Szilveszter

Főnek már a virslik és hűlnek már a pezsgők? 🍾 😀 Remélem, mindenki méltóképp ünnepli az év végét és éjfélkor majd egy jobb év köszönt ránk.
Előre is mindenkinek boldog, sikeres és egészséges új évet kívánunk! 🎆🎇🎉🥂

A kontinensek szétszakadása

Sziasztok!


Poór Andrea kérésére ma egy olyan témával foglalkozunk, ami roppant érdekes, ha csak kicsit megyünk bele, roppant könnyen is megérthető, részleteiben nézve viszont olyan bonyolult, hogy még mindig vannak kérdések, amikre nem tudunk válaszolni.


Kezdjük a legelején. Valamit szétszakítani akkor lehet, ha két irányból húzzuk szétfelé. Ezt nevezzük széthúzásos, extenziós, vagy tágulásos feszültségtérnek. Utóbbi megnevezés már árulkodik is, hogy ilyen erőhatásra tágulás következik be. A rendelkezésre álló anyag mennyisége azonban fix, tehát hogy tud tágulni? Hőtágulás talán? Nem egészen. A tágulás megnyúlás következtében jön létre. Képzeljetek el egy gyurma tömböt, amit két kézzel elkezdtek ellenkező irányba húzni. A tömb közepe meg fog nyúlni, de cserébe el is vékonyodik. Ugyanez történik a természetben is, mind mikroszkopikus, mind akár kontinentális skálán. Most vitázhatnánk arról, hogy ez a megnyúlás úgy megy-e végbe, mint a gyurmában (plasztikusan), vagy törésekkel, de ennek nem sok lényege lenne a fő témánk szempontjából. A válasz amúgy is az, hogy ez helyről helyre változó és sok mindentől (pl. kőzetminőség, hőmérséklet, nyomás) függ. A lényeg tehát az, hogy a vizsgált testünk megnyúlik és eközben elvékonyodik. Ha a széthúzás továbbra is fennáll, akkor ahogy a gyurmánál is, a legjobban megnyújtott területen a test előbb-utóbb elszakad, vagy tudományosabban, a vastagsága az adott szakaszon nullára csökken.


Elszakadhat-e azonban a kontinentális lemez? Ha nem is igen jó rá ez a kifejezés, de gyakorlatilag igen! A különbség csupán annyi, hogy hely nem maradhat kitöltetlenül a természetben, így a felszabaduló helyre a köpeny anyaga fog benyomulni alulról. Ismerős már a sztori? Bizony, így működnek az óceánközépi hátságok is (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/02/18/szent-andras-toresvonal/)! Nem meglepő tehát az sem, ha azt mondom, ahol egy kontinens szétszakad, ott óceáni lemez kezd el születni. Az összes mai óceánunk (és a régiek is) mind így születtek! (Na jó, a legeslegelső óceánjaink nem, vagy legalábbis nem tudjuk…)


Azonban a kontinens szétszakadás, vagy nevezzük most már riftesedésnek, nem mindig éri el a célját. A CAMP, a NAIP és a Karoo-Ferrar pl. sikeres volt, hiszen több lépésben kinyitotta az Atlanti-óceánt és Pangea feldarabolódásához vezetett. A szibériai riftesedés azonban, mely a perm végi kihalást okozta, nem járt új óceán születésével, ahogy nemrég olvashattátok, hogy a Pannon-medencében sem jött létre óceáni lemez, de sorolhatnám még bőven a ˝besült rifteket˝: Oslói-árok, Rajna-árok, vagy mondjuk jelenleg még a Kelet-afrikai-árokrendszer is ebben a fázisban van, bár róla még nem tudjuk, hogy besül-e vagy végül kinyílik majd. Hogy mi az oka a besülésnek? Nos, ez roppant egyszerű: megszűnik a széthúzás. Még épp időben…


És ezzel elérkeztünk oda, hogy mi hozza létre a széthúzást. Nos, ebben nem igen van egyetértés. Tudjuk, hogy lemez visszagördülés okozhat ilyet (múlt héten olvashattátok), de ezek inkább lokálisak, nagy óceáni medencéket nem nyitnak ki, ugyanúgy, mint a nagy hegységek gravitációs kollapszusából keletkező megnyúlások sem. A tényleges kontinens szétszakadáshoz és így nagy óceáni medencék kinyílásához valami más kell, valami nagyobb, valami, ami a köpenyben történik. Feltűnhet, hogy egy bekezdéssel feljebb sok LIP-et (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2021/03/27/az-arbazaltok/) emlegettem: CAMP, NAIP, Karoo-Ferrar, Szibériai LIP… Ez azért van, mert úgy tűnik, a legtöbb kontinens szétszakadást egy árbazalt ömlés (LIP) előzi meg, ami köpenyfeláramlásra utal. Nem volt ez másképp Kelet-Afrikában és az Arab-félsziget körül sem. A Vörös-tenger, Ádeni-öböl, Kelet-afrikai-árokrendszer hármas felnyílási ágat is egy LIP indította be ~31 millió éve, ezt nevezzük Afro-Arábiai LIP-nek, aminek termékei ma kb. Etiópiában találhatóak. Hogy hogyan és miért jönnek létre ezek a köpenyfeláramlások, arról a pár sorral fentebb linkelt bejegyzésben már értekeztünk, így ezt nem akarom újra leírni, már csak azért sem, mert igen megszaladt ennek a bejegyzésnek a hossza. Inkább megyek képekért.


Sziasztok!


R.

A Kelet-afrikai-árokrendszer Forrás: https://www.wxyz.com/news/national/big-crack-is-evidence-that-east-africa-could-be-splitting-in-two
Copyright 2018 Scripps Media, Inc.
Photo by: Shutterstock
Agyérgörcsöt kaptam a képszerkesztőtől, úgyhogy rajzoltam gyorsan egyet kézzel, bocsi, hogy ilyen. 😀

Kötélláva

Sziasztok!!

Most kezdek magamhoz térni a nagy karácsonyi eszegetésből. Mondjuk egy jó bejgli most lecsúszna ebéd utáni desszertként… Várjatok, hozok egy szeletet! Vagy kettőt.

Na, itt vagyok! Szóval most akkor mesélek nektek a kötéllávákról, vagy más néven pahoehoe lávákról.

A ’pahojhoj’ lávák, merthogy így ejtik – Ez az egyik kedvenc szavam! Pahojhoj! – szóval a kötéllávák úgy keletkeznek, hogy ahogy a kitörési központtól egyre távolodik a láva, a levegővel érintkezve egyre szilárdabbá válik a felszíne. Egy vékony kőzetüveg réteg alakul ki rajta, ami még nem teljesen szilárd, ezért deformálható marad. Mint az üveg, amikor készül a pohár belőle. Szóval ez a vékony kőzetüveg réteg remekül hőszigetel, így a lávaköteg belsejében, mint egy csatornában folyamatos utánpótlás érkezhet a forró lávából. Ez a kőzetolvadék bizonyos helyeken feltöri a megdermedt felszínt és kibuggyan belőle, kicsit meggyűrve ezzel a kialakult kőzetüveges felszínt. Ezzel haladnak előre a kötéllávák, amelyek sokszor csak pár cm vastagok, így lesz kötél formájuk. Lássuk a képeket!

Ja, amúgy Rezsővel egyszer indultunk egy kötélláva-húzáson, de amint fölemeltük a földről, kettétört középen, úgyhogy döntetlen lett.

J.

pinterest.com

Budapesti építő-/díszítőkövek – M4 metró, Szent Gellért tér

Sziasztok!

Régen metróztunk, úgyhogy irány újra az M4! Ideje, hogy ezúttal a Szent Gellért téri aluljáróba szálljunk alá és megfigyeljük az aluljáró első szintjének padlóját s benne a naagy fehér földpátokat! A kőzet egyébként gránit, azon belül is biotitgránit, vagyis nagy mennyiségben tartalmaz biotit csillámokat (fekete részek). Hogy honnan származik? Hát, ahogy a neve is utal rá (Azul Noche=kék éj), Spanyolországból, Barcarrota településről. Hmm… Vajon van köze a répákhoz? Ezt nem tudom, de annyi mindenesetre biztos, hogy találkozhattok vele még más megállóknál is, pl. a Bikás parki M4 megállóban (https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/3320), ahol az eddig ismertetett két spanyol gránitot trióvá egészíti ki!

Érdekesség, amennyire én tudom, nem tudjuk a gránit pontos korát, ami azért is érdekes, mert a magmás kőzetek azért elég jól korolhatóak. Én mindenesetre az Ibéria-félsziget felépítését ismerve valószínűsítem, hogy variszkuszi, azaz karbon korú (360-300 millió éve) gránit lehet.

R.

[Rendkívüli Rezső híradó]

Ma reggel 8:18-kor 3,7-es erősségű földrengés volt Szlovéniában, Hermancinál, kb. 20 km-re a magyar határtól. Magyarországról még nem érkezett észlelés, azonban közvetlen a határról igen, így elképzelhető, hogy igen gyenge rengés képében érezhető volt itthon is.


R.

Karácsony

Sziasztok! 🎄🎆


Mi is boldog, meghitt Karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek! Nem is szeretnénk tovább szaporítani a szót, csak még annyit, hogy gondoljatok azért vissza arra, mennyi jó (akár csak apró) történt veletek ebben a nehéz évben! Találjátok meg a békét az ünnepek alatt!


Holnap és holnapután nem jelentkezünk bejegyzéssel, de 27-én már itt leszünk!


Rezső, Józsi, Jónás, Betyár és Klára

Lemez visszagördülés és az ív-mögötti medence

Sziasztok!

Ez ma egy még haladóbb téma lesz, úgyhogy még jobban fogok egyszerűsíteni, de ha minden jól megy, ma megtudhatjátok, hogyan lett a Pannon-medence medence!

Kezdjük megint a szubdukcióval. Talán tanultátok földrajzból, hogy általában a köpenybe belógó óceáni lemez darab (a továbbiakban slab) kb. 45°-ban hatol be a köpenybe. Általában… Valójában ez kilaposodhat pár fokra (Japán alatt pl. csak 9°), lehet akár teljesen merőleges (90°), vagy vissza is hajolhat maga alá (lemez visszagördülés). Ebben sok tényező játszik szerepet, fontosak az alábukó lemez és a köpeny lokális tulajdonságai, az alábukás és a spreading (spreading: a lemezek távolodása a vonatkozó óceánközépi hátság mentén) sebessége, valamint a köpenyben lezajló különféle folyamatok, anyagáramlások. A lemez visszagördülés esetében különösen az a fontos, hogy a szubdukció sebességénél a slab nagyobb tempóban süllyedjen a köpenybe (idős, hideg, vastag, nagy sűrűségű lemez esetén lehetséges).

Szóval ahogy az ábrán láthatjátok, a slab vissza tud hajolni, gördülni maga alá. Mi történik ilyenkor a felszínen (vagyis általában a tenger alatt… :D)? Az alábukó, valamint a szemközti lemez össze vannak gyógyulva egymással. Mintha a két öklünket szorítanánk teljes erőből egymásnak. Magyarán, ha az egyik mozdul, a másik is mozdulni fog. Amikor a slab visszagördülése bekövetkezik (slab roll-back), az óceáni lemez elkezdi maga felé húzni a kontinentálist, ami alá bukik. Igen ám, de a kontinentális lemez nagy és vastag, nehéz megmozgatni, sőt mi több, a szubdukció miatt a határán létrejött vulkáni ív még jobban lehorgonyozza. Hogy oldódik fel tehát ez a széthúzásos feszültség?

A kérdés inkább úgy helyes, hogy hol, ugyanis a megnyúlás a vulkáni ív mögött, tehát az ív mögött fog bekövetkezni! A megnyúlás eredménye pedig ugye egy medence, tehát meg is vagyunk az ív-mögötti medencénkkel. Hurrá! Vagy mégse? Nos, az ív-mögötti medencék esetében gyakori az olyan extrém megnyúlás, hogy a kontinentális kéreg vastagsága nullára vékonyodik és köpenyanyag feláramlásával új óceáni kéreg képződik a kontinensen belül. Ez már annyira mégse jó…

Pedig a Pannon-medence is majdnem így járt a miocénben (~15-18 millió éve)! Bezony, merthogy a Pannon-medence is egy ív-mögötti medence! Butaság! Hisz Európa szívében vagyunk, hol van itt óceán?! Nos, a maradványai a Kárpát-kanyarban még mindig lógnak a köpenyben… A miocénben az Európához forrott Magura-óceán még létezett és bőszen szubdukált a ma a medence aljzatát alkotó ALCAPA és Tiszia mikrokontinensek alá. Majd valamikor ~15-18 millió éve nyomott egy lemez visszagördülést… A Pannon-medence extrém megnyúlásában természetesen egyéb folyamatok is szerepet játszottak, ilyen volt pl. az alpi takarók gravitációs összeomlása és szétcsúszása, valamint a megnyúlást követő termális süllyedés is (termális süllyedés: a kivékonyodott kéreg pótlására köpenyanyag áramlik fel, majd miután hozzáforr a kéreghez és megszilárdul, nagyobb sűrűsége miatt lefelé húzza a kérget, a kéreg süllyedését előidézve).

Elég érdekes, igaz? Hát ha még hozzáteszem azt, hogy pl. az egész Tirrén-, vagy Égei-tenger is egy ugyanilyen ív-mögötti medence? Na, hagylak titeket, hadd emésszétek! 😀

Vagyis… Még egy dolog, mielőtt befejeznénk. Azt ugye tudjuk, hogy a Kárpáti vulkáni ív nem szubdukciós, vagyis nem ez volt az a vulkáni ív, ami mögött az ív-mögötti medence létrejött. Hát akkor az mégis hol van? Nos a válasz az, hogy a Pannon-medence esetében valószínűleg nem létezett szubdukciós vulkáni ív, ez egy ív nélküli ív-mögötti medence lehetett. Ez alighanem az eredetileg igen alacsony szögű lemez alábukással magyarázható.

R.

Kenyérbombák

Sziasztok!!

Észrevettük, hogy nem annyira csípitek ezeket a szerdai videókat, így most egy ideig biztosan nem lesznek újabbak. A mai videó helyett inkább Tihanyi János kérésére egy különleges vulkáni jelenséggel fogunk foglalkozni. Ez nem más, mint a kenyérbomba.

Ez a vulkáni törmelékes kőzet a vulcanoi-típusú kitörés jellemző terméke. Ez a fajta vulkánkitörés akkor keletkezik, ha a magma felszín alatti vízzel találkozik, így heves robbanás kíséretében az égbe repülnek lávadarabok és törmelékek. A forró, kirepített lávadarabok repülés közben érintkeznek a levegővel. Így a felszínük gyorsan megdermed, ezáltal remekül szigetel. Ám a belső lávadarab – amit ekkor már inkább bombának nevezünk – belseje továbbra is forró marad. De nem csak a hő marad meg a bomba belsejében, hanem a gázok is bent rekednek, amelyek térfogata a kis nyomáson egyre tágul, ezzel szétrepesztve a megszilárdult külső „héjat”.

Így alakul ki egy valóban kenyérre hasonlító kenyérbomba, amelynek a külseje repedezett, akár egy friss kenyéré, belül pedig üreges, mint egy puha kenyérbelső. Hmmm… Meg is éheztem…

J.

A kép forrása: twitter.com; Étienne Médard képe

Eger és a miocén ignimbritek

Sziasztok!

Hol is kezdjem? Mindenütt abból építkeznek, ami rendelkezésre áll, ez gondolom tiszta sor. Hát miből van sok a Bükkalján? Mondjuk vulkanoklasztitokból, azon belül is elég sok az ignimbrit. (Az ignimbritről itt olvashattok bővebben: https://wordpress.com/post/rezsoageologussun.wordpress.com/3491)
Nem meglepő tehát, hogy Egerben is találkozhatunk kovásodott ignimbritből épített házakkal!

BÓNUSZ: Ahogy Budai Ferenc felhívta rá a figyelmemet egy korábbi bejegyzés alatt, az Egri vár falában is számos különlegességgel találkozhatunk, például cseppkővel is!

R.

A megkövült erdő

Sziasztok!!

Így, advent negyedik vasárnapján megint utazhatnánk egyet, nem? Észak Arizona felé vesszük az irányt és meglátogatjuk a Holbrooktól nyugatra lévő Petrified Forest Nemzeti Parkot. De miért is olyan híres ez a hely? Figyeljetek!

A történet a triászban kezdődött, kb. 225 millió éve. Ekkor ez a terület az Egyenlítő környékén helyezkedett el a Pangeán, így tehát a klíma eléggé csapadékos volt. A csapadékot elszállító folyók egész fatörzseket, növénymaradványokat hoztak magukkal, majd lerakták azokat egy ártéri síkságon. Később ezeket több periódusban vulkáni hamu temette be. A vulkáni hamuból kioldódott kovasav átitatta a fákat, amelyek ezáltal megkovásodtak és ellenállók lettek az idő vasfogával szemben. Jó sok idő vasfogával szemben. 😀

A másik érdekessége még a helynek, hogy a folyó nem csak fatörzseket szállított az ártéri síkságra, hanem csontokat is, így ezen a területen pár korai dínó csontjait is megtalálták.

Mutatom a képeket, mint azt már megszokhattátok. Ja, és persze advent negyedik vasárnapján szakítsatok egy kis időt a gyertyagyújtásra is!

Szép hétvégét!

J.

A képek forrása:  pixabay.com