Jáde

30 jún 202219 máj 2022 / rezsoageologussun / Hozzászólás

Sziasztok!

A jádéről érintőleg beszéltünk már egyszer (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/11/25/piroxen/), de most nézzük meg alaposabban, mi is az a jáde!

Előszöris fontos leszögezni, hogy nem ásvány, hanem kőzet! Méghozzá típusától függően piroxenit, vagy amfibolit (főként piroxén (előbbi link), illetve amfibol (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/11/24/amfibol/) ásványból felépülő kőzet). Két féle ásványból, vagy azok keverékéből létrejött kőzetet nevezhetünk így. Az egyik ásvány a nefrit nevű amfibol (belőle van az amfibolit), míg a másik a jadeit nevű piroxén (ő meg a piroxenit).

Közelítsünk azonban kicsit távolabbról. A jáde ugye egy tipikus, zsírfényű zöld kő. Vagyis… Van sárga, barna, de még fehér változata is (utóbbi a juh zsír jáde)!

A jáde elsősorban a Távol-Keleten, Kínában, illetve Délkelet-Ázsiában fontos drágakő, de sokan nem tudják, hogy komoly kultusza volt Latin Amerikában is (pl. maják). A neve is a spanyol ˝ágyék kő˝ (piedra de ijada) kifejezésből ered, mert úgy tartották, jól gyógyítja az ilyen tájéki panaszokat. Maga a nefrit is ugyanezt jelenti egyébként, csak latinul.

Viszont gondolkodjunk kicsit geológusul! Hol jelenik meg sok nefrit és jadeit? Ott, ahol a jádénak nagy kultusza lett? Nos, a nefrit elég gyakori metamorf ásvány, igazából vas-tartalmú tremolit, így nem akkora nagy kuriózum. A jadeit viszont már annál inkább, ugyanis az csak olyan kőzetekben jelenik meg, amelyek megjárták a szubdukciós zónát, de onnan visszatértek! Ezek alapján az is könnyen megérthető, hogy a nefrites változat sokkal gyakoribb, de olcsóbb és rosszabb minőségű.

Na, akkor a Távol-Keleten biztosan sok a jadeites, ugye? Hát nem… Ott a nefrites változat dominál, csakúgy, mint Európában. Aki igazi jadeites jádéra vágyik, annak a Kordillerákba kell ellátogatnia, Amerikába, ugyanis ott van a legnagyobb esélye egy jó találatra.

Egyébként fontos résen lenni, mert gyakran árulnak egyszerű szerpentinitet jádeként, amit sokszor igen-igen nehéz elkülöníteni az eredetitől. A szerpentinit egy elég gyakori kőzet és nincs is akkora értéke, így ezt benézni nyilván nem éri meg senkinek. Az egyetlen jó elkülönítő bélyeg talán a keménység. Míg a szerpentinit karcolható körömmel vagy tűvel (Mohs 2-3-as keménység), addig egy jó jádét már nemhogy a tű, a kés se fog (Mohs 6-7-es keménység). Újabban a malachit is kedvelt jáde-pótlék lett, itt is a keménység (tű vagy kés még fogja), illetve a koncentrikus sávozottság lehet feltűnő.

Szóval igen. Mint sok drágakő esetében, a jáde név alatt is jó sok minden megbújhat, ezúttal még akkor is, ha végig tényleg jádéról van szó.

A kép forrása: https://www.artstation.com/artwork/v1Y6dx

Verde Serpentino – M4, Kálvin-tér

4 ápr 202226 feb 2022 / rezsoageologussun / Hozzászólás

Sziasztok!

Mivel úgy láttuk, ennek a sorozatnak is megkopott mára a népszerűsége, így egyelőre ez lesz az utolsó poszt a témában. Természetesen azonban utolsónak valami igazi érdekességet hoztam!

A Verde Serpentino (olaszul zöld szerpentin), vagy más néven Ranocchiaia (olaszul ˝béka kő˝) egy olaszországi szerpentinit, amelyet főként Firenze mellett, Pratonál bányásznak. A szerpentinit egy metamorf kőzet, amely uralkodóan szerpentin ásványokból (antigorit, krizotil, lizardit) áll és általában egykori óceáni kérgek kőzeteinek átalakulása során jön létre.

Tehát akkor itt is egy óceáni kéregről beszélhetünk? Úgy bizony! Az Eurázsiai-hegységrendszer európai tagjainak létrejöttében nagy szerepet játszó Pennini-óceán, vagy más néven Alpi-Tethys déli áganak, a Piemont-Liguriai-ágnak a maradványáról van szó! Fontos megjegyeznünk, hogy bár a Pennini-óceán összeköttetésben állt a Neotethyssel, amit talán jobban ismertek, de a kettő nem ugyanaz! A Pennini-óceán születése csak a triász végén indult meg, míg a Neotethys már a perm végétől meghatározta pl. a hazánk aljzatát alkotó mikrokontinensek életét is.

Na de legyen elég ennyi, nézzétek inkább ezt a gyönyörű zöld követ! 😀

Diabáz

28 feb 202227 dec 2021 / rezsoageologussun / Hozzászólás

Sziasztok!

Az első kőzetünk, aminek a nevével gyakran találkozhattok, de még nem igen beszéltünk róla, az a diabáz. A diabáz alapvetően egy idejét múlt kifejezés, ma már nem is hivatalos terminus, de természetesen még használjuk. Alapvetően mit értünk rajta? Ahogy egy tanárom mondta egyszer: öreg bazaltot. És tulajdonképpen erről is van szó! A diabáz idős, már elváltozott bázikus kőzet, de a bazalton kívül takarhat doleritet és mikrokristályos gabbrót is.

Az öregedés elsősorban a kő színén figyelhető meg. A bazalttól várt fekete helyett a színes elegyrészek kloritosodása és az olivin szerpentinesedése miatt zöld színben pompázik.

Régen elég nagylelkűen dobálóztak a diabáz kifejezéssel, gyakran nem is voltak benne biztosak, hogy tényleg bazaltról/doleritről van-e szó, csak ráfogták, így ma sokszor az ilyet tartalmazó régi írások felülvizsgálatra szorulnak, fenntartásokkal kezelendőek. Napjainkban, ahogy mondtam, hivatalosan már nem használhatjuk a kifejezést, a helyes megnevezést a ˝meta˝ előtaggal képezzük, utalva a kőzet átalakult, metamorfizálódott voltára. Például metabazalt.

A kép forrása: https://ro.pinterest.com/pin/176977460328102624/?amp_client_id=CLIENT_ID(_)&mweb_unauth_id=&simplified=true
BluRavenDesigns

Veszélyes ásványok – Azbeszt

20 jan 202126 Már 2021 / rezsoageologussun / Hozzászólás

Sziasztok!

Lassan kifutunk az igazán veszélyes ásványokból, azonban itt van egy olyan, amiről szerintem a legtöbben hallottatok már: az azbeszt. Fontos leszögezni, hogy az azbeszt nem egy ásvány, hanem egy megjelenési forma. Több ásvány is képes azbeszt formátumban megjelenni. Az azbeszt szálas, rostos, vékony szálacskákra szétfoszló megjelenési formát jelent. Ezek a szemmel látható kis szálacskák mikroszkopikus szinten még több apró szálacskából állnak. Az egészségügyi kockázatát is ez jelenti, hogy amennyiben belélegezzük ezeket az apró szálacskákat azok a tüdőbe jutva ott megragadnak és tüdőrákot okozhatnak. Egy tanárom nekem egyszer azt mondta, hogy csak az amfibol azbesztek veszélyesek, de mint látni fogjátok, sajnos a legtöbb azbeszt amfibol azbeszt.

Azbeszt formában általában metamorf ásványok jelennek meg, ilyenek a zöldes szerpentinek (pl. krizotil), vagy a metamorf amfibolok (pl. a fehér tremolit és antofillit, a kék riebeckit, vagy a zöld aktinolit). Nevüket is általában színükről kapják a különféle azbesztek. Sajnos sokszor együtt jelennek meg más ásványokkal, mint pl. a talk, amiből hintőport állítanak elő. No, nem hinném, hogy félnünk kéne, hogy a hintőporba azbeszt kerül, de a bányászok számára kockázatot jelenthet. Nagyobb probléma, hogy a 90-es évekig majdnem mindenhol és bizonyos helyeken még a 2010-es években, vagy azok után is alkalmazták magát az azbesztet. Gyakori alkalmazása volt tűzállósága miatt a tűzálló dolgok készítése, de belekeverték a cementbe, a betonba és a hullámpalákba is. A beton és a hullámpala egészen jól megköti az azbesztet, azonban amennyiben ezek az anyagok elkezdenek öregedni, porlani, töredezni, az azbeszt is felszabadulhat belőlük. Ma már szerencsére az egész EU-ban, így hazánkban is tiltott a használata és veszélyes hulladéknak minősülnek azok az anyagok, amikben előfordulhat, de sajnos a szovjet időkből mind a mai napig rengeteg ilyen hullámpala vagy beton, egyéb építészeti elem maradt ránk.

Hogyan tároljuk az azbesztünket, ha van ilyen ásványunk? Mindenképpen jól lezárva, valami átlátszó tárolóban. Így látjuk az ásványunkat is, de a belőle lemorzsolódó kis szálacskák sem lesznek veszélyesek. Kinyitni ezt a tárolót azonban többé nem ajánlatos, pláne ahogy idősödik és kiszárad az ásvány. Ha valakinek mégis ez az ellenállhatatlan szíve vágya, akkor azt megfelelő maszkban tegye!

Fontos azonban újra megjegyezni, hogy az azbeszt nem azonosítható egy ásvánnyal sem! A felsorolt ásványok mindegyike előfordul sima, nem azbeszt formában, sőt a legtöbb esetében az azbeszt megjelenés a ritkább.

Vigyázzatok magatokra!