A földtörténet röviden – Szilur

Sziasztok!


A szilur időszak kb. 444 millió évvel ezelőttől 419 millió évvel ezelőttig tartott. Nevét, ha nem találtátok ki magatoktól is, szintén egy walesi kelta törzsről, a szilúrokról kapta.

– Bár az ordovícium végén a tengeri nemzetségek több mint fele kihalt, a szilur elején viszonylag gyors volt a talpraállás és az ordovíciumi trendek szinte megszakítás nélkül folytatódtak. Egyre elterjedtebbek és komplexebbek lettek a zátony ökoszisztémák, a diverzitás hamar regenerálódott, visszaépült.

– A szilur során folyamatosan terjedt a növények szárazföldi térhódítása, egyre komplexebb növények jelentek meg (pl. Cooksonia – James Cook felfedező után szabadon). Végre elkezdtek egyre kevésbé vízhez kötöttek is lenni, de ez majd csak a devonra lesz végleges. Ehhez több újítás is hozzájárult, pl. a kiszáradás és UV sugárzás elleni védelem, az edényrendszer a folyadékáramlás biztosításához és a szilárdítás (lignin). Igen, a növények felegyenesedtek! 😀

– A gombák is tovább fejlődtek ebben az időszakban és a rovarok is végleg meghódították a szárazföldet. A szilurtól beszélhetünk végre komolyabb szárazföldi életről, bár az még inkább a vizenyős területek környezetében burjánzott csak. Az élet egyre biztosabb szárazföldi első lépéseihez egyébként az is nagyban hozzájárult, hogy az ózonpajzs ekkora lett kellően vastag ahhoz, hogy komplexebb élőlények védelmét is biztosítani tudja.

– Ekkor jelentek meg és kezdtek gyors evolúciós fejlődésbe az állkapcsos és csontos halak, bár előbbiek új fosszíliák alapján akár már az ordovícium végén is megjelenhettek. Ez alapozta meg számukra azt a sikert, ami miatt majd a devont a halak időszakának nevezzük.

– Az eurypteridák (pl. Eurypterus) ebben az időszakban nagyra nőttek (akár 2 m+) és globálisan nagyon elterjedtek, ennek megfelelően a ˝tengeri skorpiók˝ gyakori ősmaradványai a szilurnak. A képen alighanem kiszúrjátok őket.

– A biosztratigráfiában továbbra is a graptoliták a királyok.

– Az ordovíciumból örökölt jégsapka maradéka is erős olvadásnak indult a szilur elején, ami egy radikális tengerszintemelkedéshez vezetett. Ez (is) az oka annak, hogy igen kevés az olyan rétegsor, ahol az ordovícium-szilur átmenet folytonos és a határ környékén nem hiányzik üledék a rétegsorból. A szilur közepére már a Déli-sark közvetlen közelében is elolvadt minden.

– Tektonikailag a szilur talán még érdekesebb volt, hiszen erre az időre tehető a Kaledóniai-hegységrendszer kialakulásának nagyrésze. Ekkor ütközött össze Laurencia Baltikával, létrehozva így Laurussziát. Mivel a Kaledóniai-hegységrendszer kialakulását egyszer már elég részletesen átvettük, most nem írnék kisregényt, inkább belinkelem azt a bejegyzést: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/07/07/pangea-letrejotte-2-a-kaledoniai-hegysegrendszer/ . A lényeg, hogy Észak-Amerika keleti partjainál, Grönlandon, a Skandináv-hg. területén és a Brit-szigeteken létrejött egy új, fiatal magashegység.

R.

Fulgurit

Sziasztok!

Tudjátok, mit kapunk, ha a villám egy homokos tengerpartba csap? Fulgurit! Jó, a ragviccek már kimentek a divatból…

Szóval a fulgurit (fulgur = villám latinul) akkor keletkezik, mikor a villám laza, homokos felszínbe csap. Ilyenkor a villám hőmérsékletétől a homok túlnyomó részét adó kvarc megolvad és egy amorf, néha a villám alakját imitáló üveges struktúra jön létre, amire homokszemek vannak tapadva. Kvázi megkövült villám! Elég menő! 😀

U.I.: Nem összetévesztendő a sokkal gyakoribb cementált járatkitöltésekkel!

A kép forrása: https://www.abc57.com/news/fulgurite-is-lightnings-work-of-art
Joshua Tree Earth and Space Museum

R.

Mint kés a vajon…

Sziasztok!

Láttatok már késsel szeletelhető követ? Hát én most hoztam nektek egy példát. Ez a bazalt a só és az oldatok hatására annyira elváltozott, hogy konkrétan késsel szeletelhetővé vált. Gyakorlatilag ellenállás nélkül! Pedig gondoljunk csak a bazalt kockakövekre, azokban van akaraterő…

De maradjunk a témánál: ki kér egy szilatot? 😀

A kép egyébként Marokkóban készült.

R.

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban! (A kiakadáshoz tekerj lejjebb, vagy ha kihagynád, a földrengések után ne menj tovább!)

VULKÁNOK 🌋

Két új tagot üdvözölhetünk a listán. Az egyik nyilván az izlandi, róla hamarosan bővebben is ejtünk szót, a másik pedig a Karymsky (Oroszország – Kamcsatka). Utóbbit a Csendes-óceáni-lemez Eurázsiai-lemez alá bukása működteti.

De akkor Izland és a Fagradalsfjall! Mi új hír van azóta? A működés nagyjából változatlan, most azonban már tudjuk, hogy a jelenleg felszínre ömlő magma szinte teljesen megegyezik a tavalyival. Ez valószínűleg arra utal, hogy a köpenyből érkezett magmautánpótlás megindította felfelé a tavalyról bentmaradt anyagot és elsőnek az ömlött csak a felszínre. A nagyja még hátravan! De újfent hangsúlyozom, ez se nem klímabolygató, se nem robbanásos, se nem hamuszóró, se nem árbazalt kitörés. Csak szép csendes, mint Hawaii.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Az elmúlt héten nem volt olyan, ami megugrotta volna az ingerküszöbünket.

Néhány dologról viszont szeretnék beszélni, ami az elmúlt napokban megjelent a sajtóban. Először a chilei víznyelő és minden hozzá kapcsolódó konteó. Mert ugye egyesek szerint a természet nem tud szabályos kört csinálni. Nos, házifeladat, hogy mindenki írja be az angol ˝sinkhole˝ (víznyelő) szót a google-ba és nézegesse meg a képeket. Igen, a víznyelők általában ilyen alakúak. Maximum közel szabályos ovális formák. Miért? A víznyelő úgy jön létre, hogy egy felszín alatti üreg (igen, ez lehet akár bányajárat is) felett a ˝mennyezet˝ beszakad. Ezt megelőzi, hogy a felszínen létrejön egy sokszor szemmel még nem is érzékelhető topográfiai süllyedék, ami a saját középpontja felé fogja vonzani a vizet. A víz idegyűlik, majd a gravitáció törvényeinek megfelelően függőlegesen elkezd beszivárogni ebben a pontban. Mindeközben a beszivárgással érintett területen kioldja a cementet a kőből, tovább gyengítve azt. Magyarán előbb-utóbb a beszivárgással érintett rész fog beszakadni, ha túl nagy lett. És mi lesz abból, ha egy pont minden irányba terjed, tágul? Nos, kör! Vagy ha két beszivárgási pont is van és azok egybenyílnak, ovális. Na, zanzásan erről ennyit, arról meg nem is akarok hallani, hogy amiatt van aszály, mert a chilei elnyelte a vizet. Most komolyan, ilyen hogy jön valakinek?

Amúgy megértem, hogy aggasztó az aszály, de nem kell mögé összeesküvés-elméleteket keríteni. Tegnap pl. azt olvastam, hogy biztos a porördögök szívják ki a világűrbe a vizet. Nem ez a vicc, hanem, hogy ebben sokan hisznek! Ahogy nemrég megjelent egy olyan hír is, hogy kiszámolták, a tongai Tonga-Hunga Ha’apai vulkán év eleji kitörése során mennyi víz (praktikusan vízgőz!) jutott a légkörbe. Ezzel nincs is semmi baj, de azzal már igen, hogy sokan meg ebben keresik a hazai aszály okát. Mert a csúnya vulkán kilőtte az űrbe. Egyébként még ez sem igaz.

Végül egy tegnapi cikk, idézem a címet: ˝Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet˝, alcím: ˝…állatfajok halhatnak ki, de az emberekre is életveszélyes hatású lehet˝. Na, ezek után miről van szó? Mágneses pólusátfordulás. *sóhajt* Megint… Kérdezzünk már meg egy geológust, hogy a bolygó kismillió mágneses pólusátfordulást túlélt, ezt használja a magnetosztratigráfia is, mert pár tízezer éves felbontás érhető el vele, azaz átlag pár tízezer évente átfordulnak a pólusok. Igen, most kicsit hosszabb ideje nem volt (pár százezer év), de a krétában meg pár tízmillió (!) évig nem fordult és mégsem volt gond. A földtani rekordból tudjuk, hogy ez alatt a kismillió pólusátfordulás alatt SOHA SEMMI nem történt az élővilágban. Sőt, úgy amúgy a bolygóval sem. Ha valami bajt okozna, nagy számok törvénye alapján csak kéne látnunk valamit, nem? Jó, oké, aláírom, mióta ilyen elektronikus világ van, nem volt ilyen, lehet, hogy a gépeinkre hat, igen, ez benne van, nem tudjuk. Igen, sajnos vannak olyanok, akiket gépek tartanak életben, erre, ha valahogy tudunk, fel kell készülni. De akkor is, könyörgöm, mi ez a cím?

Tudjátok amúgy, ez még egy nem is természettudományos oldal volt, bulvár, elnézzük, bár akkor is kimeríti a rémhírterjesztés fogalmát, amiért ma már lehet büntetni. De egyre több, régen megbízható természettudományos oldalnál, pl. hazai nagy meteorológiai oldalaknál tapasztalom azt, hogy dörrentek egy olyan címet, ami arra utal, hogy ˝mindmeghalunkígyegyben!˝, majd ha valaki megnyitja a cikket, ott már tudományosan 90-100%-ban korrekten tárgyalják a témát és igyekeznek tompítani a cím adta felütést. Ott már szó sincs veszélyről. Szeretném, ha minél többekhez eljutna, miért van ez. Ennek két oka van:


1) Sok oldal szerkesztőit, cikkíróit kattintások után fizetik. Nekem is van ilyen ismerősöm. Ő nyilván abban érdekelt, hogy minél hangzatosabb, ˝kattintásvadász˝ címet adjon, mert annál több zsetont kap hó végén. Nem etikus, de valahol érthető.

2) Sok oldal nagyon jól tudja, hogy az emberek 95%-a nem fog továbbolvasni a címnél és a fejlécnél. Esetleg még egy látványos képet is hozzátoldanak. Nekik az a céljuk, hogy felbolygassák az állóvizet. Pörögjenek a kommentek, repkedjenek a megosztások, termelődjenek a számok. Hogy milyen stílusban? Az mindegy… Az ilyen oldalaknál jellemző, hogy odavonzzák a konteóhívőket, akik aztán elüldözik, kiirtják a józanészt a közösségből. Ez után pedig fortyoghat a minden is a nagy üstben… Az oldalt pedig nem érdekli, a számok jók, sőt más oldalak is átveszik a cikkét, még tovább tupírozva, mert látják, hogy jó számokat hoz.

Igen, a média maga generálja, tudatosan az összeesküvés-elméleteket. Nem azért, mert világuralmat akar, vagy tudom is én, nem, ez is egy összeesküvés-elmélet, pusztán pénzügyi okokból. Ez kérem szépen a 100%-ban profitorientált világ!

Na jó, bocs, befejeztem, csak most tényleg felhúztam magam. Vigasztalásul dobok egy friss képet az izlandi vulkánról (a kép forrása: Un italiano in Islanda facebook oldal).

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Ásvány- és ősmaradványgyűjtés

Sziasztok!

Még mindig pörgetjük a ti kértétek bejegyzéseket, úgyhogy beszéljünk kicsit a gyűjtésről. Igyekszem nem kisregényt írni, így rögtön linkelek is egy régi bejegyzést: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/04/25/turasegedlet/ . Itt már elég sok mindent összeszedtünk, de röviden átmegyek három témán, aztán megmutatom, ha szeretnétek gyűjteni, hol érdemes tájékozódni.

Először is a felszerelés. Mint a fenti linken olvashatjátok, fontos a jó kalapács és a nagyító. A geológus kalapács feleslegesen túl drága, egy sima kalapács is ugyanúgy megteszi, de ha cifrázni akarjátok, egy jó minőségű ácskalapácsnak már ˝csákány része˝ is van. Ezen kívül olyan helyen, ahol szabad (!) bontani, jól jöhet egy véső is. Már csak a törmelék kapirgálásához is. Nem jön rosszul egy jó bakancs, ami megvéd, ha kő esik a lábadra, illetve egy munkáskesztyű sem, ami óvja a kezed. Én mondjuk utálom a kesztyűt, mert nem tudok benne úgy tapintani, de persze ízlések és pofonok. Végül fontos a nagy szakítószilárdságú zacskó (pl. ALUFIX) és/vagy az alufólia, valamint az újságpapír. A leletek csomagolásához ugye. Ó, és igen! Az alkoholos filc. Higgyétek el, jól jön, ha ráírjátok, honnan van és mi, hisz határozni utólag ugyan még lehet, de lelőhely nélkül nem sokat ér a legtöbb találat.

Az se rossz, ha az ember idővel rendszerezi a gyűjteményét. Nem kell feltétlen nagy és fancy dologra gondolni, én pl. kódokkal látom el a köveim, amik aztán egy excel táblázatban vannak kor szerint nyilvántartva. Az excel táblában egyrészt mellé lehet írni minden infót is, másrészt ott lehet könnyen keresni és ha a kód történetesen a polc számán és a kő azon belüli helyén alapul, akkor megtalálni is egyszerű az adott példányt. 😀 De komolyan, legalább egy cetlit tegyetek mellé lelőhellyel!

A fenti linken hosszasan értekezek a szigorú szabályokról, védettségről stb. Itt csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nem szabad akárhol (és akárhogy) gyűjteni és attól, hogy valamit nem őriznek/nincs elkerítve még lehet, hogy tilos ott a gyűjtés. Ha valaki kezdő, tényleg jobb, ha előbb tájékozódik, ma már sok csoport, fórum van ezekre itt facebookon is. Ha mást nem, kérdezzetek a mi csoportunkban: https://www.facebook.com/groups/644976530246437
Természetesen mi is tisztában vagyunk vele, hogy sokszor igazságtalanul hátráltatják a gyűjtőket és általában egy mindent szétbombázó kisebbség miatt vannak kollektíve megbélyegezve, illetve sok gyűjtő sem szereti elárulni másnak a titkos helyeit (persze, hisz megdolgozott, hogy megtalálja/feltárja). Igen, ez nehéz, ha valaki komolyan akar belevágni. Ezért is javaslom egy közösséghez való csatlakozást, ha mást nem, először csak megfigyelőként.

Na és most jöjjön a lényeg! Hol tudtok tájékozódni, hol és mit lehet gyűjteni?

ÁSVÁNYOK

Az egyik talán legfontosabb a http://www.geomania.hu/ weboldal. Itt lelőhelyek szerint megtaláljátok, mit lehet ott találni, képek is vannak az ásványokról, hogy tudjátok, mit kerestek és nem mellesleg fel van tüntetve a lelőhelyek mellett, hogy szabad-e a rablás, vagy mik a szabályok.
Hasonlóan fontos a Magyar Minerofil Társaság (https://www.minerofil.hu/mamit1.php) ismerete és az ő kiadványaik lapozgatása. Ha valaki komolyabban akarja csinálni az ásványgyűjtést, ez a lépés szinte megkerülhetetlen.
Linkelek egy facebook csoportot is: Ásványgyüjtő túrák és ásványok (https://www.facebook.com/groups/147663842557897)
Végül pedig ajánlok még egy könyvet, a GeoLitera kiadó 2016-ban megjelent kötetét:
Szakáll Sándor, Fehér Béla, Tóth László – Magyarország ásványai
Innen is lehet ötleteket meríteni, de csak a fentiek betartása mellett (!). A könyv a kiadónál egyébként még elérhető, szóval nem annyira borsos az ára (ne higgyetek az antikváriusoknak!).

ŐSMARADVÁNYOK

Itt nem tudok ennyi mindent bedobni a közösbe, de amit adhatok, az nagyon alapos. Elsősorban a Magyar Ősmaradványgyűjtők Közössége (https://www.facebook.com/groups/1516563081922762) nevű facebook csoportot kell ismerni, ami tökéletesen tömöríti a gyűjtő közösség krémjének nagy részét, sőt, sok hazai szakembert is. Emellett pedig megint ajánlok egy könyvet, szintén a GeoLiterától:
Főzy István & Szente István (2012) – Ősmaradványok – A Kárpát-Pannon térség kövületei

Ezek után nem is maradt más, mint hogy jó és eredményes gyűjtést kívánjak, de (!) a szabályokra figyeljetek! Ó, és ha bárki hozzátoldana még valamilyen irodalmat, linket, csoportot, csak bátran, mehet a komment szekcióba! No meg persze a tippek és trükkök is jöhetnek! 😉 Csináljunk egy kis almanachot!

Jó szerencsét!

R.

Rendkívüli Rezső híradó – Izland

Sziasztok!

Bár már kb. 1,5-2 hónapja mennek a találgatások, lesz-e újabb kitörés Izlandon, eddig nem éreztem elég indokoltnak beszélni róla. Most viszont olyan fázisba értünk, amikor akár bármelyik nap/pillanatban benne lehet a bugi a földkéregben. Nézzük át ezt kicsit jobban!

Nagyjából két hónapja folyamatosak a földrengések Izlandon. Ez önmagában nem hír, viszont egyre több a 4-es magnitúdót is meghaladó. Ezek jó része a legutóbbi kitörés helyszínére, a Reykjanes-félszigetre koncentrálódik, de ezúttal más területek (így más vulkánok) is benne vannak a buliban. Hogy mást ne mondjak, 2 órája is volt egy 4,6-os 3 km-re a tavalyi események színhelyétől. Emlékeztek, annak idején bőven foglalkoztunk a témával.

Lábjegyzet: Ebben önmagában semmi meglepő, sem katasztrofális nincs, Izland a bolygó tektonikailag egyik, ha nem legaktívabb területe, ugyanis Izland gyakorlatilag az Atlanti-óceán óceánközépi hátságának a vízfelszín fölé érő része. Ez már önmagában elég lenne, de ugyanakkor egy ún. forró folt terület is, mint mondjuk Hawaii. Ütős kombó!

Most attól eltekintenék, hogy mi vezetett idáig az elmúlt 2 hónapban, hogy kezdtek visszatérni a földrengésrajok stb., szorítkozzunk az aktualitásokra. Július 30. – Augusztus 1. között kezdtek folyamatosan jönni a hírek, hogy egyre sűrűbben jönnek a magmafelnyomulást jelző földrengések a Reykjanes-félsziget területén, ráadásul a kipattanási mélységük is egyre sekélyedik. Mit jelent ez? Ez olyan, mint meteorológiában a vihar riasztás. Magma nyomul fel, már csak pár km-es mélységben jár, szóval lehet kitörés, minden adva van hozzá, de lehet, hogy a magma megreked a mélyben és lassan visszaáll a status quo. Volt már erre példa a tavalyi működés óta!

Maradjunk kicsit a Reykjanes-félszigetnél. Mi a helyzet most? A földrengések már folyamatosak, néha egy-egy szokatlanul erős (pl. Aug. 1. – 5,4-es) is becsúszik. Az adatok alapján a magmafelnyomulás DNy-ÉK irányú és erre merőleges széthúzás is uralkodik a területen. Értelemszerűen ez a két folyamat egymást generálja, a széthúzás utat nyit a benyomulásnak, ami meg még inkább feszíti szét a kérget. A magma jelenleg 1 km (!) mélységben járhat, ha lesz kitörés, az valószínűleg Geldingadalir és Keilir között lehet (azaz vélhetőleg nem pont a legutóbbi működés helyén!). Ha lesz persze (lásd feljebb). Ebben az esetben egyébként a tavalyihoz hasonló, csendesebb eseményre kell számítani. Ha már tavalyi, a jelenlegi benyomulás méretében a kétszerese lehet a tavalyinak az adatok szerint. Jelenleg a felszíndeformáció és a szeizmikus aktivitás enyhén csökken, azonban tavaly is volt egy ilyen esemény közvetlenül a magma felszínretörése előtt. Tegnap este már volt egy téves riasztás is, ugyanis gázkiáramlásokat jelentettek a térségből, de reggelre kiderült, hogy csak a növényzet gyulladt ki és ennek a füstjét lehetett látni. Most tényleg úgy vagyunk, hogy bármelyik pillanatban. Vagy nem… Pont mint a vihar riasztás! 😀

De hol van még potenciális kitörésveszély?
Az Askja vulkán területéről is sok hír érkezett az elmúlt napokban, mert a magmafelnyomulás okozta felszíndeformáció mértéke már meghaladja a 35 cm-t az elmúlt egy évben (ez már azért sok). Korábbi működései alapján ő rosszabb lehet, mint a Reykjanes-félsziget, robbanásos kitörései okozhatnak hamufelhőket stb. Az izlandi hamufelhőket pedig ismerjük…

A Vatnajökull jégpáncél alatt pihenő Grimsvötn is ébredésre utaló rengéseket produkál, ő is szokott nagyobbakat pukkani, így jobb rá is figyelni!

Tehát három potenciális jelöltünk is van, de ne feledjük, lehet, hogy a végén semmi sem lesz! És végképp nem ˝Földanya bosszúja˝, vagy ˝chemtrail˝, vagy egyéb hasonló marhaság van a dolgok mögött, ez kérem szépen színtiszta geológia! Bolygónk élt, él és élni fog, ezt pedig itt-ott folyamatosan meg is mutatja.

U.I.: Egyébként a Reykjanes-félszigetre érdemes a leginkább figyelni, ott akár már délutánra is lehet akármi! Na jó, a hivatalos infó szerint az elkövetkezendő napokban/hetekben…

R.

A földtörténet röviden – Ordovícium

Sziasztok!

Rohanjunk is tovább az időben, következzen a paleozoikum második időszaka, az ordovícium! Az ordovícium a ~485-444 millió évvel ezelőtti időszeletet jelenti, az időszak a nevét egy ókori walesi törzs, az ordovicesek után kapta.

– Az ordovícium elejének legjelentősebb eseménye az ún. ordovíciumi radiáció. Ez azt jelenti, hogy a kambriumban megjelent élőlénycsoportok egyre sikeresebben szervezték magukat egyre komplexebb ökológiai rendszerekbe, egyre több életmód és életforma jelent meg és a diverzitás is ˝kilőtt az égbe˝. Elterjedt a klasszikus plankton életmód (pl. graptoliták: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2022/04/08/graptolita/), egyre több taktika állt rendelkezésre a fenéklakók számára, megjelentek a korallok (Tabulata és Rugosa korallok), valamint felvirágoztak a Cephalopodák (fejlábúak), ahova pl. az ammoniteszek is tartoztak. Bár rájuk még várni kell, az ordovíciumban az Orthocerasok voltak a ˝menők˝ (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2022/04/07/orthoceras/). Az ordovíciumi radiáció gyakorlatilag feltette a bábúkat a táblára és lefektette a játékszabályokat az egész paleozoikumra vonatkozóan.

– Apró poén, hogy ekkor jelentek meg a Prototaxita gombák is, akik akár 9 m-es, fatörzsszerű képződményeket hoztak létre a szárazföldön. Igazi gombaerdő! Igen, tehát az élet már az ordovíciumban kilépett a szárazföldre! Róluk bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/07/31/prototaxita-gombak/ .

– Az első növények szárazföldrelépése is ekkorra, ~460 millió évvel ezelőttre tehető wisconsini moha spórák tanúsága alapján.

– Nagy valószínűséggel a rovarok is az ordovícium legvégén jelenhettek meg a szárazföldön.

– A biosztratigráfia fő eszközei ebben az időszakban a graptoliták, kisebb mértékben a conodonták.

– Az ordovíciumi meteor esemény egy rövidke epizód volt a középső ordovíciumban, mikor ~467,5 millió éve egy kisebb meteorokból álló zápor érte a Földet. A kisebb darabok valószínűleg egy nagyobb meteor felrobbanásából származtak. Az esemény egyáltalán nem zavart meg semmit a Földön, nem kapcsolódik hozzá kihalás, vagy egyéb esemény.

– Az ordovícium végére Gondwana déli sarki pozícióba sodródott és kialakult rajta a fanerozoikum vélhetőleg első és egyben legidősebb jégkorszaka. Ez nagy szerepet játszott abban is, hogy az ordovícium végén következett be a fanerozoikum öt nagy kihalási eseménye közül az egyik. Bővebben: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/12/12/katasztrofa-szombat-ordovicium-szilur-hatar/ .

– Legyen egy kis lemeztektonika is! Az ordovícium elején a nemrég megismert Iapetus-óceán elkezdett bezáródni. A szubdukció a Taconi-szigetív (nem takony!) kialakulásához vezetett, mely egy a mai Japánhoz hasonló struktúra volt, ami később délről hozzáforrt Laurenciához (proto-Appalache-hg.). A záródó Iapetus hátába egy új óceán a Rhea-óceán kezdett nyílni a késő ordovíciumtól, mely mikrokontinenseket szakított le Gondwanáról. Ezekhez tartozott pl. Avalónia, ami az ordovícium legvégére Baltikának ütközött, megindítva ezzel a Kaledóniai-hegységrendszer kialakulását. Gondwana keleti részén, a mai Ausztrália peremeire szintén szigetívek kenődtek fel.

– Az időszak legjellemzőbb kőzetei a graptolitás és trilobitás agyagpalák.

R.

Ordovíciumi tengeri élővilág
Az kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/337347828319739601/
Masato Hattori
Ősföldrajzi térkép az ordovícium végéről

Rezső híradó

Sziasztok!

Dőljön mindenki hátra és nézzük, mi történt a nagyvilágban!

VULKÁNOK 🌋

A komoly aktivitást mutató vulkánok listáján egyelőre nincs változás, de muszáj beszélnünk a Sakurajima vulkánról. Az elmúlt hét napban itthon nagyon nagy médiavisszhangot kapott, hogy te jó ég, kitört. Ja, csakhogy a Sakurajima folyamatosan komoly működést produkál pl. eddig 2022-ben végig… Ezek a történetek mind úgy születnek, hogy egy bizonyos hazai meteorológiai oldal gondol egyet, hogy miből lenne jó kattintásvadász cikk, aztán azt azonnal átveszi a bulvár is, pár ˝brutális˝, ˝ördögi˝, ˝borzaszasztó˝, ˝irdatlan˝ és stb. jelzőkkel megspékelve.

Bár egyelőre nincs vonatkozó hír, Izlandon is érdemes rajtatartani a szemünket, mert a kisebb rengések továbbra is folyamatosak.

FÖLDRENGÉSEK 🌅

Először vegyünk át két hazait, bár volt róluk szó külön is a Facebook-oldalon. Júl. 28-án a Bükkben volt egy 2,6-os rengés, amit a Bükk északkeleti peremvetője okozhatott, míg júl. 23-án a Kisalföldön, Répcelak közelében mozdult meg a föld, Richter-skála szerint 3,4-es magnitúdóval. Ezt nagy valószínűséggel a Rába-vonal nevű tektonikus törésrendszer okozta. A nagyobb rengést többen is észlelték az Észak-Dunántúlon, míg a kisebb esetében én nem igen tudok észlelésekről, de az epicentrum közelében ez sem kizárt.

Jöjjön a nagyvilág!

Júl. 24. – Horvátország (Petrinya) – 4,0
Ehhez inkább egy linket csatolok, 2021-ben nagyon sok szó volt róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/08/17/rendkivuli-rezso-hirado-2/

Júl. 27. – Fülöp-szgk. – 7,0
Fülöp-lemez alábukása az Eurázsiai-lemez alá. Sajnos itt legalább két halálos áldozat és sok sérült is van.

Júl. 27. – Chile – 6,2
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Júl. 28. – Chile – 6,1
Nazca-lemez alábukása a Dél-amerikai-lemez alá.

Esetleg ti olvastatok valamit az újságokban, amit szeretnétek megbeszélni?

Na de most már térjünk át egyéb híreinkre, stúdió!

R.

Sün stressz alatt

Sziasztok!

Ma megtudhatjátok, milyen, ha egy sün extrém stressz alá kerül. Jelen esetben egy ~35 millió éves tengerisün…

Nos, ez a kis tengerisün (fekete körvonallal) az eocén tengerben élt és pusztult el, a mai budapesti Mátyás-hegy délkeleti kőfejtőjének területén. Utána viszont a kőbezárva komoly stressz, pontosabban nyíróerő érte, ami hatására a piros vonal mentén, a nyilakkal jelölt irányokban elnyíródott. Mint mikor egy lapnak a bal felét lefelé húzzátok, a jobb felét pedig felfelé toljátok. A lap elszakad, a sün meg, nos… Eltörik. Kár. Pedig végre találtam egy teljes tengerisünt… Mit ne mondjak, nem halad jól ez a családfakutatás… 😀

R.

Congeria pad

Egy pofás ˝kis˝ Congeria pad a Balaton partjáról. Van még valakiben kérdés ezek után, hogy miért lett a Congeriából a balatoni kecskeköröm? Mondhatnám azt is erre a képre, hogy egy igazi patacsata! 😀

(Akinek esetleg tényleg kéne még plusz infó, egyszer régen írtunk róla: https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/10/11/sundiszno-koromporkolt/)

Utólag is bocsi a képminőségért, futtában volt!

R.