Építőkövek – budafoki kálvária

Sziasztok!

Térjünk vissza kicsit Budafokra és nézzük meg, melyik kő a leggyakoribb. Nyilván ez a cím a már fő bejegyzésben (https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/4325) is említett, ~13-12 millió éves Tinnyei Mészkövet illeti, de van ám itt más is. Például a település kálváriájának tetején!

Míg maguk a szobrok és a korlát az imént említett, jól faragható szarmata durvamészkőből készültek (1. kép), addig a keresztek ~200-190 millió éves, kora jura korú Pisznicei Mészkőből vannak, amit tévesen neveznek tardosi márványnak is. Ezzel a képződménnyel már jó sokat foglalkoztunk, most csak egy linket teszek ide be: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/05/25/a-dunantuli-kozephegysegi-jura-pisznicei-meszko/ Még egy ammonitesz is megbúvik benne (2. kép!) 😀

Egyébként muszáj megjegyeznem, hogy eddig ez a legszebb kálvária, amit végigjártam!

R.

Budafok története és kapcsolata a geológiával

Sziasztok!

Budafok ma Budapest egy városrésze, de nem volt ám ez mindig így! Ennek pedig számtalan nyomát láthatjuk, ha ellátogatunk ide.

Budafok helyén a középkorban egy falu állt, mely a török időkben elnéptelenedett. Buda visszavívása után (1686) aztán az a Savoyai Jenő, herceg és német-római császári hadvezér kapta meg jutalmul a területet, akit bizonyosan ismertek a törikönyvekből. Így alapult meg 1698-ban Promontorium vagy Promontor (magyarul kb. ˝előhegy˝), mely a csepel-szigeti uradalom szőlőhegye lett.

Na de miért volt jó szőlőhegynek? Hát itt jön a képbe a geológia! A Tétényi-fennsík középső miocén (~13-12 millió éves) Tinnyei Mészkő (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/03/02/a-szegeny-ember-lajta-meszkove/) fala a Duna felől igen meredek volt. Míg a fennsík tetején tökéletes mód nyílt a szőlőtermesztésre, addig a Duna felőli meredek falba könnyedén vájhattak szőlőspincéket, pince rendszereket, mivel a Tinnyei Mészkő híresen könnyen faragható, fejthető. Ez utóbbit bizonyítják egyébként a falba vájt tágas udvarok és szűk utcák (1. kép) is.

A település a herceg halála után függetlenedett, a lakosok azonban továbbra is szőlőművelésből és borászatból éltek (2. kép – szekérrakodó ajtó a Savoyairól elnevezett téren), olyannyira, hogy csak úgy özönlöttek ide a német és szerb borászok is. Talán elég szemléletes, ha megemlítem azt a tényt, hogy itt van Közép-Európa legnagyobb pincerendszere (több mint 50 km hosszú) és található itt többek közt egy Törley- és egy Sacelláry-kastély is! Jól hallottátok, itt volt a híres Törley gyár és mind a mai napig itt van Törley József mauzóleuma is!

Sajnos a virágzásnak, mint sok más helyen, a XIX. század végén véget vetett a filoxéria, de a város máig őrzi ennek a dicső kornak a nyomait (3. kép – egy a régi, díszes épületek közül, 4. kép – Czuba-Durozier-kastély tornya bal oldalt, Törley-kastély tornya jobb oldalt).

Sajnos nem készültem ennyi érdekes látnivalóra, mikor útnak indultam ide egy napos hétvégén, ezért annyi képet sem készítettem és a minőség is olyan ˝Rezsős˝, de talán nem is baj, hisz így van okotok nektek is ellátogatni ide! Csak aztán el ne felejtsétek megnézni a követ is! 😀

R.

1. kép
2. kép
3. kép
4. kép

Budapesti építő-/díszítőkövek – Kanfanar mészkő

Sziasztok!

Ma megismerkedünk az egyik legnépszerűbb hazai díszítőkővel, ami nem messziről, csak a szomszédból jött. 😀 A Kanfanar egy kora kréta korú, Horvátországban, az Isztriai-félszigeten bányászott mészkő. Jellemzője a foltos megjelenés és a fura, absztrakt ősmaradvány átmetszetek sokasága. Gyakran összekeverik a több mint egy hónapja bemutatott Solnhofeni palával.

Találkozhatunk vele az Újbuda-központ aluljárójának falán, de szinte mindegyik budapesti plázában is. Gyanítom, más városokban is meg-megjelenik, bár erről sajnos nem igen van tapasztalatom. Ahol én otthonosan mozgom, ott eddig még nem figyeltem fel rá. 😀

R.

Ooid vs. onkoid

Sziasztok!

Már sokszor került szóba az ooid és az onkoid, de itt az ideje, hogy végre tisztázzuk, mik is ezek és mi a különbség köztük!

Először kezdjük a hasonlóságokkal. Mindegyik egy kicsi, általában csak pár mm vagy cm nagyságú szemcse, mely egy magból áll, amit koncentrikusan kalcium-karbonát kérgek vesznek körül. Mint egy miniatűr húsgolyó, amit egy helyett legalább 25-ször paníroztunk be. A mag lehet bármi, egy homokszem, vagy egy héjtöredék, ahogy ritkább esetben a kérgek is lehetnek akár dolomitból, foszfátból, vagy vas/mangán-oxi-hidroxidokból. Mind a kettő tengerben képződik, méghozzá általában sekély tengerben, illetve a létrejöttükhöz szükséges, hogy a szemcse folyamatos mozgásban legyen. Tökéletes terület tehát egy hullámzásnak kitett tengeraljzat! Nem is meglepő, hogy gyakran a zátonyok helyén ún. ooid/onkoid homokdombokat találunk.

Rendben, de akkor mi a különbség? Nos, az ooidok létrejöttéhez nem kell élő szervezet, a folyamat csupán szervetlen kémiai kiválás során megy végbe. Egyszerűen kicsapódik a kalcium-karbonát és kész. Mivel pedig a szemcse mozog, mindenhol be lesz borítva. A kémiai kiválás miatt az ooidok jellemzően sokkal jobban hasonlítanak alakjukban egy tökéletes gömbre és a kérgek vastagsága, vastagságuk eloszlása is sokkal szabályosabb. Ezzel szemben az onkoidok esetében mikrobiális bekérgezésről van szó, ami rendszerint szabálytalanabb alakhoz és kérgekhez vezet.

Vigyük tovább akkor már a nevezéktant! Ooidnak csak akkor nevezhetünk egy szemcsét, ha 2 mm-nél kisebb, ellenkező esetben pizooidról beszélünk. Ugyanez a megkülönböztetés nem nagyon él az onkoidnál. Az ooid és onkoid tartalmú mészköveket nevezhetjük ooidos, illetve onkoidos mészkőnek, azonban amennyiben a kőzet szinte kizárólag ezekből épül fel, akkor onnantól oolitnak vagy onkolitnak hívjuk.

Hazánkban mind a kettőre találunk bőven példát, naná, hiszen elég sok a karbonátos kőzetünk. Az ooid legtipikusabb lelőhelye talán a Tinnyei Mészkő (emlékeztek a Biatorbágyos videókra!), míg az onkoidról nekem először a Dachsteini Mészkő zátony közeli része ugrik be, például a Remete-szurdokból.

Na, remélem, sikerült helyre tenni a dolgokat! 😀

R.

Ooidok mikroszkóp alatt.
Forrás: https://carbonateworld.com/carbonate-atlas/non-skeletal-grain-types/images/ooids/
T. Geel, Vrije Universiteit, Amsterdam
Onkoidok mikroszkóp alatt.
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018298000376
Lanés & Palma (1998): Environmental implications of oncoids and associated sediments from the Remoredo Formation (Lower Jurassic) Mendoza, Argentina. ­- Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 140/1-4, 357-366.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Pisznicei Mészkő

Sziasztok!

A Pisznicei Mészkőnek sok nevét ismerjük: tardosi márvány, piszkei vörös márvány, ammonitico rosso stb. Mondjuk, mint azt már megbeszéltük, se nem márvány, se nem igazi ammonitico rosso, de erről és a képződmény egyéb jellemzőiről úgyis olvashattok régebbi bejegyzéseinkben:
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/05/25/a-dunantuli-kozephegysegi-jura-pisznicei-meszko/
https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/09/28/pisznicei-meszko/

Mindenesetre abban megegyezhetünk, hogy a Pisznicei Mészkő az egész ország talán legkedveltebb díszítőköve, így nem meglepő, hogy a fővárosban is sűrű vendég. Sorolhatnám, hol fordul elő, sőt, hogy hol láthatóak benne ammoniteszek is, de tudjátok mit? Rendezzünk egy mini kvízt! Várom a válaszaitokat, hol fordul még elő! 😀

Ez a kép egyébként az Egyetem téren készült, itt elég gyakori a képződmény. 😀

R.

Budapest, Fazekas-hegy

Sziasztok!

Tudjátok, a budapesti Hárs-hegyen igen sokat jártam/kalandoztam, de soha sem sejtettem, hogy a közvetlen közelben egy olyan érdekes hely van, mint a Fazekas-hegy. Egy már poros, régi forrásban olvastam róla, hogy az egykori kőfejtőjének déli falában, a vetők mentén áramló termálvizeknek köszönhetően megbontott Dachsteini Mészkőben, számos fosszília található. A csigák és kagylók mellett még a képződményben és a Budai-hegységben is igazán kuriózumnak tekinthető ammoniteszek is megjelenhetnek! Nem csoda tehát, hogy nagyok voltak az elvárásaink, mikor tavaly szeptember elején útnak indultunk.

A Fazekas-hegy már csak azért is megéri az egyáltalán nem megterhelő túrát, mert a csúcsot jelentő szirtről csodás a kilátás! Pláne ősszel… Emellett található itt egy géppuskafészek (1. és 2. kép) is (mint Hűvösvölgy környékén elég sok helyen), ami őszintén szólva nem tudom, mit ellenőrizhetett, mert sok mindenre nem látni rá a bozóttól, de könnyen lehet, hogy a növényzet azóta nőtte körbe a szirtet. Na mindegy is, ugyanis akit ez nem dob fel, az belefuthat a késő triász üdvözlő algaszőnyegébe, a sztromatolitba is (3. kép)!

Na de mi ugye nem ezért mentünk, hanem az egykori kőfejtő miatt. Azt előzetes kutakodások után már sejtettük, hogy a volt kőfejtő megközelítése közepesen nehéz lesz, az viszont lesújtott bennünket, hogy a növényzet nagyon nem bizonyult partnernek. Sőt… Az akácoson és csipkebogyóson még csak átverekszi magát a sün, de a talajt igen vastag borostyánszőnyeg fedi. Ez egy volt kőfejtőben elég veszélyes, ugyanis nem tudhatod, hol rejlik üreg, gödör a szőnyeg alatt, így nem is volt bátorságunk, hogy átkeljünk a halálcsapdán.

A környéken sok kisebb bicskabánya, útbevágás, építkezés is feltárja a képződményt, valahol csak ki tudjuk majd magunk élni, gondoltuk. De tévedtünk. Egy építkezés előtti törmelékben szép vörös kalcitokra tettünk szert és egy útbevágásban a mészkő tektonizált voltát és a termálvizekből kivált borsóköveket is tanulmányozhattuk, de egy fia szemmel látható ősmaradvány sem került elő.

Nem túl nagy happy end, mi? Akkor mit mondjak én?! Józsi ráejtett egy akkora követ a térdemre, mint ő maga! Azt’ még ő szól meg, hogy cipeltetem magam…. Ch…

Sziasztok! 😀

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – A Margit-sziget

Sziasztok!

A Margit-szigeten ma már sok épület van, minket azonban most inkább a régi épületek érdekelnek, mint mondjuk a IV. Béla által építtetett Domonkos-kolostor, vagy a premontrei Szent Mihály kápolna. No meg hogy miből épültek!

A kolostor falában található kőzetek tulajdonképpen megmintázzák az egész Budai-hegységet: triász korú Dachsteini Mészkő és szintén triász dolomit, eocén Budai Márga, oligocén Hárshegyi Homokkő, valamint kvarter édesvízi mészkő. Ezek mellett található két idegen jövevény is, a kerekített miocén andezit tömbök és a szarmata Tinnyei Mészkő. Előbbiek a Duna segítségével kerülhettek a szigetre a Dunakanyarból (Visegrádi-hg. és Börzsöny andezitjei), míg utóbbi darabjai Pestről, Kőbányáról származhatnak. Mivel a falak túlnyomórészt Tinnyei Mészkőből állnak, valószínű, hogy elsődlegesen ezt szánták az építőkőnek. Milyen érdekes, nem? Valószínűleg ott bányászták az építőkövet, ahova ma már betelepült a város.

A legérdekesebb képződmény azonban mégsem a Tinnyei Mészkő, hanem az édesvízi mészkő, melyben növénymaradványokat, pontosabban lenyomatokat láthatunk (1. és 2. kép). Ezek úgy jöttek létre, hogy a CaCO3-ban telített oldatból kiváló mész kezdetben növények köré vált ki, majd az egyes kérgek csak ez után nőttek össze. Persze a növényi anyag ma már lebomlott, de a lenyomatuk tökéletesen megőrződött.

Most menjünk azonban tovább a kápolnához. A kápolna egyik falán még ma is megfigyelhetőek az egykori középkori építmény eredeti falmaradványai, valamint a XX. századi felújítások hatásai (3. kép). Már csak azért is szembetűnő a különbség, mert eltérőek voltak a használt építőkövek! A középkori részeken triász mészkövet, eocén Szépvölgyi Mészkövet és Budai Márgát, valamint Tinnyei Mészkövet és kvarter édesvízi mészkövet (túlnyomórészben!) találunk, míg a XX. századi renoválás jórészt Tinnyei Mészkövet és vulkanitokat használt.

Még mielőtt utatokra engednélek titeket, hogy ti is megkeresgessétek egyesével ezeket a kőzeteket, felhívom arra is a figyelmeteket, hogy mind a két épület esetében belefuthattok faragott kőtömbökbe is a falakban. Ezek alapján (logikusan) következtethetünk arra, hogy már a középkori ember is újrahasznosította a lebontott épületek maradványait, vagy az esetleglegesen elrontott faragványokat.

R.

Budapesti építő-/díszítőkövek – Szépvölgyi Mészkő

Sziasztok!

Vissza valami kissé autentikusabbhoz, a Budai-hegység eocén mészkövéhez, a Szépvölgyi Mészkőhöz! Ebben a mészkőben, mint a legtöbb eocén mészkőben, elég sok a dög. Itt rengeteg Discocyclinát láthattok (nagyforaminifera, mint a Nummulitesz). Tudjátok… Azok a levágott körömdarabra hasonlító kis valamik… 😀

A Szépvölgyi Mészkő egykor intenzíven bányászott képződmény volt Budán, ennek nyomát őrzik pl. a Kis-Sváb-hegy, a Mátyás-hegy, vagy a hozzá közeli Remete- és Látó-hegy kőfejtői, illetve mondjuk a híres Pál-völgyi kőfejtő is. Nemcsoda hát, hogy gyakori építőkő! Ezt a képet én például egy a Gül baba utcában álló ház alapzatáról lőttem.

R.

Villány, Templom-hegy – Szársomlyói Mészkő

Sziasztok!

Ismerjük meg az utolsó és egyben talán legkevésbé izgalmas képződményünket a helyszínen. A Szársomlyói Mészkő újra egy üledéklerakódási hézaggal települ a Villányi Mészkőre. Jellemzően egy vastagpados, finomszemcsés mészkőről van szó, ami az alsó részén még vöröses, majd felfelé egyre inkább sárgás fehér, krém színű. Gyakoriak benne a vörös, vasas sztilolitok és az erős tektonizáltsága miatt a kalcit erek is. Emiatt, a fehér-vörös sávokkal átjárt megjelenés miatt, gyakori díszítőkő, megtalálható például az Országházban is! Szabad szemmel elég egyveretű, néha onkoidok, kagylók, vagy ammonitesz alkatrészek figyelhetőek meg benne. Mikroszkóppal már egy fokkal izgalmasabb, a késő jura tipikus plankton elemei (plankton foraminiferák, Calpionellák, Saccocomák, Globochaetek) mind megjelennek benne.

Képződési környezete valószínűleg a Villányi Mészkőéhez hasonló, annál valamivel sekélyebb. Kora késő jura: oxfordi – alsó tithoni (~160-150 millió éve). A krétába ő már (ellenben a legtöbb késő jura mészkövünkkel) valószínűleg nem nyúlik át, hamar szárazra került és karsztosodásnak indult. Ezek a karsztos üregek aztán később vagy bauxittal (Harsányhegyi Bauxit), vagy egy különleges képződménnyel töltődtek fel (lesz még róla szó!), mielőtt a krétában újra megérkezett volna a tenger.

Ezzel a fő képződményeken átrágtuk magunkat, azonban a sorozat még nem ért véget, hisz egyrészt ezeket a kőzeteket még össze kell kapcsolnunk a tanösvény mentén, másrészt pedig van még pár érdekesség, amire nem tértünk ki.

R.

A déli bányafal hatalmas feltolódásai. Tényleg jól szét van tektonizálva szegény Szársomlyói.
Elég unalmas kő így első ránézésre.
De azért karsztosodik böcsülettel!

Lünersee

Sziasztok, ma egy tengerszemet látogatunk meg az Alpokban, hogy kicsit lehűljünk.

Gondolom, azt tudjátok, mi a tengerszem. A jégkorszak során a jég által kivájt kárfülkékben felgyülemlett víz, miután a jég elolvadt. Egy magashegységi tó.

A Lünersee is egy ilyen tengerszem, mondjuk egy mesterséges gáttal rásegítettek a vízszint felduzzasztására. Sokkal érdekesebb azonban a tó helyzete. A Lünersee az osztrák-svájci határ mellett, a Keleti-Alpokhoz tartozó Északi-Mészkőalpok és a már Nyugati-Alpokhoz tartozó Pennini-takarók határán fekszik.

Ha a mellékelt kép szempontjából nézzük, a tó túloldalán az Északi-mészkőalpok késő triász Fődolomitja, illetve evaporitjai látszanak, míg a kép már a Pennini-takarók jura mészkövéről, valamint kréta márgájáról és feketepalájáról készült.

Elég sok minden az egyben a hely! 😀

R.