Sziasztok!
Ma megvitatjuk, mi a különbség a hidro- és limnokvarcit között. Igen, van különbség! Mondjuk elég egyszerűen elmagyarázható… Mint az édesvízi mészkövek esetében is két alfaj van, a tavi édesvízi mészkő és a források vizéből kiváló ún. travertínó vagy mésztufa, úgy itt is megkülönböztetjük a tavi (limnokvarcit) és a forrás eredetű (hidrokvarcit/gejzirit) változatot.
A létrejöttük sem egy nagy was ist das, ugyanis, mint az édesvízi mészkövek esetében itt is egy telített oldatra van szükség, csak itt értelemszerűen az kell, hogy a víz kovára nézve legyen telített, tehát a kova ki akarjon válni. Ha pedig beindul a kiválás, akkor létrejön az opálból és kalcedonból felépülő kőzet. Természetesen ahhoz, hogy az oldatunk SiO2-re telített legyen, általában vulkáni, utóvulkáni környezetre van szükségünk, így a tavak gyakran krátertavak, míg a források gyakran utóvulkáni működéshez kapcsolódó hévforrások.
Magyarországon a Zempléni-hegységben sűrűn találkozhatunk mindkét változattal, ugyanis mivel itt ért véget utoljára a Si-gazdag vulkáni működés az országban, ezért itt még nem vitte el ezeket a felszíni képződményeket az erózió.
BÓNUSZ1: Igen, ha az édesvízi mészkövekben lehetnek növénylenyomatok (https://rezsoageologussun.wordpress.com/2020/10/31/levellenyomatos-travertino/), mert ezekre vált ki a mész, akkor itt is lehetnek hasonló fosszíliák!
BÓNUSZ2: A tihanyi Aranyház is gejziritből áll! Plusz a rátelepedett sárga zuzmókból… 😀
R.
Rezső a geológus sün 