széthúzzuk a litoszférát, az megnyúlik és ennek következtében süllyedésbe kezd. Tudunk összenyomással is medencét csinálni? Igen, hisz ha meggyűrünk egy lapot, akkor is lesz kidudorodó és besüllyedő része is. Milyen mozgás maradt még ki? Hát az oldaleltolódásos elmozdulás, amely során az egységek egymás mellett elcsúsznak, gyakorlatilag nulla függőleges irányú mozgás mellett. Nulla függőleges irányú mozgás… Akkor így nem tudunk medencét csinálni, igaz? Ne… De! De, így is tudunk!

Bár igaz, hogy kell egy különleges adalék is hozzá. A legtöbb törésvonal nem késéles, általában inkább hol keskenyebb, hol szélesebb, hol egyenes, hol kanyarodó zónákról beszélhetünk. Ez utóbbira van szükségünk itt is, vagyis a pull-apart medencék létrejöttéhez fontos, hogy legyen egy kanyar, egy egyenetlenség a vonatkozó oldaleltolódási zóna lefutásában. A második ábra segítségével egyébként könnyen kipróbálhatjátok ti is otthon. A bal oldali fekete vonalhoz hasonló vonal mentén vágjatok szét egy lapot és a két felet húzzátok/toljátok a nyilak által mutatott irányba. Elég egyszerű! Ha ezt megtettétek, valami hasonlót kell kapnotok, mint a második ábra jobb oldalán. A mozgás következtében egy űr nyílik a két lapfél között (az ábrán narancs színű), amit immár pull-apart, vagy széthúzásos medencének nevezhetünk! Az első ábrán egy ehhez hasonlóan létrejött medence 3D-s modelljét láthatjátok.

Az ilyen medencéket egyébként transztenziós medencéknek is nevezzük, hiszen a kanyar pontjában egyszerre van jelen oldaleltolódás (˝transz˝) és széthúzás (˝tenzió˝). Igazából ugyanaz történik, mint riftesedéskor (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/12/30/a-kontinensek-szetszakadasa/), csak itt ferde az egész folyamat. Érdekesség egyébként, ha megfordítjátok az első ábra nyilainak az irányát, akkor a két ˝kiöblösödő˝ rész nem távolodni, hanem ütközni fog, ún. transzpresszió, tehát oldaleltolódásos mozgás + összenyomás lép fel és ez a medencével ellentétben egy kiemeltebb rész létrejöttéhez fog vezetni. Ezt nevezzük külföldiül push-up ridge-nek, magyarul talán feltolódásos vonulatnak, bár ez a név a létrehozó folyamatra nézve még félrevezetőbb, mint a széthúzásos medence.

Na és végül beszéljünk kicsit ezekről a medencékről. A jellemzőjük, hogy mindig közelítik a rombusz alakot. Na, hány közel rombusz alakú medencét találtok az atlaszban, ha szabadjára engedlek titeket? Azonnal feltűnhet pl. a Márvány-tenger, mely mind a két oldalról egy szorosban, valójában az újra beszűkülő oldaleltolódási zónában folytatódik. De ilyen a Holt-tenger, vagy a Bécsi-medence is! Mondjuk előbbi kicsit megnyúltabb, utóbbi pedig olyannyira be van temetve fiatal üledékekkel, hogy nem igazán látni már a valós alakját. Sőt, természetesen a Szent András-törésvonal mentén is találunk ilyeneket, hisz az is egy oldaleltolódásos zóna. Na, hagyjalak titeket keresgetni? 😀

R.

Az első ábra forrása: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0264817208001177
Wu et al. (2009): 4D analogue modelling of transtensional pull-apart basins

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A vulkánok tekintetében nincs új a nap alatt, viszont annál több hír van rengésekről!

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Máj. 9. – Japán (Jonaguni sziget) – 6.3
A Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Máj. 9. – Pápua Új-Guinea – 6.3
Az Indo-ausztráliai-lemez alábukása a Csendes-óceáni-lemez alá.

Máj. 10. – Argentína (Andok) – 6.8
A Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Máj. 11. – Románia (Kárpátkanyar/Vráncsa-zóna) – 4.1
A mára már teljesen szubdukálódott egykori Magura-óceán lemeze még mindig “lóg” itt a köpenyben. Bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/02/foldrengesek-a-magyar-kiralysagban/ és https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/11/magyarazo-a-tegnapi-hiradohoz/

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.

Rezső híradó + Kérdezz&felelek

Sziasztok!

Mindenekelőtt egy szolgálati információ! Az egykori kérdőívben a kitöltők többsége jelezte, hogy szeretne/szívesen olvasna velünk egy Kérdezz&feleleket, azonban amikor kértük, egyetlen kérdés sem érkezett. Hát most, hogy közeledünk az 1600 követőhöz, rápróbálkozunk újra. Ne féljetek, jöhetnek a kérdések, legyen közük geológiához, vagy akár hozzánk. Ha sikerül pár kérdést összeszedni, akkor majd egy külön posztban válaszolunk rájuk.

Na de most dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban! 😀

VULKÁNOK 🌋

Egy visszatérőnk van a komolyan működők listáján, az pedig nem más, mint az Etna (Olaszország). Az Etna működésének oka igen bonyolult. A megértéséhez egyrészt tudni kell, hogy az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, a Tethys-óceán bezáródása máig nem teljes, a Tethys-óceán egy maradványa máig megvan a Földközi-tenger keleti medencéjében! Ez a lemezdarab, valamint az Európa és Afrika közé ékelődő Adria/Apulia mikrolemez roppant megbonyolítja a térség geológiáját. Van itt lemezalábukás, ami talán a magmás események fő oka, de erre rásegíthet egy megnyúlásos és egy oldaleltolódásos jelenség is.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Itt is csak egy fontos esemény történt:

Máj. 5. – Fülöp-szigetek – 6.0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió! 😀

R.